Csodaszép Magyarország 107. Rádiháza

A ménes

 

Rádiháza

Versenylovak szülőföldje

Rádiháza Magyarország dél-nyugati részén, Zala megyében, a Balatontól 50 km-re, Zalaegerszegtől  26 km-re, Tófej és Gutorfölde községek között

a Páka−Bak országút mentén helyezkedik el.

Vonattal megközelíthető  a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon  Rádiháza megállóhelyig.

Bár első írásos említése 1690-ből származik, a település az 1900-as évek elején indult  fejlődésnek.
 A dombos-lankás erdőkkel övezett ősgyepes legelők kiválóan alkalmasak lovak tenyésztésére és tartására. 1912-ben Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte el itt a lótenyésztést, amelynek hagyományait ápolva működik ma a Kabala-Ménes KFT.

Fogathajtás

A KFT névadója a Rádiházán 1960-ban született fekete ügető mén KABALA
 ( Uli – Babona ), aki korának kimagasló képességű és eredményességű versenylova volt. 58 alkalommal állt starthoz: 30 x győzött, 20 alkalommal ért el helyezést.

A település büszkesége az 1912-ben alapított ménes, amelyet kimondottan versenylótenyésztés céljára hoztak létre.

Rádiháza környéke

Az idők folyamán több bajnok paripa is a zalai dombok közül került ki.

A ménes manapság mintegy 150 hátast számlál.

Az aktív kikapcsolódásra vágyók részt vehetnek itt terep- és vadász lovag-
láson, vagy sétakocsikázásra indulhatnak.

A ménesgazdaságot 1965-től 2005-ig Török László (1928−2013) irányította, akinek vezetésével az ügetőlovak tenyésztését honosították meg.
Az 1960-as évektől indult fejlődésnek a lovas turizmus a településen.
A ménes 1962-ben beolvadt a Baki Állami Gazdaságba.

1994. október 24-én Török László családtagjai a privatizáció során megvásárolták a ménest és létrehozták a KABALA-Ménes Kft-t.

KABALA Lovaspanzió

Kabala, akit  minden idők legjobb magyar tenyésztésű ügetőlovának szoktak titulálni,  szülőménesébe visszatérve, sikeres apaméni teljesítménye után díszsírhelyen nyugszik a rádiházi park fenyőfái alatt - emlékkövén nevével: Kabala.

Turistaszálló