Csodaszép Magyarország 100a. ŐRSÉG

Őrség

Őrség

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Nevét onnan kapta, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére (ŐNP, 2011). A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.

Őrségi skanzen

Az Árpád-házi királyok alapította Őrség védvonal a németek elleni védekezés részeként született.
A magyarok bejövetelétől fogva, majd az ország nyugati kereszténységhez történő csatlakozását követően a mindenkori király kiváltságokat adott az Őrség falvainak.
Ezt 1270-ben V. István, 1327-ben pedig Károly Róbert is megerősítette írásban.

A védvonal északi részének a ma Oberwart néven Ausztriához tartozó Felsőőr, a déli résznek pedig Őriszentpéter volt a központja.
Az Őrség területeinek lakosai előjogokat kaptak a királytól.

Az  Őrség „őrei” saját fegyverükkel, saját költségükön kötelesek voltak védeni a nyugati határt, cserébe azonban csak a királynak tartoznak engedelmességgel.

Tökmagsajtolás

Önálló szervezetet hozhattak létre, és mint szabadalmasok nemesi kiváltságot kaptak.

Erre a területre a hosszú, széles, lapos, alacsony, É–D-i tengelyű dombhátak jellemzőek, közöttük bővizű patakokkal, amelyek a tájegység északi részén a Rábába, déli részén a Zalába ömlenek. Az egyetlen viszonylag nagy, összefüggő kiemelt terület a Nádasd-Szőcei-fennsík.

Harangláb történelem

Szoknyás harangláb

 

Harangláb faragás

      

Nyitott

A régmúltban azok a kisebb falvak, amelyeknek nem volt annyi pénzük, hogy saját templomot építtessenek, haranglábat emeltek a területükön.
Ezek harangját csak halálesetekkor, temetéskor vagy egészen különleges esemény, mint például tűz vagy háború esetén verték félre.
A félreveréskor a harang egyik oldalát ütötte csak a harang nyelve.

Megszólalt a harang azonban 1896-ban, a millennium alkalmával és 1945-ben, a II. világháború befejezésekor is.

 

                  

A harangláb kisebb, ácsolt építmény, melyben harang függ. Tájegységileg leginkább az Őrségre és tágabb környékére jellemző, de Nógrád és Somogy megyében is számos harangláb található.
A haranglábak szerkezete lehet egyszerű, Y alakú ágasfa (egyoszlopos harangláb), kétoszlopos, néhány helyütt ácskötésekkel rögzített építmény, vagy az ennél stabilabb, négyoszlopos struktúra. Utóbbit két csoportra oszthatjuk, attól függően, hogy a tartóoszlopok gúlaszerűen egymásnak vannak-e támasztva, vagy a függőleges oszlopokat talpgerendás szerkezetbe foglalták-e - ilyenkor két zsindely- v. sövénytető készült, a nagyobbik a szerkezetet, a kisebbik a harangot, egyúttal a harangozót is védte. Ebben az esetben szoknyás haranglábról beszélhetünk.

Az Őrségen kívül található még harangláb a Zala megyei Lentin, Lentiszombathelyen, Sárhidán, Kisszigeten és Alsócsödén és a Győr-Moson-Sopron megyei Árpáson is.

A szeres településszerkezet

Szeres szerkezet

A szeres építkezés esetében egy-egy nagyobb (kétgenerációs) család él (vagy élt) a dimbes-dombos terület magasabb pontjain.
A honfoglalás idején a környéken letelepülő nemzetségek tagjainak feladata volt, hogy figyeljék a betolakodókat és veszély esetén azt jelezzék a legközelebbi szernek.
Vagyis ezek a családok voltak a magyarság nyugati őrszemei.
Innen ered a tájék elnevezése az Őrség is.
A szerek később feladatukat vesztették, ám a hagyományos szeres szóródáson már nem változtattak, így ezek ma is megtekinthetőek, mint egy darabka velünk élő történelem.

Az Őrség lakossága a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben élve, a természettel harmóniában alakítja, formálja mai napig ezt az egyedi tájképet. A földrajzi determinációkhoz alkalmazkodó művelési módok nyomán kialakult mozaikos tájszerkezet és egyedi szeres településszerkezet megőrzéséről napjainkban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik.

Szeres kialakítás

Portáik méreteiket tekintve jelentősek, telkeik kerítetlenek, illetve csupán a természetes terepvonulatok, sövények jelzik a mezsgyét, ezzel is segítve a táji környezetbe való zavartalan és harmonikus illeszkedést. A honfoglalás kori szeres településforma, egy archaikus településszerkezet, mely hazánkban egyedülálló módon, évszázadokon át változatlanul fennmaradt. 

Füstösházak

Füstös ház

Az Őrség mindig is gazdag volt fában, s a vidéken élő férfiak mindegyike értett az ácsmunkához.   Így nem okozott gondot felépíteniük házaikat.
A házak teteje kontyos sátortetejű volt.
Egészen a 18. századig a területre jellemző épülettípus a füstösház volt.
Ezeknél a kemencéből kiszálló füst kémény hiányában csak az ajtó feletti résen vagy a deszkás tolóablakon keresztül távozott a szabadba.

Az ősikonyha a füstös konyha. A szoba melletti falnál, a szoba kályhájának szája előtt egy téglányalakú emelvény áll.

Füstöskonyha

Ezt követően terjedtek el a cserépkályhás szoba + füstöskonyha kombinációk.
(Szalafőn két ilyen porta látogatható).

 

Padkás kemence