Csodaszép Magyarország 55.

Dőry-Kastély

Mihályi

Csorna és Kapuvár között – egy lefelé fordított háromszög csúcsában - fekszik Mihályi.
Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaközben a Kis-Rába két oldalán fekszik. Soprontól keletre 50 km-re, Kapuvártól délre 10 km távolságra, a Kapuvár-Celldömölk fő közlekedési út mentén.
Vasútállomással nem rendelkezik, közúton azonban könnyen megközelíthető. Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak járatok Csorna, valamint Kapuvár irányába.

A Korona utcában egy Kis-Rába patak partján, hangulatos park közepén áll a romantikus stílusú   Dőry-kastély, amely ma szálloda.

Az épület előtt kopjafa jelzi, hogy – a helyiek szerint – a második világháborúban a menekülő
nyilasok hol ásták el a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket tartalmazó vasládát.
A vitatott hagyomány szerint viszont 1440-ben Erzsébet királyné Ulászló elől menekülve Mihályiban szállt meg és a Visegrádról elrabolt koronát egy odvas fűzfába rejtette el.

A fűzfa helyét jelzi a kopjafa.

A falu Árpád-kori település.
Első okleveles említése 1198-ból származik. Ekkor Imre király Csák Ugrin győri püspöknek adományozza a felségsértés bűnébe esett Pál soproni várjobbágy Mihályi nevű birtokát.

A falu történetéhez tartozik, hogy a lakosok számára munkalehetőséget az ipar területén hosszú időn keresztül a szénsavgyár kínált.
1935-ben kőolaj és földgáz után kutatva próbafúrásokat végeztek. Ennek során 1600 m mélyről 75 bar nyomású természetes szén-dioxid tört felszínre. Erre alapozva a Magyar-Amerikai Olajipari Rt 1938-ban kísérleti jellegű üzemet hozott létre, amit 1946-ban tovább korszerűsített. Az államosítás után egy ideig bővítették, majd 1982-ben Mihályiban megszüntették a szén-dioxid kitermelését.

Mihályi büszkeségei a fasorok: eperfasor, hársfasor és platánsor húzódik a falu három fő utcáján.
Híresek a mihályi százados platánok is. A legidősebb az óvoda udvarán terpeszkedő két-háromszáz éves óriásplatán. Az iskola udvarán, a sportpálya mellett és a kastélyparkban is áll egy-egy 100-150 éves platán.

A falu látnivalói közül kiemelkedik a Dőry kastély.  Az 1500-as években épült.
A szentháromság templom. A háromajtós, egytornyos templom tornyának érdekessége a toronysisak sarkain álló négy főangyal szobra.

Szentháromság Templom

Evangélikus templom.  Az eredetileg evangélikus iskolaként működő épületet 1989-90-ben felújították, és ekkor alakították át templommá.
Aki Mihályiba vetődik, ne hagyja ki a lehetőséget, hogy betekintsen egy eredeti állapotában megőrzött, rábaközi parasztházba.
1913-ban épült a tornácos családi ház és gazdasági melléképületei. Tulajdonosa szüleitől örökölte, családja megőrizte és minden utazónak bemutatja.

A templom és a kastély mellett továbbhaladva megtalálhatják az idelátogatók az egykori apácazárda épületét, a mai általános iskolát.

Az akkori birtokos család cselédházában alapította meg a falu első iskoláját 1887-ben Barthodeiszky Klementina. Első tanítói klarissza rendi apácák voltak.

A kastélyról :
A falu közepén, négy utca találkozásánál áll a műemlék kastély, amely 1860 táján Jobaházi Dőry Miklós tulajdonába került. Az utcára néző homlokzat közepén az ő kőbe faragott címerük látható.
 A kerítés kapuján belépve érdemes először megkerülni az épületet, mert a hátsó oldalán egészen más kép fogadja a látogatót. Ott két kerek saroktorony zárja a kastélyt, a köztük levő falak egyszerű formája elárulja az épület jóval korábbi eredetét. Ez a kastély 1550-1560 körül épült, a falu birtokosa, Ládonyi Demeter lakóhelyének.
 Ekkor az épület mind a négy sarkán kerek torony állt.

Mihályi iskoléa

Csodaszép Magyarország 54

Fazekasmester háza

 

Dőr

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaközben, Csornától 5 km-re délkeletre, a 85-ös főút déli oldalán fekszik. A Győr–Sopron(–Ebenfurth)-vasútvonal a község határának északi részét érinti, de a vasúti megálló már megszűnt, a személyvonatok sem állnak meg. Közvetlen buszjárat köti össze Csornával és Győrrel. A Csornán megálló gyorsvonatok, távolsági autóbuszjáratok kedvező közlekedési lehetőségeket biztosítanak a település lakóin

A Kisalföldet – benne Dör község határát is – az Alpokból jövő folyók töltötték fel a magukkal görgetett hordalékkal. Tengerszint feletti magassága 114-117 méter. A régi mocsarak helyén ma korszerűen művelt szántók, legelők, kaszálók sorakoznak. A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.

A fazekasok hajléka.

A Rábaközben ma is elevenen él a népművészet.
Ennek ékes bizonyítéka Dör, ahol nem csak a Néprajzi Gyűjtemény ad képet a tájegységre jellemző remekművű fazekasságról, hanem a Völcsey Fazekasműhely is.

A Fertő–Hanság Nemzeti Park, melynek egyik leágazása a község határának keleti széléig nyúlik, sok mindent megőrzött a környék sajátos növény- és állatvilágából.

II. Endre király egyik okleveléből tudjuk, hogy a falu a győri várjobbágyoké volt. Az 1407-ben nemesített várjobbágyok között szereplő Benedek unokái Dörben adományt nyertek, és magukat birtokuk után jobbaházi  Döryeknek kezdték nevezni

Plébánia templom

Látnivalók: Kisboldogasszony-plébániatemplom
A katolikus templom 1714-ben barokk stílusban épült. Oltárképe és szószéke eredeti.
Páduai Szent Antal-kápolna
A kápolnát 1899-ben Chapó Sándor és felesége Kiss Julianna döri birtokosok építtettek a temetőbe hálából, mert Szent Antal közbenjárására Sándor meggyógyult súlyos betegségéből. A kápolna alatt kripta van.
Keresztek és szobrok
Több kőkereszt mellett egy Szentháromság-szobor is található Dörben.
Tájház
A Szabadság utca 54. alatt álló tájházról írták: „Magas fák tövében pici ház, mely őrzi dédanyáink keze nyomát: a kemencében sült kenyér illatát, a fehérre meszelt tisztaszoba hangulatát. Dédapáink lábnyomát, a katonaláda nehéz súlyát, bőrcsizmák poros illatát. Mert ott vannak Ők a kerekes kút hűs vizében, virágokban és a szívünkben.”

KATALIN  MAGÁN OTTHON: A bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybe vevők részére, olyan fizikai, mentális, életvezetési, egészségügyi ellátást kell érteni, amely a lakó szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítést jelent.
Teljes körű ápolást, gondozást nyújtó szociális otthon. Célunk az idősek otthonában elhelyezett személyek

Katalin Magán Otthon

Csodaszép Magyarország 53.

Aranykorona Vendéglő

Csorna

A Rábaköz fővárosa.

Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben;
a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főúton fekszik,
 amelyet itt keresztez a  rédics–mosonmagyaróvári  86-os főút.
Vonattal elérhető a Győr–Sopron-, a Hegyeshalom-Szombathely- illetve a Pápa–Csorna-vasútvonalon.
Kerékpárút köti össze Faráddal.
Külterülete ÉNy-i irányban mélyen (az országhatárig) benyúlik a Hanság déli medencéjébe.

Csorna az itt feltárt régészeti leletek tanúbizonysága alapján már az őskortól kezdve lakott település.

A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannónia provinciát. A honfoglalás idején Csornát és környékét Sur vezér és nemzetsége vette birtokba. Anonymus így ír gestájában az eseményről:
 „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”

Az egykori vásártér mellett áll a város középkori eredetű barokk temploma és a premontreiek
(Szent Ágoston tanai szerint élő kanonokok katolikus szerzetesrendje)   rendháza.
Ebben az épületben található a város Múzeuma, ahol behatóan tanulmányozható a város története, a  Hanyság változatos élővilága, és a környék néprajza.
A tanácsterem felújításakor a munkások az álmennyezet mögött egy rendkívüli szépségű festett mennyezetet találtak, amit úgy alakítottak ki, mintha a födém kazettás borítású lenne, ám ez csak optikai csalódás, mely az egykori mester kézügyességét dicséri.
Említést érdemel a termálvízre épülő strand.

Csornáról, nagyon sokan csak a nóta kapcsán hallottak.
A Korona kerthelyisége  megyeszerte híres volt.
Lebontásáig állandóan volt itt cigányzene, híres prímásokkal.
Ma már kevés helyen van cigányzene, mivel a vendéglők a zenekarokat nem tudják   eltartani Központi támogatás kellene. Meggyőződésem, ha lehetőséget kapnának a muzsikálásra, előbb-utóbb a vendégek is visszatérnének a cigányzenéhez.

