Csodaszép Magyarország 159. Tüskevár

Róm. kat. templom

Tüskevár

Ősi település

Vonattal elérhető a Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalon.
A Bakonyt hosszában átszelő Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal a MÁV és a GYSEV 20-as számú egyvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonal.
A vasútállomás a falutól mintegy 3 km távolságra van, ami a lakosság vasúti közlekedését kedvezőtlenül befolyásolja.

Tanyamúzeum

Tüskevár a Somló-hegy közelében, a 8-as számú főútvonal mellett terül el. A település Apácatorna, Somlójenő, Karakószörcsök községekkel határos. A település déli részén folyik a Torna patak. Tüskevárnak egy „Mosó” nevű tava is van, ami sajnos az utóbbi aszályos évek miatt kiszáradóban van.

Tüskevárnak csak nevében van köze Fekete István híres művéhez.

A Tüskevár című regény történetei valójában a Balaton partján, a Zala folyó torkolatánál elképzelt településen játszódnak.

Tüskevár neve egyébként a múlt század végéig Nagyjenő volt, mivel a honfoglaláskor Jenő törzse telepedett itt le.
A feltételezések szerint a neve úgy lett Tüskevár, hogy a török időkben a helyiek védekezésül tüskékkel megrakott sáncokkal rakták körbe a települést.

Hősi emlékmű

A falu és Torna között 1310-11-ben pálos kolostort alapítottak a tornai nemesek és Kőszegi Miklós győri püspök. Ez a kolostor a török időkben (a XVI. században) elpusztult. Szécsényi György győri püspök új községet telepített Nagyjenő határára és ezt nevezte el Tüskevárnak.
A lakosság mezőgazdaságból és szőlőtermelésből élt, a XIX. században malomiparáról volt híres
A falu barokk stílusú temploma a megyében a legszebb.
Ritkaságszámba menő a temetődomb oldalában lévő gyurgyalag telep.

Székelykapu

Tüskevár határában szarkofágok, szobrok, pénzérmék és épületmaradványok kerültek elő a föld mélyéről.
Többen ezért kétezer évesre becsülik korát és a római Mongentianával azonosítják a települést.
Ma az ennél is régebbi – az emberiséggel csaknem egyidős – mesterségről, a fazekasságról híres Tüskevár.

Nevezetességei
Helytörténeti Gyűjtemény - A község egykor híres fazekas központ volt. A faluban még az 1980-as években is dolgoztak gelencsérek, kik a hagyományos cserépedények mellett padlóvázákat is készítettek.
A plébániatemplom főoltárképe Franz Anton Maulbertsch (1724 - 1796) műve (a sixtusi madonna másolata)
Mind a római kori emlékek, mind a fazekasság története a SOMLÓ és VIDÉKE HELYTÖRTÉNETI MÚZEUMBAN tekinthető meg.

Képesfa

Római Katolikus templom
Helytörténeti Múzeum
Hősi emlékmű
Képesfa
Székelykapu

A képesfa eredete a török időkig nyúlik vissza - meséli Vass Lajosné, Tüskevár jegyzője. A Nagykárolyi Etelka által egykori feljegyzések alapján írt történet szerint 1673-ban a környékről két fiatalembert elhurcoltak török fogságba, ahol tizenkét évig raboskodtak. Amikor újbó1 hazatértek, a tüskevári erdőben rátaláltak arra a fára, melyre egy Szűz Mária-kép volt felfüggesztve. Az ifjak itt adtak hálát a Szűzanyának szabadulásukért. A történet helyszíne a falu lakosainak zarándokhelyéül szolgál. A képesfa ugyan már nem az eredeti fa, de kárpótlásul rajta díszlik egy új festmény. A község szeretné elérni, hogy a környékről minél több ember látogasson el a falutól alig egy kilométerre lévő erdőszélre. Amint azt Németh László alpo1gármester elmondta, dolomitos utat építettek ide. A hely környékét rendbe hozták, előterében fából készült asztalokat, székeket, madáretetőket és madárleseket helyeztek el.