Csodaszép Magyarország 47.

Szent Bertalan apostol templom

 

Hegyeshalom

Ausztria felé a legnagyobb határátkelőnk.
Évezredek óta lakott település.

Hegyeshalom nagyközség a Bécs-Budapest vasúti fővonal, az egyes számú (E-5) főútvonal,
valamint az M-1-es autópálya által bezárt szögben hazánk észak-nyugati peremén Ausztria szomszédságában fekszik.
Új autóutas kapcsolata (M-15) van Rajkán keresztül Szlovákiával is.
Hegyeshalom történetét elsősorban földrajzi helyzete határozta meg.
A nagyközség a több ezer éves (királyi út) mentén egyaránt fontos volt az Imperium Románum, majd a népvándorláskor népei és az ezer éves Magyarország számára.
 II. Endre 1217-ből származó adománylevele már Hegelshalmként említi, amely név egy csúcsos tetejű dombra utal.
A halmon felépült római katolikus templomot annak idején Szűz Mária (Sancta Maria) tiszteletére szentelték. Hegyeshalom nagyközség több mint 200 éves címerében a strucc a gyorsaság és az éberség királyi tulajdonságát jelképezi, az ezüst patkó pedig a jómódnak, jó szerencsének a szimbóluma.
Évszázadokig vegyes, majd főként német nemzetiségű falu. A nagyközség máig kétvallású.
 A műemlék római katolikus templom és az evangélikus gyülekezet 1850-ben felszentelt temploma ennek kifejezője. A 20-30-as évek jelentős fejlődése után a II. világháború és az 1946-os német származású lakosság szervezett kitelepítése súlyos veszteséget eredményezett.

Az egykori útifaluból a XXI. századra sokutcás polgári település alakult ki, jelentős infrastruktúrával. A település déli határán mintegy 75 ha -on fekvő bányató a horgászok, strandolók, szörfözők, búvárok kedvelt nyári találkozási helye.
A gyerekek, felnőttek kedvenc sportolási, pihenő -és szórakozási helye a Stettni-tó és környéke. A Hegyeshalmi Vasutas Sporthorgász Egyesület pihenőházas otthona is.

Stettni-tó

A nagyközség külső területei észak felé a bezenyei útról megközelíthető Márialiget és a dél felé fekvő Csemeztanya.
A szolgáltatások alapvetően üzleti, vállalkozói alapon működnek. A kereskedelmi, vendéglátói infrastruktúra az átmenő forgalom és a bevásárló turizmus igényeit is kielégíti.
Vasúti érdekesség:
A vasúti határállomás egyedi kialakítású. Mivel az osztrák és a magyar  felsővezeték más-más

feszültséggel rendelkezik, ki kellett alakítani olyan vágányokat, ahova az osztrák mozdonyok
be tudnak járni.
Ha erre a vonatra magyar mozdony jár, a feszültséget át tudják kapcsolni 25 kV-ra.
A 80-as években a nemzetközi vonatok nem voltak gazdaságosak a határállomási hosszú várakozási idő miatt, amire a mozdonycsere miatt volt szükség. A mozdonycsere a két ország eltérő felsővezeték-, és vonatbefolyásoló rendszere miatt elkerülhetetlen volt.

Az ÖBB 1146 volt az első olyan sorozat, amely képes volt üzemelni az osztrák 15 kV 16,7 Hz, és a magyar 25 kV 50 Hz–es felsővezetékrendszer alatt. A prototípuspróbák, és a MÁV vonatbefolyásoló berendezések beszerelése után a mozdonyok 1988-ban a Lehár EuroCity-vel megkezdték a menetrendszerű közlekedést a két ország között.

Vasútállomás