Csodaszép Magyarország 113 Türje

Prépostsági templom

 

Türje

Középkori remekmű

Türje Zala megye északkeleti részén a Zala kanyarulatától kissé keletre, a Keszthelyi-fennsíkot a Kemenesháttól elválasztó árok síkságán fekszik (Alsó-Zala-völgy).
Türje megállóhely a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon található, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok állnak meg (ezek közül néhány vonat Celldömölktől Győrön át gyorsvonatként tovább közlekedik Budapestre).

Vasútállomás

A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll, de rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is, továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községbő

Az Ukk–Csáktornya-vasútvonal 1890-es megnyitásával kezdődött Türje kis mértékű iparosodása. Itt volt a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal leágazása is, amely azonban Zalabér-Batyk vasútállomás 1970-es megépültével elkerült innen.

Mai állomás

A honfoglaló Türje nemzetség egykori központjának legjelesebb építészeti emléke a  premontrei szerzetesek alapította PRÉPOSTSÁG.

Türje kialakulása a 11. századra tehető. A premontrei monostor 13. század eleji alapításakor már valószínűleg jelentősebb helynek számított, mivel a rend csak ilyen helyekre költözött.

A lenyűgözően szép templom hajójának déli falában a 15. századból származó, kőkeretű, kovácsoltvas ajtós szentségház a középkori belsőépítészet és a magyar egyetemes építészet remeke. A Rákóczi-szabadságharcban Türje a kurucok egy jelentős támpontja volt, amelyet 1707-ben Rabutin tábornagy felgyújtott. Az 1720-as években kezdett visszatelepülni a premontrei rend: 1724 és 1779 között épült új rendházuk, amelyben 1785-ig a perneggi, majd a hradischi monostor irányítása alá tartozott, végül 1802-ben függetlenedett.

Szent László legenda,  freskó

Plébániatemplom

Nevezetességei:

Plébániatemplom (barokk, román tornyokkal), aminek északi falán Szent László-legenda-freskót találtak. A mostani Magyarországon ilyen csak néhány helyen volt ismert eddig: Tereske, Ócsa és Vizsoly templomában, valamint két Felső-Tisza vidéki templomban.

Volt premontrei rendház (ma szociális otthon)

A falu vendége hűs pincék mélyén ismerkedhet meg a tájegység finom boraival.
A község környékén  (10-15 km-en belül)  számtalan vendégház található.

Patyi Étterem

 

Szüreti felvonulás

Csodaszép Magyarország 112 Kemendollár

Kemendi vár a dombtetőn (volt)

Kemendollár

Kápolna a hegy tetején

A Zalaegerszegtől jó 10 kilométerre, a Zala partján fekvő községnek furcsa neve ellenére nincs köze a fizetőeszközhöz.

Neve ugyanis a Kemend és Ollár község összevonásából alakult ki.

A Kemend a szláv kámeny (kő) szó magyar „d” képzővel ellátott változata, az Ollár valószínűleg francia eredetű személynévből származik (vö. fr. Aulard „hentes”).

A megye északi részén, a Zala folyó partján fekvő aprófalu.

A már 14. századból is ismert KEMENDI VÁR gyakran nézett farkasszemet a törökkel,
a hódoltság után elpusztult.

Kemend várát az oklevelek 1370-ben említették először Castrum Kemend néven Károly Róbert király alatt.

A hegytetőn áll a Festeticsek által emelt kápolna.

Tornácos ház

Kemendollár közvetlen a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal mellett fekszik. Egy vasúti megállóval rendelkezik. Az elővárosi vonatok többsége megáll a településen, de pár távolsági járat is szolgálja település közlekedését. A községből Zalaegerszeg és Celldömölk könnyen elérhető, naponta többször jár vonat Budapestre is.

Vasútállomás

A település a Zalaegerszeg–Zalabér–Sümeg fontos mellékút mellett fekszik, amely Zalaegerszeg összeköttetését biztosítja Zalaszentgróttal és Sümeggel, de a Veszprém és Győr felé történő közlekedésnek is egy lehetséges útvonala.

A település északnyugati részének, Ollár, első említése 1292-ből való, lakói nemesek voltak. A délkeleti rész, Kemend első említése pedig 1328-ból származik.
Ekkor már állt a település határában egy vár, amely a törökök idején fontos szerepet játszott a védekezésben. Mindazonáltal a két települést a törökök pusztításai felszámolták.
A terület újabb benépesítését az új birtokosok, a Festeticsek végezték a 18. században
A két falu egyesítése a 19. század közepén történt, majd fejlődésnek nagy löketet adott az 1890-ben elkészült Ukk–Csáktornya vasútvonal létrejötte, amely keresztezte a települést.
.

Sertéstelep

Csodaszép Magyarország 111. Egervár

Várkastély

 

Egervár

Reneszánsz remekmű

Egervár-Vasboldogasszony

Egervár Zala és Vas megye határán, Zala megye északi részén, a Sárvíz-patak völgyében fekszik (a falu tengerszint feletti magassága 217 méter).
Keletről Vasboldogasszonnyal, délkeletről Zalaszentlőrinccel, délről Zalaegerszeggel, délnyugatról Nagypálival, nyugatról Lakheggyel, északról a Vas megyei Győrvárral határos.

Két - a történelemben egymás mellett élő - település, Egervár és Dénesfa összeolvadásával jött létre. Egervárt 1281-ben, Dénesfát 1404-ben említik először írott forrásaink.

A dombokkal körülvett települést már 1281-ben megemlítik középkori források, később, 1497-ben mezővárosi rangra emelkedett, majd több nemesi család is birtokolta.

Egervár külterületén, a mai falutól délre, alig két kilométer távolságra található Fancsika, mely ma már csak helynévként őrzi az Egervárral összefonódó múltú Fancsika falu nevét.

Egervár nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a XIII. században már létező várának a településnévben történő megjelenítéséből származtatják.

Így tulajdonosa volt többek között Nádasdy, az Egervári a Széchenyi és a Solymossy familia is.

Várkastély

A falu legbecsesebb műemléke a RENESZÁNSZ VÁRKASTÉLY, amelyet egy 100 évvel korábban emelt gótikus téglavár átalakításával 1539-69 között építtetett a Nádasdy család.

A négy sarokbástyás, középudvaros erődítményhez ugyan hozzáépítettek és elbontottak  részeket az idők során, de még jelenlegi állapotában is ez Magyarország „legreneszánszabb” várkastélya.

A várban ma szálló működik, udvara nyaranta az egy hónapon át tartó Egervári Esték szabadtéri rendezvényeinek ad otthont.

A község GÓTIKUS TEMPLOMÁT 1495-ben szentelték fel, utóbb barokk részekkel egészítették ki.

A monumentális épületet 1969-ben restaurálták.

Gótikus templom

Nevezetességei
Egervári várkastély
Templom

Csodaszép Magyarország 110. Zalaszentgrót

Kőhíd a Kastéllyal

Zalaszentgrót

A vén híd lábánál

A Zala folyó völgyében, a megye északkeleti csücskében, pompás környezetben tárul az ideérkező elé a város.

Rövid szárnyvonal köti össze a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalban fekvő Zalabér–Batyk vasútállomással, azonban a vonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.
A vasútvonal Balatonszentgyörgy felé tartó vonalszakaszát 1974-ben zárták be.

Vasútállomás (hőskori)

Nevével már 1083-ban találkozhatunk, méghozzá a Pray-kódexben, amelyben a kalocsai és a pécsi püspök közti határrendezés kapcsán említik a helyet.

Első okleveles említése – Zent Gyrolt – 1299-ből való.
A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neve Szent Geroldra, a falu templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése 1247-ből való – de csak egy 1483-ból származó másolatból ismert – ZentGyrolth alakban.
Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevet Szent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a falu neve közvetlenül a Gellért szentté avatását követő évekből, tehát a 11. század végéről származik.

A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település.

 

Templom

Az 1400-as évekből származó kővár még az oszmán hadak hódításától is megóvta Szentgrótot.

Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is rombolták.
A hajdani büszke vár helyén a Batthyányiak építettek kastélyt 1787-ben, késő barokk stílusban (az épület ma gyógypedagógiai intézet otthona).
A Zala folyón két híd is átível, egyikük műemlék.
A négylyukú kőhíd idősebb, mint a Lánchíd.

