Csodaszép Magyarország 150. Pápa

Nagytemplom

Pápa

A barokk város

A  Tapolca patak völgyében, Kisalföld és a Bakony találkozásánál, fontos útvonalak mentén fekszik Pápa, az ország egyik legszebb barokk városa.
Érinti a 83-as főút.

Vasútállomás

A Győr-Celldömölk- Szombathely vasútvonal egyik csomópontja.
A pápa-Csorna vonalon 2007-től 2010-ig a személyszállítás szünetelt.
A Pápa –Tatabánya vonalon személyszállítás nincs. Csak tartalék-vonalnak tartották meg.

A helytörténészek többsége egyetért abban, hogy a városnév személynévi eredetű: Popo bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a mai város helyén kialakult udvarház elöljárója lehetett. A legelfogadottabb feltevés szerint Gizella királyné kíséretével érkezett Magyarországra, de van olyan nézet, amely szerint a honfoglalás előtt, még a Frank Őrgrófság korában élt itt. Valószínűleg tőle származott a Pápa nemzetség, melynek a későbbi századokban a város környékén voltak birtokai. A német eredet mellett szól, hogy középkori német nyelvű metszeteken Poppo vagy Poppa néven jelzik a várost.

Eszterházy kastély

Iparával, végvári szerepével mindig is kiemelkedett a környék települései közül, de ismertté elsősorban pezsgő szellemi élete tette.

A ma több, mint harmincezres város elsősorban soha be nem fagyó folyójának a Tapolcának köszönhette fejlődését; volt idő, amikor 26 vizimalom működött itt.

A hangulatos barokk belváros, a 18-19. században alakult ki.
Az egységes, mégis számos apró egyedi értéket tartogató Fő térről nyíló utcákban sok szép barokk ház található, ilyen a Kenessey-Szondy ház, a Lábasház, vagy a Botka-ház.

A város rekonstrukciójáért Pápa 1989-ben elnyerte a Hild János- emlékérmet.
A főtéri plébániatemplom(1774-86)Mária kápolnájában, az oltár alatti üvegkoporsóban nyugszik Szt. Martialis római vértanú.

Diocletianus császár idején szenvedett vértanúságot, gróf Eszterházy Károly 1783-ban hozatta Pápára.

Nagytemplom, belső tér

A bal oldali torony harangja még a régi templomból származik.

A templom alatti kriptában Esterházyak és néhány pápai polgár nyugszik.
Érdekes és egyben meghökkentő módon magyar díszruhába öltöztetve (!).
Pápa hagyományos iskolaváros; 1531-ben alapított kollégiuma a reformáció  egyik dunántúli központjává tette.

1752-82 között a nyilvános vallásgyakorlat betiltása idején a református egyházközség és kollégium a Pápa melletti  Adásztevelen talált menedéket.

Híres pápai diákok:
Petőfi Sándor (aki itt lett Petrovicsból Petőfi), a róla elnevezett utca 11. száma alatt lakott 1841.  (Senkit sem érdekel ugyan, de pontosan 100 évvel később én két házzal idébb a 7. számú házban laktam- Emléktábla még nincs rajta!!!)

Ebben a házban gyűlt össze a három barát: Petőfi, Jókai és Orlai Soma.
Deák Ferenc emléktáblája a mai Türr István Gimnázium falán látható, míg a költő Nagy László pápai diákságának a kollégium falán elhelyezett tábla állít emléket. 

Evangélikus templom

További pápai látnivalók:
Református Egyháztörténeti és Egyházművészeti Múzeum az öregtemplomban
(Petőfi emlékekkel), Somogyi József Galéria (kortárs képzőművészeti alkotásokkal),  Gránátalma Patikamúzeum (a Fellner Jakab által épített kórházban), Pápa Városi Néprajzi Gyűjtemény.

Nevezetességei közé tartozik a katolikus nagytemplom, amelyet 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdtek el építeni.
A templom 15 év alatt épült fel.

Esterházy Károly: rendkívüli műveltségű tudós főpap (1725-99) Pápán kezdte hivatását. Több templom megépíttetése is nevéhez fűződik. Finanszírozta a Pápai Városi Kórház, valamint a plébánia megépítését is.

Esterházy kastély: a gróf lecsapoltatta a mocsarakat , mederbe terelte a Tapolcát, elbontotta a régi várat, helyére nyolcvan szobás  U alakú barokk kastélyt építtetett.(1782-84).
A kastély legszebb helyisége a nádorterem ma hangversenyeknek ad otthont.
Falán egy 18. századi festményen a korabeli Pápa élethű képe látható.
A kastélyban ma könyvtár, zeneiskola, művelődési ház, a gróf Esterházy múzeum, és egy bábmúzeum működik.

Kékfestő Múzeum

Kékfestőmúzeum:
A 18-19. században virágzott Pápa ipara.
70 szűcsmester, 20 varga, 80 irhás működött itt. Ekkor alapította meg kékfestő-műhelyét a Kluge család, s ebből a műhelyből hozták létre a Kékfestő Múzeumot.
Az eredeti gépek és berendezési tárgyak bemutatják a kékfestés múltját, de a mai művészek kiállításai is segítik, hogy jövője is legyen a kékfestő szakmának.

Lábasház

Pápa tornyai