Csodaszép Magyarország 46.

Magyarkimle, Sarlós Boldogasszony templom

Kimle

Három nemzetiség falva.
A Mosoni-Duna szeli ketté, híd köti össze  (tíz hasonló település van Magyarországon).

Négy kisebb község egyesítéséből jött létre 1966-ban  Horvátkimle, Magyarkimle és Novákpuszta,  (Károlyháza – 2002-ben kivált) .
Megközelíthető vasúton, az M1-es autópályáról (Lébénynél), vízen (Mosoni-Dunán)

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már a honfoglalás előtt évezredekkel lakott hely volt.
A magyarkimlei templom környékén római edénytöredékek és terra sigillaták kerültek elő – talán egy római őrtorony állhatott itt.

A terra sigillata (latin, kb. 'pecsételt föld'; kis képekkel díszített agyagra utal)
                          kifejezésnek legalább három jelentése ismert:

1. Orvosi célra használt föld régi neve; azért nevezték pecsételtnek, mert Artemisz istennő fejét pecsételték rájuk, később az oszmán szultán pecsétjét. A reneszánsz idején úgy tartották, megvéd a mérgezéstől.
2. a régészetben a Római Birodalom bizonyos részein készült, fényes felületű vörös kerámiaedényekre használt összefoglaló kifejezés; nevének jelentésével ellentétben nemcsak domborműves, hanem díszítetlen edényekre is használják,
3. a kortárs képzőművészetben egy keramikustechnika, amelyet feltehetőleg az ókori fazekasmesterek művei inspiráltak.
   
   A helynevek a szláv lakosság ittlétéről tanúskodnak. A nyelvtudomány mind a Novák (=újak, új telepesek), mind a Kimle helynév szláv eredetét bizonyítottnak véli.
   Kimle első okleveles említése „Kamana” alakban a „kő” szóval hozható össze-függésbe a szláv nyelvekben.
   A helyi szájhagyomány viszont a „Kémles”-ből származtatja a falu nevét mondván, hogy „innen lesték az ellenség kémeit a gyepűrendszer idején”.
   Háromszáz éve itt a Mosoni-Dunán kis fahíd ívelt át, amelynek cölöpjei még ma is láthatóak az új híd közelében. A hídnál áll IV. Béla király szobra (2001-től).
   A temetőhöz vezető gesztenyesort 1932-ben az első világháborúban elesettek emlékére ültették.  A fák közé fából faragott stációt állítottak.
   Magyarkimlén híres turistalátványosság  a SARLÓS BOLDOGASSZONY-TEMPLOM,

A horvátkimlei részen  a Szent Mihály templom mellett álló horvát letelepedési emlékmű.
A templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére építették (1780)

Novákpusztai látványosság a 2004-2007 között épült Apor Vilmos templom és a sokak által
ismert Kastély.

Novákpusztai Kastély

Kastélytörténet
Andrássy Aladár vadászkastélya a múlt század húszas éveiben került Mautner Henrik tulajdonába.       A második világháború idején tulajdonosa menekülni kényszerült.

 A Mosoni-Duna partján álló épület a hatvanas évektől KISZ-táborként működött, majd a rendszerváltás után a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tulajdonába került.
 1991-től a Kimlei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány üzemeltette.
1998-ban adták el, azóta többször váltott gazdát.  Úgy is néz ki !

Novákpuszta Csipkerózsikája:
Kibontott falak, omladozó tető, kinőtt fa a teraszon – siralmas látvány az egykori novákpusztai vadászkastélyban.

Iskola 1961-ig, a ’80-as évekig mozi is működött Novákpusztán, 1998-ig klubkönyvtár is.
A közösségi házat tizenöt éve nem használták, így állaga folyamatosan romlik.
Most elsősorban a vizesedő falak jelentenek veszélyt az épületre.

A jelenlegi, osztrák tulajdonos a falakat kibontatta, a melléképületeket felszámolta.

Ám miután a lovardát nem tudta megvalósítani, Máriakálnokon ruházott be. Most, mint mondta, se pénze, sem ötlete nincs, viszont magától az ingatlantól sem válna meg,de a faluvezetés ultimátumot adott a jelenlegi osztrák tulajdonosnak.

„Végül az ügyeink összefogására hoztuk létre a helyi baráti kört, melyet jelenleg öten alkotunk.”  – tudtam meg a novákpusztaiakat a kimlei testületben képviselő Miklósi Istvántól, (aki, mellesleg valamikor,  tanítványom volt).