Csodaszép Magyarország 111. Egervár

Várkastély

 

Egervár

Reneszánsz remekmű

Egervár-Vasboldogasszony

Egervár Zala és Vas megye határán, Zala megye északi részén, a Sárvíz-patak völgyében fekszik (a falu tengerszint feletti magassága 217 méter).
Keletről Vasboldogasszonnyal, délkeletről Zalaszentlőrinccel, délről Zalaegerszeggel, délnyugatról Nagypálival, nyugatról Lakheggyel, északról a Vas megyei Győrvárral határos.

Két - a történelemben egymás mellett élő - település, Egervár és Dénesfa összeolvadásával jött létre. Egervárt 1281-ben, Dénesfát 1404-ben említik először írott forrásaink.

A dombokkal körülvett települést már 1281-ben megemlítik középkori források, később, 1497-ben mezővárosi rangra emelkedett, majd több nemesi család is birtokolta.

Egervár külterületén, a mai falutól délre, alig két kilométer távolságra található Fancsika, mely ma már csak helynévként őrzi az Egervárral összefonódó múltú Fancsika falu nevét.

Egervár nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a XIII. században már létező várának a településnévben történő megjelenítéséből származtatják.

Így tulajdonosa volt többek között Nádasdy, az Egervári a Széchenyi és a Solymossy familia is.

Várkastély

A falu legbecsesebb műemléke a RENESZÁNSZ VÁRKASTÉLY, amelyet egy 100 évvel korábban emelt gótikus téglavár átalakításával 1539-69 között építtetett a Nádasdy család.

A négy sarokbástyás, középudvaros erődítményhez ugyan hozzáépítettek és elbontottak  részeket az idők során, de még jelenlegi állapotában is ez Magyarország „legreneszánszabb” várkastélya.

A várban ma szálló működik, udvara nyaranta az egy hónapon át tartó Egervári Esték szabadtéri rendezvényeinek ad otthont.

A község GÓTIKUS TEMPLOMÁT 1495-ben szentelték fel, utóbb barokk részekkel egészítették ki.

A monumentális épületet 1969-ben restaurálták.

Gótikus templom

Nevezetességei
Egervári várkastély
Templom