Csodaszép Magyarország 170. Bábolna

A "leghűségesebb bajtársnak"  szobor

Bábolna

Shagya vérvonala

Bábolna Komárom-Esztergom megye nyugati szélén van,

Megközelíthető az M1-es autópályán és a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon (Nagyigmánd-Bábolna vasútállomás kb. 5 km).

Bábolna

Nevének eredete: Magyarországon – Erdélyt kivéve – három Bábolna, ill Babonya nevű hely volt (Bihar, Borsod és Komárom megyében): mindhárom a Koppán (Katapán) nemzetség birtoka. A Komárom megyei Tolmabábolna előnevét a Koppán nemzetség Tolma nevű ősapjáról, vagy egy arról elnevezett családtag után kapta.

Első írásos említése 1268-ból való, ekkor Babuna, Tolma-Babuna néven említik

Bábolna „lovas” története 1789-ben, a ménesbirtok megalapításával kezdődött, és a sikertörténet a mai napig tart.

A bábolnai szakemberek az egykori császári hadtestek számára tenyésztették ki a legmegfelelőbb alkattal és tulajdonságokkal rendelkező lófajtát.

A méltán világhírű bábolnai ménes története a 18. század végéig nyúlik vissza.

Csekonics József vértes-kapitánytól származott a gondolat, hogy hazánk lótenyésztését felvirágoztatni csak szakavatott kezek által irányított császári-királyi ménesek felállításával lehet.

Elképzelése megértő fülekre talált II. József udvarában.

Csekonics az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött ökröket lábon hajtatta Bécs felé. Az állatok lábonhajtásának nagy távolságai miatt szükség volt egy gyűjtőhelyről gondoskodni. Erre a célra találták alkalmasnak a Bécs–budai úgynevezett "Mészárosok Útja" mellett fekvő jó legelővel rendelkező Bábolnát, amely ekkor Szapáry József tulajdona volt.

A császár rendeletére 1785-ben először Mezőhegyesen, majd 1789-ben annak fiókintézeteként Bábolnán alapítottak ménest, hogy a hadsereg és a köztenyésztés számára nélkülözhetetlen gyors és állóképes lovakat tenyésszenek.

Az 1789-ben alapított császári-királyi bábolnai ménesben 1816-tól kezdve kizárólag arab ménekkel fedeztetnek.

A bábolnai lófajta tehát alig több, mint 20 évvel az angol telivér méneskönyv megalkotása (1793) után született meg.

Történelmi léptékkel mérve is korszakalkotó esztendő volt az 1836 év, amikor a Shagya Senior mén Bábolnán tenyésztésre került.

A tisztavérű arabtelivér állományon kívül az 1800-s évek közepére kialakult a bábolnai arab fajta, amelyet 1978 óta Európa szerte Shagya arabként ismertek meg.

Ménesbirtok Múzeum

A lovasmúzeum.

Az 1758-ban épült, majd később tiszti kaszinóvá alakított épület ad otthont a bábolnai lovasmúzeumnak.

Az épület két termében archiv fotók, serlegek, kupák, festmények és egyéb relikviák mutatják be a helyi lótenyésztés történetét, illetve a kiemelkedő eredményeket elért lovak életútját.

Ménesudvar

A ménesudvar.

Szemben – az egykori Szapáry-kastély épületében -  működik a ménesudvar, ami számos látnivalót kínál.

A 18. századi épület belső udvarán több egykori ménesparancsnok mellszobra látható, közülük   Fadlallah el-Hedad Mihály története a legkülönösebb.
Gyermekkorában, 1857-ben került Szíriából Bábolnára.
Felnőttként kiváló ménesparancsnokká vált, s nagyszerű tulajdonságú lovakat szállított Szíriából az új hazájának számító Bábolnára.

A megváltott belépőjegy érvényes a ménesudvartól néhány száz méterre található 20 hektáros arborétum és állatpark meglátogatására is.

Igazi ritkaság a Híres Lovak Emlékparkja , amelyben a lovakra nevesített sírok emlékeztetnek. A park melletti csikótelep szintén látogatható.

Hősök Kapuja

A Bábolna jelképévé vált úgynevezett Hősi Kaput 1932-ben emelték az 1948-as szabadságharc, valamint az első világháború bábolnai áldozatainak emlékére.

Malik, a királyné kedvence.

Az akkori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád társaságában látogatta meg a bábolnai ménest 1996-ban János Károly spanyol király és felesége, Zsófia királyné.  Az előkelő vendégek felfigyeltek egy különösen szép termetű kiscsikóra.  Az azóta a legkiválóbb mének egyikévé váló lovat a Malik névvel ajándékozták meg, amely arabul királyt jelent.

Az Országgyűlés 2004-ben a bábolnai arabot – ahogy azt Európa-szerte ismerik, a Shagya arabot – a magas genetikai értékére tekintettel mint őshonos magyar lófajtát nemzeti kinccsé nyilvánította.

Bábolnán a telivérek három éves korukig a lehető legtermészetesebb módon, ménesi tartásban nevelkednek.

Nevezetességei
 Lovasmúzeum 

Római katolikus templomát 1724-i canonica visitatio már említi, de építésének ideje ismeretlen.
Nepomuki Szent János templom
Szapáry-kastély, melyben ma a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok központja van.

Kocsimúzeum

 

Tiszti Kaszinó,
Kocsimúzeum,
Hősök kapuja,  látványos építmény a középkori bástyákat idéző, de valójában csak az 1930-as években készült Hősök Kapuja. Eredetileg a negyvennyolvcas szabadságharc hősei előtt tisztelegtek vele, de azóta a két világháború bábolnai áldozatainak nevét is falaiba véste az utókor emlékezete.
 Kamaraszínház 175 férőhelyes. Egy istállóból alakították át 1982-ben
A bábolnai csata emlékműve az 1848. december 29-én Bábolna határában lezajlott csatának állít emléket. 1988-ban állították.

Arborétum

Arborétum Dr. Burgert Róbert alapította.

Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság volt vezérigazgatója.

Hruscsov Magyarországon:

Sok helyütt járt 1964-ben Magyarországon. Talán a legnagyobb és legkedvesebb meglepetés Bábolnán érte. Többször elvonult Hruscsov, Kádár János és a többi vendég előtt a pompás fehér paripákból álló világhírű ötösfogat. Már éppen búcsúzni készültek a látogatók, amikor Burgert Róbert igazgató így szólt Hruscsovhoz:
„Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötösfogat. Engedje meg, Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele… Kérjük, fogadja el!”
Hát ki utasított volna vissza ilyen ajándékot? 

Húzzák Hruscsov elvtárs fülébe!