2016. április 19., kedd

Csodaszép Magyarország 108. Zalatárnok

Római katolikus templom


Zalatárnok

A Deák család nyughelye

A kis falu két patak – a Szigeti és a Bérci -  is átszeli, pompás díszletet nyújtva a faluképhez.
Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.
A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMA a 15. században épült, az imaház alatti kriptában nyugszanak Deák Ferenc ősei.
1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchényi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.
Kápolna

A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa a tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez,  Kehidára.
A település centrumában egy szoborparkkal körbevett kedves tó kínál kellemes sétalehetőséget.
Zalatárnok nevezetességei közé tartozik 500 éves római katolikus temploma, melynek bejáratánál a település világháborús áldozatainak tablója, alatta pedig Deák Ferenc kriptája látható.
A településen született 1744-ben Kelemen Imre jogtudós, akinek mellszobra az iskola épülete előtt látható.

„Vadregényes helyen van Zalatárnok községe.  Jókora hegyek koszorúzzák, meg az aszuvölgyi erdőség. Ez az erdő folyton búg, mint a mesebeli csiga.
Erre a sejtelmes mély búgásra mondja a göcseji palóc, hogy a vörös barátok lelke jajgat a fák közt, siratják a templomukat, meg a zárdát, amelybe beleütött a haragos mennykő s porrá hamvasztotta.”   -  fogalmazott egy régi legendát Deák Mária, a falu szülötte, Deák Ferenc unokabátyjának leánya, aki az első világháború folyamán ismeretlen helyen és időpontban hunyt el.
Az írónő, (aki nagyon sokat írt Deák Ferenc tevékenységéről) irodalmi munkássága több figyelmet érdemelne.
Deák Mária szülőháza
 
Készül a rétes a Gasztro Klubban

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése