Csodaszép Magyarország 164. Sóly

Református templom

Sóly

István és Koppány csatája

A 370 fős falu sorsfordító  volt 997-ben. Területén zajlott le ugyanis Koppány és az akkor még csak 18 éves István fejedelem közötti – trónkövetelő és vallási indíttatású – végső csata.

A kis falu a régi római hadiutak találkozásánál a Séd patak mentén jött létre. A hagyomány szerint Sóly és Királyszentistván községek közötti mezőn zajlott le 997-ben a csata, melyben a Szent Mártonos zászlók alatt harcoló István herceg és a - segítségére érkező - német lovagok győztek Koppány felett. 

Sólyi fakard

A csata helyszínén 1998-ban „Királyi Kard Emlékhelyet” alakítottak. ki. Elhelyezték a Prágában őrzött „Szent István kard” – tölgyfából készült, 15 méter magas másolatát, Pintér László veszprémi fafaragó alkotását. 

Sólyi a legrégibb eredeti magyar falusi templom. Szent István 1009-ben alapította fogadalmi kápolnaként. A templom szentélye és a hajó nagyobb része, XI. század elején épült. Az eseményt a falu központjában felállított emlékmű örökíti meg. A XVI. század óta reformátusok által használt templomban a szentély és a hajó között az északi oldalon állt a kis szószék, 1775-ös évszámmal. A templom festett mennyezetének 1724-ből való kazettáit és a karzatot 1894-ben elvitték az Iparművészeti Múzeumba. 

Emlékhely

Itt történt Koppány felnégyelése is, innen vitték a testrészeit az ország négy pontjára, hogy a pozíciójában megerősödött uralkodó ily módon félemlítse meg a régi rend híveit.

A csata 1000 éves évfordulójára a helyi önkormányzat emlékművet emeltetett.

A hatalmas fakardot Pintér László fafaragó mester készítette István király egyik
(nem fejedelmi) kardját véve mintául, amelyet egyébként a mai napig a prágai
Szent Vitus Székesegyházban őriznek.

A falu rendkívül büszke a múltjára, s ezt a minden év július 20-án tartott
Szent Kard-fesztivál keretében ki is fejezi.

Sóly másik nevezetessége a Református Templom is e korhoz köthető.

A falu központjában található templom helyén álló fogadalmi kápolnában írta alá István király 1009-ben a veszprémi püspökséget megerősítő oklevelét.

A templom különlegessége továbbá az 1724-ben készült, ritka gazdagsággal díszített fakazettás szószék, karzat és mennyezet.

Papírmalom romjai

A település határában XVIII. századtól működő, a zirci ciszterci apátság tulajdonában lévő, híres papírmalom állt, mely az apátságot látta el papírral. Ma már csak a romjai láthatók.

 

Házasságkötő terem

Sóly, Kálvária