Kamalduli remeteség |
Majkpuszta
Hallgatag remeték otthona
A majki műemlékegyüttes Oroszlány
külterületén (Majkpuszta) található,
A
némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét
találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők
ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak
számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból,
templomtoronyból és kolostorból áll.
Az Oroszlányhoz tartozó
Majkpusztán található a barokk építészet páratlan emléke, az egykori KAMALDULI
REMETESÉG épületegyüttese.
A némaság kolostora |
A festői környezetben álló
remeteséget Eszterházy József alapíttatta 1748-ban, amikor elhatározta, hogy a
némasági fogadalmat tevő szerzetesek számára
17 „cellából” és templomból
álló épületegyüttest emeltet.
A nagyszabású terv 1770-re
valósult meg, ám 1782-ben II. József császár rendeletére feloszlatták a rendet.
Az épületegyüttesbe 1945 után
bányászcsaládok költöztek, majd többszöri tulajdonos váltás után ma
vendégházakként, illetve a remeték életét bemutató múzeumként működik.
A remeteségbe érkező
látogatókat negyedóránként harangjáték dallamai üdvözlik.
A remeteséghez tartozó
műemlék
VIZIMALOM ad otthont a képzőművészeti alkotótábornak, a
természetjárókat pedig a VÉRTESI NATÚRPARK különlegesen szép tanösvényei
várják.
Így éltek a remeték:
A kamalduli rendet – a bencés rend remeteágát –
Romuald herceg alapította az első évezred végén.
A szerzetesek fehér kámzsás ruhát, csizmát viseltek.
A szerzetesek fehér kámzsás ruhát, csizmát viseltek.
Hajukat rövidre nyíratták, fejük tetejét pedig
leborotválták, és hosszú szakállt növesztettek.
Életvitelük leginkább meghatározó jellemvonása a
némaság volt.
Erre emlékeztet a remeteség díszes főbejáratán
olvasható latin felírat, amely magyarul így hangzik:
„Félre, te portánk mennyei csöndjét törni merészelő.
„Félre, te portánk mennyei csöndjét törni merészelő.
Rendzavarást nem tűr isteni szent rendünk.”
A remeteség nyitva tartása:
Április 1. és október 31. között. Hétfő kivételével naponta 10–18 óráig.
KIZÁRÓLAG TÁRLATVEZETÉSSEL látogatható minden egész órában!
Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés: 17 órakor.
Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk.
Téli nyitvatartás:
November 1. és április 1. között
Hétfő kivételével naponta 10-16 óráig. Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés 15 óra.
Április 1. és október 31. között. Hétfő kivételével naponta 10–18 óráig.
KIZÁRÓLAG TÁRLATVEZETÉSSEL látogatható minden egész órában!
Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés: 17 órakor.
Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk.
Téli nyitvatartás:
November 1. és április 1. között
Hétfő kivételével naponta 10-16 óráig. Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés 15 óra.
Díszkút |
Majk elnevezéséről:
Bél Mátyás nézete az, hogy az elnevezés illír
eredetű, szerinte Isten
anyját ők Majkának nevezték, az idők folyamán aztán szó végi
magánhangzókopással ebből alakulhatott ki a Majk elnevezés. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai
szótára c. munkájában Majk nevét a szláv Moyk, illetve Mojkó,
Mojek személynevekből eredezteti.
Megint mások pedig a Miklós név középkori alakjából: Moyk, Myk
próbálták megtalálni az elnevezés eredetét.
A Kastély főépülete |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése