Csodaszép Magyarország 48,

Világháborús emlékmű

 

Abda

Radnóti nyughelye.

1944 november 9-én Abda határában elcsigázott menetoszlop ért a Rábca folyó partjára.

A sorban ott lépdelt a mindössze 35 éves Radnóti Miklós is.
Nem bírta tovább az erőltetett menetet ,  a nácik meggyilkolták.
A tömegsír helyét  EMLÉKMŰ jelzi, míg Győr felé haladva a régi bécsi út egykori kövein Melocco Miklós szobrászművész alkotása állít emléket Radnóti Miklósnak.
                  Utolsó költeményeit az 1946-oa exhumálásakor nála talált  Bori notesz rejtette.

Radnóti felújított sírhelye

Abda   Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.

A községet Obada néven a 13. században említették először, egy 12. századi eseményre való utalásként. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletébe a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal a meghagyással kapott, hogy újbóli férjhezmenetele esetén azok a Pannonhalmi Bencés Főapátságra szállnak.

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahy Ferenc győri várkapitány és Zrínyi Miklós veje, Batthyány Boldizsár itt vette át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezír a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves jóindulatom jeléül legbátrabb vezéretek fejét, kire még nagy szükségetek lett volna.”

Tavaly november közepén ledöntötte  egy autós a műalkotást; a szobor olyan súlyosan károsodott, hogy nem volt javítható.
(A tettest, egy 24 éves pápai férfit, aki egy szórakozóhelyre tartva tévedt el éjszaka a sűrű ködben, közúti közlekedés rendjének megzavarása miatt – az MTI értesülése szerint 50 ezer forintos – pénzbírsággal sújtotta és három hónapra eltiltotta a járművezetéstől a Győri Rendőrkapitányság.)

A költő szobrának újraalkotása és a tereprendezés mintegy 15 millióba került, és a győri önkormányzat állta;   olyan erős megvilágítást kap az alkotás, hogy véletlenül se fordulhasson elő még egyszer, hogy egy autós nekimegy és kidönti.

A Radnóti emlékművön kívül  -  ami, végeredményben nem is Abdán van  -  megtekintésre érdemes a Római katolikus templom:
Műemlék jellegű, klasszicista stílusú templom. Berendezése 1840 körüli mellékoltárokból, szószékből és padokból áll. A falfestményeket (secco) Samodai József készítette (befejezte Hertay Mária).

A templom előterében Mária-szobor, első és második világháborús emlékművek láthatók.

Nepomuki Szent János-szobor: Az 1700-as évek közepéről származó barokk alkotás. A templom mögött áll.

Emlékkápolna: A falu régi helyét őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, Kossuth Sándor vezetése alatt álló honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt.
A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket.

Rákóczi-emlékmű:
1701. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe: „Magyarok nagy Istene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!”
 E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.

Ezeken kívül    megtekintésre nem érdemes  az abdai állomás valamikori emeletes felvételi épülete, amelyben egykoron a forgalom irányító és az állomásfőnök (itt is lakott) végezték szolgálatukat, de ma már a jobb sorsra érdemes épület az enyészeté.

Fogathajtó verseny