"A csornai Koronára süt a nap......."
A Koronát a város jelentős részét birtokló Esterházy hercegék építették a XIX.században. Itt rendezték a sorozásokat is, ezért szerepelhet katonadalban is. Már az 1920-as években elhanyagolt állapotban volt, de nimbusza miatt még a hely szűkössége ellenére is sok rendezvényt tartottak benne.

Az Áfész a hetvenes évek közepén bontatta le. (De csak miután én is jártam benne!)
A kapcsolódó népdal azért lehet érdekes, mert az azóta már befutott Krasznai Tamás ezt énekelve jutott be az 1970-es Röpülj páva vetélkedő döntőjébe.

Nos, ez a Korona sajnos ma már nem létezik. Helyén üzletek vannak.

Premontrei Székház

Csodaszép Magyarország 52.

Katolikus templom

 

Osli

Magyarország északnyugati részén,.a Hanság déli peremén helyezkedik el.

Vasútvonal nem halad el a település mellett, a legközelebbi vasútállomás Kapuváron van.

Legkönnyebben közúton közelíthető meg. A legközelebbi főútvonal a 85-ös. Az autóbusz közlekedés jónak mondható, rendszeresen indulnak járatok Kapuvár irányába, ahova 1978 végéig kisvasúti összeköttetéssel is rendelkezett.

A település nevét a besenyő eredetű Osl nemzetségtől kapta. 1230-ból maradt fenn első írásos említése "Villa Osl" alakban.

Az itt élő emberek életét a Hanság lápvilága határozta meg. Egyszerre biztosított táplálékot, menedéket, de ugyanakkor akadályt is jelentett a termőföldért folytatott harcban.
1906-ig a babóti, 1906 és 1926 között a szárföldi körjegyzőséghez tartozott. 1926-ban felépült a községháza és a következő évben önálló községgé vált. 1950-től önálló tanácsú község.

Látnivalók:

A római katolikus templom és a
Kálvária.

Ruhát váltó Szűz Mária.

A Kapuvártól északra fekvő, besenyő eredetű Osl nemzetség egykori szálláshelyéül szolgáló kis falucska asszonyai mintegy száz esztendeje öltöztetik a takarosan felújított kis barokk templom szentélyében álló  Mária-szobrot.

Mária szobor

Kanizsai János prímás, esztergomi érsek, Kapuvár ura 1390-ben a Szűz Mária tiszteletére kápolnát építtetett, amelybe egy Mária-képet helyezett. A hagyomány szerint már ez előtt a kép előtt is sok csodás gyógyulás történt, amelynek hírére a Rábaköz népe nagy számban kereste fel a  kegyhelyet.
    Esterházy Pál nádor 1644-ben romjaiból újjáépíttette és 1690-ben kismartoni várából odavitette a máig meglévő Mária-szobrot.
Ő maga így ír erről:    A' mely Kép pedig az Oltáron vagyon, asztatt Kis-Marton várábul vitettem oda, Isten, 's a' Boldogságos Szűz tisztességére, a' Körösztyén híveknek pedig lölki vigasztalására, mely faragtatott a' mint reá van írva, az Ezer hatszáz negyedik Esztendőben." Ezt a kegyszobor hátán lévő latin nyelvű felírás is megörökíti.

A szobor Szűzanyának száznál is több viselete van, amelyet a falubeli asszonyok készítettek számára.
Osli legfőbb nevezetessége, hogy évszázadok óta a Rábaköz ismert Mária kegyhelye és búcsújáró helye.

Osli nevezetes még a határában álló Eszterházy-Madárvártáról, ahol a kiállítótermekben több száz kitömött madárfaj és preparált rovar tekinthető meg.

Az Osli és Bősárkány között félúton, az útról letérve, a "Csíkos" égeres közelében található az Esterházy Madárvárta. Az épületet herceg Esterházy Pál bocsátotta 1930-ban a Magyar Ornitológusok Szövetségének rendelkezésére. A madártani kutatások mellett, azóta is folyamatosan a terület állat- és növényvilágával foglalkozó vizsgálatoknak és a természetvédelemnek egyik külső bázishelye. A kiállítás a Hanság rendkívül gazdag madár- és rovarvilágából ad ízelítőt az érdeklődőknek. Az emeleti kiállító helyiségekben található több száz madár- és rovarpreparátum nemcsak látnivalóul, hanem a természetismerettel, környezeti neveléssel foglalkozó oktatóknak is hasznos bemutatóhelyként szolgál. Előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Eszterházy-Madárvárta

Csodaszép Magyarország 51.

