Katolikus templom |
Osli
Magyarország északnyugati részén,.a Hanság
déli peremén helyezkedik el.
Vasútvonal nem halad el a település mellett, a legközelebbi
vasútállomás Kapuváron van.
Legkönnyebben közúton közelíthető meg. A legközelebbi
főútvonal a 85-ös. Az autóbusz közlekedés jónak
mondható, rendszeresen indulnak járatok Kapuvár irányába, ahova 1978 végéig
kisvasúti összeköttetéssel is rendelkezett.
A település nevét a besenyő
eredetű Osl nemzetségtől kapta. 1230-ból maradt fenn első
írásos említése "Villa Osl" alakban.
Az itt élő emberek életét a Hanság
lápvilága határozta meg. Egyszerre biztosított táplálékot, menedéket, de
ugyanakkor akadályt is jelentett a termőföldért folytatott harcban.
1906-ig a babóti, 1906 és 1926 között a szárföldi körjegyzőséghez tartozott. 1926-ban felépült a községháza és a következő évben önálló községgé vált. 1950-től önálló tanácsú község.
1906-ig a babóti, 1906 és 1926 között a szárföldi körjegyzőséghez tartozott. 1926-ban felépült a községháza és a következő évben önálló községgé vált. 1950-től önálló tanácsú község.
Látnivalók:
A római katolikus templom és a
Kálvária.
Kálvária.
Ruhát váltó Szűz Mária.
A Kapuvártól északra fekvő, besenyő eredetű Osl nemzetség
egykori szálláshelyéül szolgáló kis falucska asszonyai mintegy száz esztendeje
öltöztetik a takarosan felújított kis barokk templom szentélyében álló Mária-szobrot.
Mária szobor |
Kanizsai
János prímás, esztergomi érsek, Kapuvár ura 1390-ben a Szűz Mária tiszteletére
kápolnát építtetett, amelybe egy Mária-képet helyezett. A hagyomány szerint már
ez előtt a kép előtt is sok csodás gyógyulás történt, amelynek hírére a Rábaköz
népe nagy számban kereste fel a
kegyhelyet.
Esterházy Pál nádor 1644-ben romjaiból újjáépíttette és 1690-ben kismartoni várából odavitette a máig meglévő Mária-szobrot.
Ő maga így ír erről: A' mely Kép pedig az Oltáron vagyon, asztatt Kis-Marton várábul vitettem oda, Isten, 's a' Boldogságos Szűz tisztességére, a' Körösztyén híveknek pedig lölki vigasztalására, mely faragtatott a' mint reá van írva, az Ezer hatszáz negyedik Esztendőben." Ezt a kegyszobor hátán lévő latin nyelvű felírás is megörökíti.
Esterházy Pál nádor 1644-ben romjaiból újjáépíttette és 1690-ben kismartoni várából odavitette a máig meglévő Mária-szobrot.
Ő maga így ír erről: A' mely Kép pedig az Oltáron vagyon, asztatt Kis-Marton várábul vitettem oda, Isten, 's a' Boldogságos Szűz tisztességére, a' Körösztyén híveknek pedig lölki vigasztalására, mely faragtatott a' mint reá van írva, az Ezer hatszáz negyedik Esztendőben." Ezt a kegyszobor hátán lévő latin nyelvű felírás is megörökíti.
A szobor Szűzanyának száznál is több viselete van, amelyet a
falubeli asszonyok készítettek számára.
Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye.
Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye.
Osli nevezetes még a határában álló
Eszterházy-Madárvártáról, ahol a kiállítótermekben több száz kitömött madárfaj
és preparált rovar tekinthető meg.
Az Osli és Bősárkány között félúton, az útról letérve, a
"Csíkos" égeres közelében található az Esterházy Madárvárta. Az
épületet herceg Esterházy Pál bocsátotta 1930-ban a Magyar Ornitológusok
Szövetségének rendelkezésére. A madártani kutatások mellett, azóta is folyamatosan
a terület állat- és növényvilágával foglalkozó vizsgálatoknak és a
természetvédelemnek egyik külső bázishelye. A kiállítás a Hanság rendkívül
gazdag madár- és rovarvilágából ad ízelítőt az érdeklődőknek. Az emeleti
kiállító helyiségekben található több száz madár- és rovarpreparátum nemcsak
látnivalóul, hanem a természetismerettel, környezeti neveléssel foglalkozó
oktatóknak is hasznos bemutatóhelyként szolgál. Előzetes bejelentkezéssel
látogatható.
Eszterházy-Madárvárta |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése