Csodaszép Magyarország 110. Zalaszentgrót

Kőhíd a Kastéllyal

Zalaszentgrót

A vén híd lábánál

A Zala folyó völgyében, a megye északkeleti csücskében, pompás környezetben tárul az ideérkező elé a város.

Rövid szárnyvonal köti össze a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalban fekvő Zalabér–Batyk vasútállomással, azonban a vonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.
A vasútvonal Balatonszentgyörgy felé tartó vonalszakaszát 1974-ben zárták be.

Vasútállomás (hőskori)

Nevével már 1083-ban találkozhatunk, méghozzá a Pray-kódexben, amelyben a kalocsai és a pécsi püspök közti határrendezés kapcsán említik a helyet.

Első okleveles említése – Zent Gyrolt – 1299-ből való.
A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neve Szent Geroldra, a falu templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése 1247-ből való – de csak egy 1483-ból származó másolatból ismert – ZentGyrolth alakban.
Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevet Szent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a falu neve közvetlenül a Gellért szentté avatását követő évekből, tehát a 11. század végéről származik.

A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település.

 

Templom

Az 1400-as évekből származó kővár még az oszmán hadak hódításától is megóvta Szentgrótot.

Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is rombolták.
A hajdani büszke vár helyén a Batthyányiak építettek kastélyt 1787-ben, késő barokk stílusban (az épület ma gyógypedagógiai intézet otthona).
A Zala folyón két híd is átível, egyikük műemlék.
A négylyukú kőhíd idősebb, mint a Lánchíd.

Érdekesség, hogy a németek által aláaknázott, 45 méter hosszú és 6 méter széles, téglaboltozatos hidat egy Hatamov nevű orosz katona élete kockáztatásával mentette meg, ezért az építményt Hatamov-hídnak is nevezik.

1975-ben adták át a mellette elkészült új hídat.

Jelentős műemléke a városnak az 1758-ban felszentelt barokk templom, amelynek kápolnájában 500 éves, fából készült, festett Madonna-szobor hallgatja a hívek imáit.

A templom mellett a helység védőszentjének, Szent Gellért püspöknek a szobra áll.

Szent Imre templom

A rendszerváltást követően a gazdasága jelentősen átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éticsiga-feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. 

Fűszervajas éticsigák

Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült. 2002 óta működik a településen a Coca-Cola Magyarország Kft. által épített, és tulajdonában álló NaturAqua ásványvízpalackozó üzem.

Zalaszentgrót vendégszeretetét élvezve érdemes felkeresni a 2001-ben épült modern termálfürdőt és szabadidőközpontot.

Az 1998-ban feltárt gyógyvíz felett ma már  kilenc medence (ebből öt fedett), különböző élményelemek, szauna és több sportpálya gondoskodik a vendégek kellemes időtöltéséről.

Zalaszentgróton régóta élénk táncélet zajlik. Legismertebb az 1982-ben alakult Szentgrót Táncegyüttes, de egyre nagyobb elismertséget szerzett az Avisura Táncegyüttes is feloszlásáig. Az utánpótlást a Kisbojtár és a Százszorszép gyermek néptánccsoportok nevelik ki, de Bad Girls és Broadway néven modern tánccsoportok is működnek.    A Kisbojtár néptánccsoporttal táncol a Cinege néptánccsoport is. A Kisbojtár tagjai 13-17 évesek a Cinege néptánccsoport tagjai 12-14 évesek. Közös táncaik: Palatkai táncok és Kalocsai (lassú, friss) táncok.

A csáfordi szőlőhegyben található Villa Negra épülete nyaranta festők és szobrászok alkotótáborának ad otthont.
A művelődési házban rendszeresek a kiállítások, amelyekhez gyakran kulturális és sportnapok, illetve közel negyven éve Tárlat Kupa néven neves sakkverseny is kötődik.

Nevezetességei
Batthyány-kastély és védett parkja (1787, késő barokk, copf stílusú)
Kiskastély
Szent Imre-templom (1758, barokk stílusban), benne:
Szentgróti Madonna (1490-es évekből való gótikus faszobor)
Védett Pieta-festmény
Romtorony (volt ferences templom a 14. századból)
Kőhíd (1846)
Történelmi emlékmű

Termálfürdő

 
Szent Gróth Termálfürdő és Szabadidőközpont
Éticsiga feldolgozó