Csodaszép Magyarország 179. Kocs

Kocsimúzeum

Kocs

A kocsi szülőfalva

A bársonyosi dombvidéken a megye középső részén helyezkedik el a Kisalföld keleti szegélyénél. A Tata-Győr közúton Tatától 9 km-re található. Megközelíthető: autóval az M1-es autópályáról vagy a 100. számú közútról, a tatai leágazástól 9 km-re. Vasúton Tata vasútállomástól, autóbusz átszállással.

Neve személynév eredetű. Az Árpád-kori Koch, Kocs, Kos személynévből ered. A település nevét egykori Koch (Kos) nevű tulajdonosáról kapta.

Róm. kat. templom

A templom bejárata

A tatai városnézést kiegészíti a néhány kilométerre fekvő Kocs község megtekintése.

Legmagasabban fekvő része a falutól keletre fekvő Haraszt 222 m-rel, majd a Látóhegy 218, a Sashegy 208, a Halom 197 méterrel követi.

Kocsi (hintó)

Régészeti kutatások alapján tudjuk, hogy a település már a bronzkorban is lakott hely volt. Okleveles említése először 1237-ben történik meg Ruch, Kuch formában. A hagyomány szerint a helyi bognárok által készített kocsi szekér a községről, Kocsról (németül: kutsche, angolul: coach franciául: cocher) kapta a nevét. Számos változata létezik: hintó konflis fiáker formájában.

A település hírneve a középkor végén Európát bejárta, amikor is itt készítették el először a forradalmi újdonságnak számító kocsit.

A falu központjában felállított kocsi-szekér, az egykor újdonságnak számító új  közlekedési eszköz küllemét mutatja, működéséről pedig a helyi kocsimúzeum-ban kaphatunk információt.

Évente májusban rendezik meg a kétnapos  KOCSTOLÓ VERSENYT.

Kocs az a településünk, amelynek neve – a találmánynak köszönhetően – a legtöbb nyelvbe bekerült.

A kocsi-szekér elnevezése a németben Kutsche, az angolban coach, a horvátban kocsija, a szlovákban koc, a lengyelben kocs, oroszul a kocsis: kucser.
Mindegyik változatban érzékelhető Kocs neve.

Legenda: Károly Róbert király a (Csór nemzetségbeli) Péter fia Tamás csókakői és gesztesi várnagynak, későbbi lovászmesterének adományozta a települést vámjával együtt: az 1330. őszi Havasalföldi hadjárata során – a király és serege ellen Bazarab vajda cselszövésekor – Csór Tamásnak a király megmentése során tanúsított hősies magatartása jutalmául (Magyar Nemzet Története): Csór Tamás, Csór Péter fia a menekülő királynak, "kinek lova a fáradtságtól már makacskodni kezdett" átadta saját lovát, hogy a király életét megmentse.

Világháborús emlékmű a ref. templom előtt

Kocs falu szekérkészítői  készítették el Zsigmond király leánya Erzsébet és V. Albert osztrák herceg"mennyegzői szekerét" mely egy szíjakon függő fedett ekhós, úgynevezett hintálló szekér, vagyis röviden hintó volt.
A menyegzői szekér megmaradt felső kocsiszekrénye a jegyespár címereivel díszítve máig megtekinthető a Graz-i múzeumban.

Ivókút a főtéren

Kopjafa a parkban