Érdekesség, hogy a németek által aláaknázott, 45 méter hosszú és 6 méter széles, téglaboltozatos hidat egy Hatamov nevű orosz katona élete kockáztatásával mentette meg, ezért az építményt Hatamov-hídnak is nevezik.

1975-ben adták át a mellette elkészült új hídat.

Jelentős műemléke a városnak az 1758-ban felszentelt barokk templom, amelynek kápolnájában 500 éves, fából készült, festett Madonna-szobor hallgatja a hívek imáit.

A templom mellett a helység védőszentjének, Szent Gellért püspöknek a szobra áll.

Szent Imre templom

A rendszerváltást követően a gazdasága jelentősen átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éticsiga-feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. 

Fűszervajas éticsigák

Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült. 2002 óta működik a településen a Coca-Cola Magyarország Kft. által épített, és tulajdonában álló NaturAqua ásványvízpalackozó üzem.

Zalaszentgrót vendégszeretetét élvezve érdemes felkeresni a 2001-ben épült modern termálfürdőt és szabadidőközpontot.

Az 1998-ban feltárt gyógyvíz felett ma már  kilenc medence (ebből öt fedett), különböző élményelemek, szauna és több sportpálya gondoskodik a vendégek kellemes időtöltéséről.

Zalaszentgróton régóta élénk táncélet zajlik. Legismertebb az 1982-ben alakult Szentgrót Táncegyüttes, de egyre nagyobb elismertséget szerzett az Avisura Táncegyüttes is feloszlásáig. Az utánpótlást a Kisbojtár és a Százszorszép gyermek néptánccsoportok nevelik ki, de Bad Girls és Broadway néven modern tánccsoportok is működnek.    A Kisbojtár néptánccsoporttal táncol a Cinege néptánccsoport is. A Kisbojtár tagjai 13-17 évesek a Cinege néptánccsoport tagjai 12-14 évesek. Közös táncaik: Palatkai táncok és Kalocsai (lassú, friss) táncok.

A csáfordi szőlőhegyben található Villa Negra épülete nyaranta festők és szobrászok alkotótáborának ad otthont.
A művelődési házban rendszeresek a kiállítások, amelyekhez gyakran kulturális és sportnapok, illetve közel negyven éve Tárlat Kupa néven neves sakkverseny is kötődik.

Nevezetességei
Batthyány-kastély és védett parkja (1787, késő barokk, copf stílusú)
Kiskastély
Szent Imre-templom (1758, barokk stílusban), benne:
Szentgróti Madonna (1490-es évekből való gótikus faszobor)
Védett Pieta-festmény
Romtorony (volt ferences templom a 14. századból)
Kőhíd (1846)
Történelmi emlékmű

Termálfürdő

 
Szent Gróth Termálfürdő és Szabadidőközpont
Éticsiga feldolgozó

Csodaszép Magyarország 109. Nova

Nova a magasból

Nova

A Göcsej fővárosa

Zalaegerszegtől 30 km -re, Lentitől 15 km -re található a 75-ös főútvonal mentén. A hozzátartozó Zágorhidánál fontos, nagy forgalmú elágazású út vezet Nagylengyel - Zalaegerszegre. Nova Göcsej középpontjában van, szokták a "Göcsej fővárosaként" is emlegetni. Magas dombhátú vidékét keletről a Cserta, nyugatról és délről a Kerta - patak fogja közre. A vizek mély völgyekben vezetik le a hatalmas erdőkkel borított vidék átlagosnál nagyobb csapadékát. Az így felszabadult, változatos felszínű dombság talaja gyenge, rossz vízgazdálkodású, alapkőzete az agyag.

Nagy Lajos korából 1453-ból való irat még possessióként említi, ám 1446-ban oppidumként, tehát mezővárosként regisztrálták, mely a veszprémi püspöknek fizeti az adót.

(possessio, azaz birtok, földbirtok, oppidum, azaz városias település)

Plébánia épület

A török pedig pusztított: 1656-ban a lövei kapitány adja hírül, hogy Zágorhídánál egy nagy török egység cselt vetett az egerszegieknek, s hogy ne tudjanak hírt adni a novaikat elhurcolják. Emberei elvesztését Széchenyi György püspök a szécsiszigetiek pusztításának tartja.

