 |
| Thury-vár |
Várpalota
Várak, kastélyok, múzeumok
Várpalota a Dunántúlon,
Veszprém megye északkeleti szélén terül el.
A lakosság számát tekintve a megye negyedik városa.
Budapesttől 90 km-re, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábánál, a Balatontól alig 30 km-re.
A lakosság számát tekintve a megye negyedik városa.
Budapesttől 90 km-re, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton fekszik, a Bakony lábánál, a Balatontól alig 30 km-re.
A Sárrét és a Bakony
találkozásánál fekszik a számos kuriózumot rejtő Várpalota.
A 23 ezer lelket számláló
város központjában vár, kastély és múzeumok is felkereshetők.
A régmúlt és az ipari jelleg
keveredik a városban, amelyhez még Inota tartozik
(Pétfürdő 1997-ben levált).
 |
| Halomsír |
A rómaiak jelenlétének bizonyítéka az általuk
emelt kőgát – a 8-as számú főút mellett Öskü
irányában – és Székesfehérvár
irányában, Inota
határában a két helyreállított halomsír.
A kőemlékek a vár kőtárában tekinthetők meg.
Várpalota legfőbb
nevezetessége a főtéren álló Újlaky-vár, amelyet a híres török kori várvédőről
(Thury György) Thury várnak is neveznek, s amelyhez hasonló épségű vár csak
nagyon kevés maradt fenn.
 |
| Bejárat |
Az 1440-es években Újlaky Miklós által épített várban
a hagyomány szerint
Mátyás király és Beatrix is megszállt, mégpedig fehérvári menyegzőjükre igyekezve.
Mátyás király és Beatrix is megszállt, mégpedig fehérvári menyegzőjükre igyekezve.
 |
| Középkori rajz a várról |
A korabeli metszetek
négytornyos és erős fallal körülvett, négyszög alakú várról tanúskodnak.
A 17. században azonban már csak két tornya volt, és várkastély jelleg helyett inkább erőd-külsővel bírt.
A 17. században azonban már csak két tornya volt, és várkastély jelleg helyett inkább erőd-külsővel bírt.
A vár legendás korszaka
1559-ben kezdődött, amikor Thury György várkapitány a török sereggel
viaskodott.
 |
| Katolikus templom |
A főtér várral szembeni
részén található Barokk Katolikus Templom 1776-ban épült és Varschafter János
Székesfehérvári mester munkáját dicséri.
A Szent István királyt
ábrázoló oltárképet az osztrák Höfel készítette 1816-ban.
A templom számos ablakát
színes üveg díszítette, amely magyar szenteket ábrázoltak, ám többségük
elpusztult a II. világháború során.
A szomszédban található,
1839-ben épült klasszicista Zsinagóga ma már nem egyházi intézmény, hanem
Várpalota egyetlen állandó képzőművészeti kiállító-terme, a földszinten pedig
különböző kulturális rendezvények, koncertek kapnak helyet.
 |
| Művelődési Központ |
A Kastélydombon álló Zichy
Kastélyt Zichy Imre felesége, gróf
Erdődy Terézia építtette 1725-ben.
Eredeti formája nem ismeretes, mivel egy 1860-as tűzvész nyomán
leégett. Az újjáépítés Ybl Miklós tervei
alapján készült 1863-ban, így a ma idelátogatók az ekkor kapott klasszicista,
romantikus stílusjegyeket láthatják.
Az épület 1913 óta állami
tulajdonban van, egykor tüzérmúzeum működött itt, ma a
Trianon Múzeum otthona.
 |
| Az egykori uszoda emlékműve |
Egyéb érdekes látnivalók
Várpalotán és a környéken: a tornácos
parasztbarokk
tájházban helytörténeti gyűjtemény látható, amely a
település paraszti és iparos-rétegének életmódját mutatja be; a Bakony dombjai között egy 13. században
épült romos fellegvár, a Pusztapalota várrom található, amely Várpalotától
egy-két órás gyalogtúrával könnyedén megközelíthető.
A Thury vár ma a szabadtéri programok mellet két
különleges múzeumnak ad otthont. Itt
kapott helyet Közép-Európa egyetlen vegyipari gyűjteménye, illetve egy
bányászattörténeti kiállítás.
 |
| Szobor az egykori uszoda helyén |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése