Csodaszép Magyarország 191. Gárdony

Gárdonyi Géza szülőháza

Gárdony

Ki volt Ziegler Géza?

Gárdony a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
 Részei Gárdony, Agárd, Dinnyés és Csiribpuszta.

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való.

Vasútállomás

A város a Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű vasútvonal mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel.

A Velencei-tó körül fekvő települések közül a legnagyobb lélekszámú  Gárdony az igényesen kiépített strandok, éttermek, vendéglátóhelyek, csónakázási, horgászási  és sportolási lehetőségek mellett további nevezetességekkel is bír. 

 

Templom

1784-ben épül meg református temploma.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút 1861-es megépítése.

A település mai területén látta meg a napvilágot Gárdonyi Géza (igaz, akkor még  Ziegler Gézaként), 1863-ban, akinek szülőháza Agárdpusztán látható

 

Nemzedékek háza

A GÁRDONYI   EMLÉKHÁZBAN  kéziratai, korabeli fotók mutatják be írói életútját,  a szomszédos szobában pedig a hagyományos velencei-tavi halászatot bemutató gyűjtemény látható.

Gárdonyit ábrázoló szobor áll az író egykori lakóháza kertjében.

Gyógyfürdő

Gárdony jelentős vonzereje az Agárd határában fekvő, a Bikal-völgyben kiépített GYÓGYFÜRDŐ.

1989-ben városi rangra emelik a települést

A megye egyetlen fedett gyógyfürdője a 2004-ben befejeződött renoválás  után megújulva várja a vendégeket.

A fürdő területén kemping is működik.

Nevezetességek:

 

Rönkvár

Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.

Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum. Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán
Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.

Szökőkút

ÖKO PARK

 

Szuper Kuckó