Csodaszép Magyarország 154. Lovászpatona

Kastély

Lovászpatona

Lovászok lakhelye volt

A község Veszprém megye északi szélén a Sokorói-dombság déli nyúlványain, a Marcalba csordogáló Csángota-ér partjai mellett található.
A település érintkezik Győr-Moson-Sopron megye határával és a Bakony hegység északi részével. Az enyhe lankák, az alacsony dombok, és sekély völgyek változatos látványt nyújtanak.
 A megközelítése nehézkes, vasútállomása nincs. Az autóbuszjáratok ritkák. Közúton Tétről Gyömörén keresztül lehet elérni.

Ev. templom

A település nevéből arra lehet következtetni, hogy az Árpád-korban királyi lovászok lakták.

Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve.
A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyi lovászok ittlétére utal

Híres volt országos vásárairól.

Evangélikus templom

Ekkor, a 12-13. században emelték a falu román kori templomát, amelyet később kora gótikus stílusban építettek át.

A templomhajó déli oldalán láthatók a román és gótikus freskómaradványok, ablaknyílások.

A hagyomány szerint házasságkötése után Kossuth többször ellátogatott a falu evangélikus lelkészéhez.

Kat. templom

Az 1960-ig működő növénynemesítő telepén kísérletezték ki a lovászpatonai rozsot, biborherét, és napraforgót.

 

Újjáépítették a kastélyiskolát, terménytárolót és halastavat létesítettek.

Nevezetességei

Somogyi-kastély Késő barokk stílusú. 1794-1808 között építették. Jelenleg általános iskolaként hasznosul.

 

Kastélypark

A kastélyparkot 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánították.

Evangélikus templom. Eredetileg 13. századi román stílusú, a 14. században gótikus, a 18. században barokk stílusban átépítették.

Római katolikus templom. 1884-ben átépítették.