Csodaszép Magyarország 50.

Lébényi templom

 

Lébény
Lébény a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekszik,
Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely, nem is jelentéktelen település volt.
Érdekesség, hogy a falu olyan helyen fekszik, hogy minden idegennek útjába akadt.
A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során. Amikor időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, a későbbi császár, meghódította Pannóniát, a mai Lébény területén katonai tábort és polgári települést létesített. A rómaiakat felváltó hunok után gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket az avarok követték. Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú szlávot találták itt honfoglaló őseink a 9.–10. század fordulóján.
1529-ben a Bécs ellen vonuló török csapatok felgyújtották a templomot, 100 év múlva a jezsuiták újították fel.
1683-ban a törökök ismét feldúlták és felégették a falut
1809-ben Napóleon katonái telepedtek a falu népére.
1841-ben tűzvészben 96 ház, két iskola és két templom leégett.

Államigazgatásilag Lébény önállóan működött 1973-ig, amikor egyesült Mosonszentmiklóssal, és a Lébénymiklós nevet vette fel, majd 1979-ben Mecsér is csatlakozott társközségként.
Mosonszentmiklós 1988. december 31-én, Mecsér az 1990-es önkormányzati választások után vált külön.
Lébény újra önálló nagyközségként működik, önálló óvodát, iskolát üzemeltet
1963-ban, majd 1966-ban felépült a gimnázium épülete is, az oktatás 1977-ig működött.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
 Lébény egyébként látnivalókban gazdag település. Van itt pálos rendház, bencés műemléktemplom, római mérföldkő és ezek szerint sörgyártásra alkalmas üzem is. Egy próbát megér a vizit. És persze nem árt, ha kéznél van 43 millió. Ugyanis ennyiért hirdetik.
Egyes források szerint 1206-ban, mások szerint 1212-ben épült a település bencés temploma és kolostora, mindkettő fehér mészkőből
A háromajtós templom félköríves apszisokkal, nyugati toronypárral és kegyúri karzattal épült.
A templom falán több „névjegy”, különleges épületplasztika figyelhető meg, amelyeket  -  a kor szokásának megfelelően – az építőmesterek hagytak az utókorra.
Érdekes a szentély felőli oldalon a boltozatot tartó kőgerendák végződése is.
Az ördög és a boszorkányfej feladata, hogy a démonokat elűzze a Mindenható házából.

A KŐVÉ VÁLT BÁRÁNYOK   -  SZENT JAKAB TEMPLOM LEGENDÁJA
 Szent István korában a Duna mellékágánál két vízfolyással határolt dombon ütötték fel tanyájukat a szerzetesek.
Szállásul faházat építettek és fatemplomot emeltek az Isten szolgálatára. Innen járták szerről-szerre, szállásról-szállásra hirdetni az igét és ide hívták össze a környék népét a vasárnapi közös ájtatosságra.
Amikor megszaporodott a hívek száma a jóságos barátok nagyon szerettek volna a kicsike fatemplom helyett kőtemplomot emelni az Isten dicsőségére.
De a vizenyős, erdő övezte mocsaras helyen nem volt kő hétnapi járóföldre sem.
Sokat bánkódtak a templom miatt.
Egyszer aztán a legidősebb, legjámborabb szerzetes botot vett a kezébe és vándorútra indult. Induláskor azt mondta társainak:
- Sokat és buzgón imádkozzatok értem, mert a templom megépítéséhez szükséges kő miatt megyek szerencsét próbálni.
Nagyon sokára érkezett vissza az idős szerzetes, és rengeteg nagy birkanyájat, töméntelen sok bárányt terelgetett maga előtt. A társai és a falu népe bámulva nézték a nagy nyájat.
Megkérdezték tőle, hogy mit akar csinálni vele?
- Vonuljatok be a templomban, és imádkozzatok még buzgóbban, mint eddig tettétek! -felelte a jó öreg szerzetes szelíd mosolygással.
A nyáj csendesen letelepedett a kis fatemplom körül, a szerzetesek, és a hívők pedig imával virrasztották át az egész éjszakát a kis fatemplomban. Reggel azután mikor énekszóval kivonultak a templomból, elakadt a szó ajkukon a meglepetéstől.
CSODA TÖRTÉNT. A SOK SZÉP FEHÉR BÁRÁNY ÉS  BIRKA MIND-MIND KŐVÉ VÁLTOZOTT.
Ott feküdtek mereven, élettelenül a zöld gyepen.
Ezekből, a kövekből építették meg azt gyönyörű, büszke templomot a jámbor szerzetesek, aminek még most, sok-sok évszázad után is csodájára járnak messzi városok és falvak népei.

Pálos rendház