Csodaszép Magyarország 101. Velemér

Szentháromság templom

Velemér

 Misztikus templom

A völgyet, amelyben Velemér (Magyarszombatfával és a hozzá csatolt Gödörházával egyetemben) megtalálható, a reformáció óta Zürich-völgynek is nevezték. Ma is gyakran említik Belső Őrségként, ami annak az emléke lehet, hogy nem a Szalaőrök vidékéhez, hanem a Kerka köré szerveződő őrséghez tartozott. Ma az Őrségi Nemzeti Park részét képezi.

A templom középkori harangja

„Írott forrásainkban a 13. század végétől bukkan fel változó neveken: temploma után esetenként Szenttrinitás-ként említik, de mellette használatos volt a Velemér elnevezés is.

A település határában folyó patakot általában Veleméri-pataknak nevezik, de ismert a Curek-patak elnevezés is.

A szlovén határ mellett, az erdő oltalmában, a dombokon húzódó kistelepülés az Őrség legdélebbi helysége.

Cserépmadár szállás

A környék minden kétséget kizáróan legértékesebb műemléke e falucska kicsiny templomában rejlik, méghozzá annak falain.

A 13. században épült templom a késő román, kora gótika jegyében fogant.
 A hajdani erődtemplom körül még ma is látható az egykor védelmet nyújtó vizesárok medre.
A templom igazi kincsei a falat borító freskók.
Az 133-as években készült mű mára csak töredékeiben maradt fönn, de így is csodálatra méltó. A képeket Johannes Aquila – vagy, ahogy magyarul emlegetik, Aquila János – német, más források szerint osztrák mester készítette.

A nyugati falon a háromkirályok látogatása, a szentély előtt Jézus megfeszítése és a végítélet látható, míg a szentély festményének témája:  Mihály arkangyal jövendölése Máriának a Megváltó érkezéséről.

A szentély ablaka körül kilenc rózsa látszik, a kilenc hónap múlva születendő gyermekre utalva.
Ezen kívül felismerhető még Szent László, a csodaszarvas legendája és töredékesen Szent István is.

A kápolnát úgy tájolták, illetve a freskókat úgy festette meg a német művész, hogy vízkeresztkor a felkelő nap a szentély felőli ablakon besütve megvilágítja a szentéllyel szemközti falon látható három kört – az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy és oszthatatlan szimbólumát.
A nap ezt követően a keleti fal oldalablakain keresztül ráveti fényét a születendő Jézus képmására, majd továbbhaladva – egy másik ablakon besütve – a végítéletkép mennyországára irányítja a figyelmet.
Egy valamit azonban soha nem ér  a fény: a poklot.
A délutáni nap útjába ugyanis nem nyitottak ablakot.

A kápolna nyugati falán látható az a jelenet, amint Szent Miklós pénzt ad egy szegény embernek, hogy az a lányait ki tudja házasítani.
A szegény ember nem más, mint maga a festő.
Ez a legkorábbi ismert Európai művészönarcképek egyike.
A templomot úgy tájolták, hogy annak bejárata a falu felé forduljon.
A történelem során azonban a falu elpusztult, az újraéledő község már más helyre épült,
így a templom bejárata ma nem a község felé néz.

Az őrségi jelkincs eredetét és a székely írással való kapcsolatát kutatja és mutatja be a Fő utca 7. szám alatt található Sindümúzeum, amely előzetes egyeztetés esetén látogatható.

Sindümúzeum