Csodaszép Magyarország 102. Zalalövő

Villa Publica romjai

Zalalövő

Római emlékek

A Felső-Zala-völgyben, Zalaegerszegtől mintegy 20 km-re található a 3300 lelkes kisváros.
Az Őrség keleti kapuja – ahogy a neve is mutatja: lövő = íjazó = nyilazó – fontos védelmi pont lehetett.

A mai Zalalövő Zalapataka, Zalamindszent, Nagyfernekág, Irsapuszta, Pusztaszentpéter és Lövő 1925-ben történt egyesítésével jött létre.
A település az ókortól lakott, mi több, a rómaiak Salla néven igazi castrumot hoztak itt létre, amelyen átvezetett a borostyánkőút.

                A castrum fallal megerősített, négyszög alakú katonai erődöt jelentett.

Az I. század elején jelentek meg itt a római légiók és létesítettek tábort a Zala folyó északi oldalán. Mellette falusias jellegű település alakult ki, melynek lakói mesteremberek és kereskedők voltak. A viruló helység Hadrianus császártól 124-ben városi rangot kapott. Hivatalos neve Municípium Aelium Salla lett. A városi rang újabb lökést adott a település fejlődésének, ami főként a kőépületek megjelenésében mutatkozott meg. A Borostyán út mellett fekvő település - római nevén Salla - fontos szerepet töltött be mind gazdasági viszonyait, mind kereskedelmét tekintve a Római Birodalom idején.

Műemlék jellegű lakóház

           Az egykori város és az ókorból származó emlékek a SALLA ROMKERTBEN és

MÚZEUMBAN  tekinthetők meg.

Az V. század elején Pannóniából kivonták a római légiókat, Salla ismét kihalt hellyé vált. Köveit az évszázadok folyamán széthordták. Az egykor virágzó római városra már csak az 1973-ban kezdődő ásatások során feltárt Romkert és a múzeum leletanyaga emlékeztet.

Tájház

A szocialista időkben a helyi üzemeket államosították, a mezőgazdaságot kollektívizálták.
Két agrár nagyüzem létesült, miközben a helyi ipar stagnált. A fejlődést a jelenlegi Zala-híd megépítése 1968-ban, az általános iskola bővítése 1977-ben és a Borostyán-tó 1985-ben történt kialakítása jelentette, miközben a lakosság száma alig gyarapodott.

Fontos változást jelentett a szlovén-magyar vasút megépítése 1999-2000-ben, amely a települést a nemzetközi vasúthálózatba kapcsolta.

Nepomuki Szent János szabor

2000. július 1-jével Gönz Árpád köztársasági elnök városi címet adományozott Zalalövőnek.

Említést érdemel a város mellett emelkedő Csütörtök-hegy oldalában az 1700-as évektől használt forrás, a Csáforda-kút, amely annak idején három települést is ellátott vízzel.   Ismert kirándulóhely.

A népi tájház, vályogfalú szobáiban a régi paraszti élet mindennapos, ház körüli kellékei tekinthetők meg.

Mesterséges tava a város határában várja a horgászokat és az üdülővendégeket.

Zalalövő mára vasúti csomóponttá vált, amelyet az egyszer már felszedett, majd nagyjából a régi nyomvonalán újra megépített, és 2000. december 17-én átadott Zalalövő és Őrihodos (Szlovénia) közötti vasútvonal megépültének köszönhet, amely azóta része az egyetlen Magyarország és Szlovénia között közvetlen kapcsolatot teremtő nemzetközi vasútvonalnak.

Zalalövő Tündérkert