Héderváry Kastély |
Hédervár
Várból lett kastély.
Várból lett kastély.
- A település volt a középkorban a Szigetköz
gazdasági-politikai központja, a település története összefonódott a
hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával.
A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, - aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel -, részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért harmincegy társával együtt kivégezték 1393-ban . Emlékét őrzi a Kont-fa.
A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát.
Legnevezetesebb építészeti műemléke a késő reneszánsz korban emelt
KHUEN- HÉDERVÁRY-KASTÉLY, ami a Fő úton áll.
A háromszintes, három saroktornyú úri lakot egy csodálatos tízhektáros Park vesz körül.
A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került.
A falu másik nevezetessége a Boldogasszony-temploma előtt áll.
Árpád fa (Árpád-tölgy)
A tekintélyes méretű kb. 700 éves
kocsányos tölgy,
amelyet a néphit ezerévesnek tart sőt még annak a kötőféknek
nyomát is felfedezni véli a törzsén, amellyel Árpád
fejedelem annak idején a lovát „hozzákötötte”. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője:
235 cm,
magassága: 14 méter.
A gótikus templom északi oldalához épített LORETTÓI KÁPOLNA éke a fából faragott Madonna-szobor.
Krumplibogár szobor |
1997-ben
két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József vállalkozása volt, hogy a
győri Mediawave Fesztiválra dokumentumfilmet forgattak a kolorádóbogárról,
amely ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták
meg az elsőt.
Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében állították fel. Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban.
Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a Leptinotarsa, azaz a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren nagy népünnepély keretében állították fel. Talán az egyetlen bogarat ábrázoló szobor az egész országban.
Június 30-án 0dták át a Szigetközi kerékpárút Hédervár Lipót közötti szakaszát.
Héderváron Kiszeli Terézia
gyűjtésében ránk maradt egy teljes vőfélykönyv, amely pontos, versbe szedett
képet ad a régi lakodalmas szokásokról a leánykéréstől a menyecske-avatásig. Ma
már az ilyen lakodalom csak emlék.
A legelső monda a falu nevéhez kapcsolódik, a népi
emlékezet ezt is természeti forrásokhoz köti, s a Hédervár nevet nem a
nemzetségnévből, hanem a környéken folydogáló hét érből, azaz Hétérvárból
eredezteti.
Az Árpád-fa meséje:
Árpád-tölgy |
„Amikor Árpád fejedelem itt
járt, a templom még nem vót, de ez a fa má mögvót, csak még egisz fijata kis fa
vót. Há ehhő kötötte a lovát. De igen soká gyütt, osztán a lova igen
nyugtalankodott, ráncigálta a kötőfiktyit. Ammeg ugy beleje vágott, hogy még
most is megláccik a hele.”
A kővé vált kenyerek meséje:
„Héderváron a kastély és a Kont
fa között volt egy alagút. Már régen beomlott. Ahol végződött, van egy
kemenceforma domb. Alá lehet nézni, és benne kővé vált kenyereket lehet látni.
Azt mondják róla a faluban, hogy még régen itt volt a grófék nagy kemencéje.
Itt sütötték a kastélynak a kenyeret. Egyszer a sütőasszony tilos napon sütött
kenyeret. Talán nagypéntek volt, akkor nem szabad kenyeret se sütni, mert a
babona szerint ráhullik a Jézus vére. Amint süti az asszony a kenyeret, odament
hozzá egy öreg koldus. Kért tőle kenyeret, de az asszony nem adott neki. Erre a
koldus megátkozta, hogy tilos napon sült a kenyér, még hozzá kőszívű az
asszony, hát változzanak a kenyerek is kővé! Amikor ki akarta az asszony szedni
a kenyereket, akkor látta, hogy valóban kővé váltak.”
Boldogasszony templom |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése