Csodaszép Magyarország 171. Nagyigmánd

Nagyigmánd centruma

Nagyigmánd

Ásványvíz előállítás leállítva

A Kisalföld keleti szegletében helyezkedik el. Az M1-es autópályával 5 km-nyi távolságban a 13-as főúttal köti össze.

Nagyigmánd elnevezése a német Wigman személynévből ered, mely egykori tulajdonosára, a Gizella királynéval ideérkezett bajor lovagok egyikére utal. Legkorábbi okleveles említése 1233-ból származik.

Bábolnáról rövid autóúttal közelíthető meg Nagyigmánd, amelyet már a rómaiak is laktak, erről a megtalált pénzérmék és különféle tárgyak tanúskodnak.

A török a szomszédos Csanak és Csicsó településekkel együtt többször is elpusztította, így elnéptelenedett és csak nehezen települt be újra. A török korban elpusztult Csanak falu nevét őrzi Kiscsanak-puszta.

Református templom

A református templom előtti téren végezték ki 1849 nyarán Szikszai János és

Mansbart Antal lelkészeket.  Bűnükként azt rótták fel, hogy kihirdették a Debrecenben székelő kormány toborzórendeletét.

Nagyigmánd lakosai a Vértanúk terén, a református templom mellett fekete obeliszket emeltek az áldozatok emlékére.

Az 1746-ban épült templom melletti emlékhelynél március 15-én tartanak megemlékezéseket.

 

Katolikus templom

1908-ban létesült a községben az egyedüli gőzmalom; a Halom-malom.

Külterületei:
Bóday-puszta, Milkovics puszta, Thaly puszta  egy-egy kúriával

Helytörténeti kiállítás

Ghuczypuszta kastéllyal. A rendszerváltozás után magántulajdonba került a kúria, melyet 1997-ben ismét tataroztak. A felújított kastélyt ma német tulajdonosa használja. Gondozott parkjában tó terül el.

Kopjafa

 

Emlékmű

A Nagyigmándiak kedvelt pihenőhelye a település közelében, Szentmihálypusztán fekvő Ghyczy kúria.

A faluból kerékpárral is könnyen megközelíthető kastély parkjában horgásztó található.

Címere

Az igmándi víz:

1862-ben Nagyigmánd közlegelőjén (csicsói legelőn) a helyiek egy olyan kutat ástak, amelynek vize mindenkinél hasmenést okozott, aki ivott belőle.

Gyógyító hatását Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész fedezte fel, aki 1863-ban a gyógyvíz palackozását is megkezdte. Rendkívül nagy töménységének köszönhetően az ásványvíz előbb országos, majd világhírnévre tett szert, számos európai országba, valamint a tengerentúlra is eljutott. Főleg gyomorbántalmakra és más emésztőszervi bajokra alkalmazták, több mint 125 éven keresztül. 1989-ben azonban a vizet adó kutakat lezárták, s ezzel egy időben a keserűvíz palackozása is megszűnt.

A hivatalos indoklás a csökkenő vízhozamra és az emiatt gazdaságtalan kitermelésre hivatkozott.
A település címere továbbra is őrzi a keserűvízkutak emlékét.

Halastavak

 

Vértanú lelkészek