A falu kéttornyú, klasszicizáló késő barokk katolikus temploma (1778) szép élménnyel gazdagíthatja a kirándulót.  Hefele Menyhért építette, freskóit Dorfmeister István festette.

Az épület nem csak arról nevezetes, hogy 1600 hívőt képes befogadni, hanem kitűnő akusztikai adottságairól is.

A PLÁNDER FERENC MÚZEUM (a névadó a falu plébánosa, egyben néprajzkutató volt) betekintést nyújt a Göcsej emberének hajdanvolt mindennapjaiba.

A községben a Göcseji Aratónapok keretén belül évente megrendezésre kerül a Zala Megyei Kézikaszás arató- és cséphadarós cséplőverseny.

Arató verseny

Nován működik a pákai Öveges József Általános Iskola Vajda József Tagiskolája, valamint a szintén pákai székhelyű Öveges József Óvoda Novai Telephelye 2 csoporttal, melyek közül az egyik egységes óvoda-bölcsődei csoport.

Kellemes kikapcsolódást ígér a falu melletti tó, amely napfürdőzésre, horgászatra egyaránt tökéletes helyszín.

A környék elsőrangú vadászterületét magyar és külföldi vadászok egyaránt szívesen látogatják.

 

Mamutfenyő

„Hangposta”  atemplomban:

A Szily János szombathelyi püspök által emeltetett novai templom különleges sajátossága, hogy bizonyos pontjairól a suttogást is az épület másik feléhez vezeti.

Ki tudja, mire használták egykor az épület e nem mindennapi adottságát?

Plánder múzeum

Csodaszép Magyarország 108. Zalatárnok

Római katolikus templom

Zalatárnok

A Deák család nyughelye

Zalatárnok község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

A kis falu két patak – a Szigeti és a Bérci -  is átszeli, pompás díszletet nyújtva a faluképhez.

Zalatárnok első említése 1408-ból való. Birtokosai ekkor a Bothkák voltak. A 16. században feltételezhetően egy komolyabb egyházi létesítmény, kolostor, is működött az 1572-ben mezővárosi jogokat szerzett településen, amely birtokosai közt ekkor már a Bánffy család is feltűnt.

A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMA a 15. században épült, az imaház alatti kriptában nyugszanak Deák Ferenc ősei.

1754-ben új temploma épült, és önálló plébániát is kapott. A faluban sok nemesi család élt, de a jobbágyok mellett zsidó kereskedők is laktak. A 19. század során a Széchényi és a Patai család majorságot hozott létre a falu határában.

Kápolna

A településen nevelkedett maga Deák Ferenc is, akit a Sibrik Erzsébetet gyászoló apa a tragikus szülést követően rögvest az itt élő rokonhoz Deák Józsefhez adott. Deák csak édesapja halálát követően 1808-ban őt és fél éves korában került vissza családjához, az árván maradt testvérekhez,  Kehidára.

A település centrumában egy szoborparkkal körbevett kedves tó kínál kellemes sétalehetőséget.

Zalatárnok nevezetességei közé tartozik 500 éves római katolikus temploma, melynek bejáratánál a település világháborús áldozatainak tablója, alatta pedig Deák Ferenc kriptája látható.
A településen született 1744-ben Kelemen Imre jogtudós, akinek mellszobra az iskola épülete előtt látható.

„Vadregényes helyen van Zalatárnok községe.  Jókora hegyek koszorúzzák, meg az aszuvölgyi erdőség. Ez az erdő folyton búg, mint a mesebeli csiga.
Erre a sejtelmes mély búgásra mondja a göcseji palóc, hogy a vörös barátok lelke jajgat a fák közt, siratják a templomukat, meg a zárdát, amelybe beleütött a haragos mennykő s porrá hamvasztotta.”   -  fogalmazott egy régi legendát Deák Mária, a falu szülötte, Deák Ferenc unokabátyjának leánya, aki az első világháború folyamán ismeretlen helyen és időpontban hunyt el.

Az írónő, (aki nagyon sokat írt Deák Ferenc tevékenységéről) irodalmi munkássága több figyelmet érdemelne.

Deák Mária szülőháza

 

Készül a rétes a Gasztro Klubban

Csodaszép Magyarország 107. Rádiháza

A ménes

 

Rádiháza

Versenylovak szülőföldje

Rádiháza Magyarország dél-nyugati részén, Zala megyében, a Balatontól 50 km-re, Zalaegerszegtől  26 km-re, Tófej és Gutorfölde községek között

a Páka−Bak országút mentén helyezkedik el.

Vonattal megközelíthető  a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalon  Rádiháza megállóhelyig.

Bár első írásos említése 1690-ből származik, a település az 1900-as évek elején indult  fejlődésnek.
 A dombos-lankás erdőkkel övezett ősgyepes legelők kiválóan alkalmasak lovak tenyésztésére és tartására. 1912-ben Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte el itt a lótenyésztést, amelynek hagyományait ápolva működik ma a Kabala-Ménes KFT.

Fogathajtás

A KFT névadója a Rádiházán 1960-ban született fekete ügető mén KABALA
 ( Uli – Babona ), aki korának kimagasló képességű és eredményességű versenylova volt. 58 alkalommal állt starthoz: 30 x győzött, 20 alkalommal ért el helyezést.

A település büszkesége az 1912-ben alapított ménes, amelyet kimondottan versenylótenyésztés céljára hoztak létre.

Rádiháza környéke

Az idők folyamán több bajnok paripa is a zalai dombok közül került ki.

A ménes manapság mintegy 150 hátast számlál.

Az aktív kikapcsolódásra vágyók részt vehetnek itt terep- és vadász lovag-
láson, vagy sétakocsikázásra indulhatnak.

A ménesgazdaságot 1965-től 2005-ig Török László (1928−2013) irányította, akinek vezetésével az ügetőlovak tenyésztését honosították meg.
Az 1960-as évektől indult fejlődésnek a lovas turizmus a településen.
A ménes 1962-ben beolvadt a Baki Állami Gazdaságba.

1994. október 24-én Török László családtagjai a privatizáció során megvásárolták a ménest és létrehozták a KABALA-Ménes Kft-t.

KABALA Lovaspanzió

Kabala, akit  minden idők legjobb magyar tenyésztésű ügetőlovának szoktak titulálni,  szülőménesébe visszatérve, sikeres apaméni teljesítménye után díszsírhelyen nyugszik a rádiházi park fenyőfái alatt - emlékkövén nevével: Kabala.

Turistaszálló

Csodaszép Magyarország 106. Söjtör

Szent Jakab apostol templom

Söjtör

Deák Ferenc szülőhelye

A  pompás környezetben, a hatalmas fák alkotta erdő ölében fekvő s szokatlanul hosszan elnyúló falu Deák Ferenc  (1803-76) szülőhelye. 

Deák Ferenc szülőháza

A „haza bölcsének” szülőháza a falu közepén, gondozott park mentén áll.
Sajnos az egykori tornácos cselédház az enyészeté lett, de az 1760 körül épült barokk kúriát példaértékűen felújították.

Deák kastély (1930)

Söjtör község Zala megyében, annak közel súlypontjában, Zalaegerszeg és Nagykanizsa között, Zalaegerszegtől 20 km-re délre fekszik.
Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán Tófej állomáson leszállva, onnan közúton 4 km-t haladva közelíthető meg.

Délről Pusztaszentlászló községből észak felé indulva 3 km-re kezdődik Söjtör fő utcája. A településen a Zalaegerszeg–Borsfa–Nagykanizsa helyközi autóbuszjáratnak három megállóhelye van. A jellegzetes szalagfalu-szerkezet az utóbbi száz évben mellékutcákkal is bővült. A község keleti oldalán jellegzetes zalai dombvidék húzódik, nyugati oldalán lapályos mezők és legelők találhatók.

Festetics kastély

A Festetics család birtokolta a községben található főkastélyt. Híres tulajdonosai gróf Festetics Sándor (1805–1877), majd lánya, Festetics Mária grófnő (1839–1923), Erzsébet királyné kedvenc udvarhölgye volt.

Nevezetességei

Emléktábla

• Szent Jakab-templom
• Deák-kastély – Deák Ferenc szülőháza. Ebben az épületben született 1803. október 17-én Deák Ferenc, „a haza bölcse”. A kúriát 1785 környékén építtette apja.
•  
• Deák-kút
• Festetics-kastély – A Festetics család 1820 körül klasszicista stílusban épült kastélya, ma általános iskolaként működik.



Deák kút

• Turul-szobor