Csodaszép Magyarország 167. Lókút

A vonal leghosszabb alagútja

Lókút

Ahonnan elhurcolták Kossuth gyermekeit

Lókút Veszprémtől északra, Zirctől 7 km-re délre elterülő község a Bakonyban, azon belül a Magas-Bakonyban. A völgyet, melyben az ófalu fekszik, délkeleti irányban a Kávás-tető, déli irányban a Papod-tető (644 m) szelíd lankái határolják.

Lókút - Gyulafirátót

A Bakony egyik legmagasabb pontján fekvő település valószínűleg az egykori lóitató kútról kapta a nevét.

A középkorban fontos út vezetett erre, mely Pápát illetve Győrt kötötte össze Veszprémmel. Az út mentén sorra itatóhelyek voltak, melyek emlékét a helységnevek ma is őrzik (Lókút, Büdöskút).

Papod-hegyi kilátó

A falu a Dunántúl egyik legmagasabban fekvő települése, így klímája is meglehetősen sajátos: érezhetően hűvösebb, csapadékosabb, mint a légvonalban alig tíz kilométerre elterülő Veszprémé. Télen jóval több hó esik, és sokkal tovább meg is marad. Az idősek szerint az sem ritka, hogy búcsú idején (szeptember 29.) már leesik az első hó, mely akár egész télen át megmarad. Ilyenkor előfordulhat, hogy az országban minden kopár, szürke, míg a Bakonyt méteres hó fedi.

A völgy délkeleti irányú nyitottságának köszönhetően tiszta időben a falu magasabb pontjairól jól látható a Balaton kékeszöld víztükre.

A különlegesen tagolt falu a Kossuth Lajoshoz fűződő szomorú történetről is ismert.

A szabadságharc leverése után hosszabb ideig menekülni kényszerült három Kossuth gyermek itt került osztrák fogságba.

Meszlényi kúria

Az egykori Meszlényi-birtokhoz tartozó Óbányán (ma Lókúthoz tartozik) bujkált kísérőivel a három kisgyermek, ám – valószínűleg árulás miatt – elfogták és Pozsonyba hurcolták, majd végül szüleikhez, Törökországba engedték őket.

Templom

A második világháborút követően, 1948-ban mintegy hatvan lókúti német családot telepítettek ki Németországba.

A falu 1984–1992 között Zirchez tartozott.
Területéből 1956-ban vált ki és alakult önálló községgé Gyertyánkút (Hárskút néven), illetve Pénzeskút (Pénzesgyőr néven).

Nevezetessége:

A lókúti templom 1868–1869-ben épült, neogótikus-romantikus stílusban.

Lókút és a környék igazi kincse, nevezetessége a buja növény- és a rendkívül gazdag állatvilág.

Magányos bükk

Nyáron és ősszel a bokrok roskadoznak a csipkebogyótól, kökénytől, galagonyától és szedertől; táplálják és elrejtik a vadat. Az erdők és ligetek fái madárcseresznyétől piroslanak, ágaik a vadalma vagy a vadkörte súlyától hajladoznak.
Eső után a mezőkön, erdőkben számtalan ízletes gomba található, messziről idecsalogatva a gombászokat. Zsákmányuk akár fejnyi nagyságú pöfeteg, félméteres őzláb, vagy több kilónyi csibegomba is lehet. Az erdőkben megterem a gombák királya, a szarvasgomba is.

A falu tetői közt ezer meg ezer fecske cikáz: ebédet gyűjtenek az ereszek alatt cseperedő fiókáiknak. Künn a mezőn pacsirta csivitel, egerészölyv és sas les áldozatára. Az éjjeli bagoly huhogását vészjóslóan visszhangozzák a Papod erdei. Ám csak a fű között megbúvó hörcsögöknek, pockoknak van félnivalójuk. Nem csak égen, földön is van ellenségük: a rókák, borzok, görények nem csak őket, a házi aprójószágot sem kímélik.

Őszi kikerics

De nem csak a gyors, apró ragadozók merészkednek el egészen a házakig! Gyakran látni esténként őzeket a kert végében. A vaddisznók éjjeli látogatását legtöbbször csak túrásuk nyoma árulja el. Ősszel a távolból hallatszik a hatalmas szarvasok bőgése, agancsaik csattogása, amint viaskodnak.
Szép időben harsány színű gyíkok sütkéreznek a nap sugarában, a mezőn sikló, vagy lábatlan gyík pikkelye csillan a napfényben.
Szerencsés, aki őket meglátja, mert félénk állatok, gyorsan eliszkolnak.

Kálvária

Megálló. Itt forgatták a Bors jeleneteit