Csodaszép Magyarország 165. Öskü

Kerek Kápolna

Öskü

Körtemplom

A falu valószínűleg  Ösbő vezérről kapta a nevét.

A falu nevével és az építménnyel kapcsolatban két tévedés tartja magát. Az Öskü szót sokan az eskü régies, ö-ző változatának vélik – valakik még romantikus házastársi esküvést is tettek a helyszínen –; a másik tévhit szerint a kupolás épület török kori mecset. Nos, a helynév, amely először 1461-ben fordul elő írásban Ewskew alakban, az Árpád-kori Ős személynévből és a régi magyarban várat jelentő -kő végződésből áll. A közelben van egy Ősi nevű falu, és a Csókakő, Hollókő, Boldogkő, Oroszlánkő, Borostyánkő stb. várneveink szépen példázzák a kapcsolatot.

A kerek templom

A község eredeti neve Őskő, valaha a Szalók nemzetség birtokában volt. A 15. század közepén az Újlakiak birtoka lett, akik várkastélyt is építettek a faluban.

Legismertebb látványossága az úgynevezett Körtemplom.

Az Árpád-kori körtemplomok egyikeként a 11. században épülhetett (az 1975/76-ban végzett műemléki helyreállítás is ezt bizonyította).
Az Ujlakiak vára a domb alatti patak túlsó oldalán lévő magaslaton emelkedett. Székesfehérvár eleste (1543) után a falut elpusztították a törökök. Az új birtokos Zichyek az 1710-es évektől felvidéki szlovákokkal telepítették be a falut. A 18. század elején építették ki a jelenlegi tetőformát.
1725-ben katolikus templomként épült újjá. 

Evangélikus templom

A gyarapodó lakosság számára kicsi lett a templom, s fölépítették a jelenlegi plébániatemplomot (1843-1847).
Azóta a kerek templomot kápolnaként használják. 1909-ben középkori (15. századi eredetű) vaskulcsa a veszprémi múzeumba került.

Ránézésre az épületet sokan – tévesen – török türbének (sírkápolnának) gondolják, pedig valójában jellegzetes Árpád-kori falusi templomról van szó.

A szokatlan formájú épületet valószínűleg a 11-12. században emelték egy korábbi, római kori katonai őrtorony alapjaira.

Az ösküi kerektemplom a Veszprém megyei Öskü értékes középkori műemléke. A Bakony lábánál elterülő karsztos fennsík egyik sziklás dombját koronázza a kupolás tetejű kerek templom (rotunda), amelynek eredetétől régebben sok kalandos elméletet megfogalmaztak. Sokan azt gondolták, hogy eredetileg török mecset lett volna, vagy esetleg vártorony maradványa, sőt római eredetre is gyanakodtak.

Emléktábla a bejárati ajtó mellett

1878-ban Sztáray Antal gróf és felesége Batthyány Franciska grófnő a környék földbirtokosainak, a Zichy családnak a rokonai, újjáépíttették az akkoriban elhanyagolt állapotú kápolnát, ennek emlékét őrzi a bejárat feletti vörös márvány emléktábla. A táblán a latin nyelvű felirat tévesen egykori török szentélyként (török mecsetként) említi az épületet. Emiatt sokáig ez a tévhit uralkodott és a helyiek nagy része ma is ezen a néven ismeri.

A templom szentélye

A kerektemplom a sekrestye kivételével – az  XV. századi  – eredeti állapotában áll, amilyennek épült  a XI. században egy római őrtoronyra. (Kiugró lábazata a római korból való, s valószínűleg őrtorony alapzata volt.)   Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom. Szokatlan formája miatt sokáig tévesen török mecsetnek tartották (ebből adódik, hogy a Mecset utcában található).

Szentélye félköríves, kis lőrésszerű ablakai vannak, tetejét érdekes, félgömbös formájú zsindelytető fedi. 1999-ben kívül-belül felújították. 2001-ben a lépcsőfeljáró és korlát készült el. Napjainkban már kulturális rendezvények színhelye.

A rómaiak idején itt húzódott a Savariából (Szombathely) Gorsium (Tác) felé vezető főút és belső védelmi vonal, amelynek e pontján, a Séd feletti magaslaton kiserőd, afféle burgus állt. Csekély, de jellemző maradványait megtalálták a templom falazatában.

Megállóhely

A jó kétezer lelkes községen áthaladó vasútvonal építésekor, 1872-ben átvágták a templomdombot, az épület így közvetlenül a pálya fölé magasodó szikla ormán áll. Kissé szabálytalan kör alakú „hajójának” átmérője 7,4 méter, téglával vegyes kő hengerfala alul méteres vastagságú, felfelé enyhén keskenyedik.

A szépen restaurált kápolna védőszentje Keresztelő Szent János. Mondják, hogy a névünnepén, június 24-én délben a szentély déli ablakán át besütő nap sugára éppen a kő oltárasztal középpontjára esik. 

Pét patak a templom alatt

 

Szent Anna szobor