Bősárkány

A gyékény hazája

Magyarország északnyugati részén, Csornától északra 9, Mosonmagyaróvártól délre 28 km-re helyezkedik el; megközelíthető mindkét város felől a 86-os főútvonalon.
Vonattal a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon.

Bősárkány neve 1222-ben tűnik fel először írásban egy, a szomszédos Maglócát eladományozó oklevélben „villa Sarkan” alakban.
Csak a XVIII. század elején jelent meg a Bő-, illetve Beő- előtag.
A falu neve a „sárkány” köznévből keletkezett személynévből vagy földrajzi névből származhat. Az előbbi mellett az szól, hogy az országban több falu is viseli ezt a nevet.
Az utóbbira a Pesty Frigyes által lejegyzett szájhagyomány alapján gondolhatunk: az ún. „Sárkány-dombon” megtelepedő halászok adták nevét.

A belső viszálykodások után megjelenik a környéken is az új külső ellenség, a török. 1529-ben a Bécs ellen vonuló török sereg feldúlja a Rábaköz falvait is. A Hanság menti falvak népe a mocsárvilág szigeteire menekülhetett előlük.
1535-ben az utolsó Kanizsayt, Orsolyát feleségül vette Nádasdy Tamás. Ezzel a hatalmas Kanizsay-birtokok – köztük Bősárkány is – a Nádasdyakra szálltak.

A XVII. században a népesség már 202 fő volt, de templom még nem volt a faluban, hanem a pap, aki Barbacsról jött, egy jobbágyházban mondta a misét. Bősárkány ugyanis ekkor még Barbacs fíliája volt.

1733-ban aztán már állt egy kis vályogtemplom a földesúr és a hívek adományaiból.

Újabb fordulópontot az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hozott Bősárkány életébe.

A lakosság és a szabadcsapatok további ellenséges magatartásán feldühödött Franz von Schlik császári tábornok bosszúból felgyújtatta a falut.

A századfordulón végre pozitív fordulat következett. A szegedi kiállításon járt Perepatits Ferenc kántortanító, és onnan tápéi szatyrokat hozott mintának a bősárkányi gyékényszövőknek. Sikerült is elterjesztenie az új formákat, és ezzel megújítania a bősárkányi gyékényező háziipart

.A falu névjegye a gyékényszövés.

1937-ben aztán megalakult a Háziipari Szövetkezet a falubeli értelmiségiek kezdeményezésére, hogy segítsék a szatyorkészítők termékeinek jobb áron való eladását. Addig ugyanis a falu zsidó kereskedői vásárolták fel azokat, de csak ún. „jancsibankóval” fizettek, amit a saját boltjukban vásároltattak le. A község 1940-ben érte el első lakosságcsúcsát: 2400 lélek lakott a faluban.

Az egyházközség el is határozta a következő évben a templom bővítését, amelyhez még az egykori kegyúr, Esterházy Pál is hozzájárult.
Minderről a falu hangulatos Múzeumában megbizonyosodhat az utazó.
Aki pedig a természetben szeretne pihenni, annak a község Horgásztava nyújthat kellemes kikapcsolódást.

Szent Flórián (240. körül – 304. május 4.) a római légióban századosként szolgált. A 3. század második felében élt, ekkor vette fel a keresztény hitet. A kor viszonylag békésen telt, Flórián békésen vett búcsút a hadseregtől.

 

Szent Flórián szobor

Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban újra kitört az keresztényüldözés. Amikor Flórián tudomást szerzett arról, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch an der Enns) fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. A városba érkezés előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták és bíróság elé állították. Egykori katonatársai vitték a bíró elé. Büntetésként megbotozták, majd arra ítélték, hogy kővel a nyakában az Enns-be dobják. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt.
Holttestét egy Valéria nevű özvegy temette el. Sírja felett templomot építettek, amelyet a bencések, majd a lateráni kanonok gondozott. Sírja körül mára híres kegyhely épült ki. Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Lengyelországban terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent.

Csodaszép Magyarország 50.

Lébényi templom

 

Lébény
Lébény a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekszik,
Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely, nem is jelentéktelen település volt.
Érdekesség, hogy a falu olyan helyen fekszik, hogy minden idegennek útjába akadt.
A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során. Amikor időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, a későbbi császár, meghódította Pannóniát, a mai Lébény területén katonai tábort és polgári települést létesített. A rómaiakat felváltó hunok után gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket az avarok követték. Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú szlávot találták itt honfoglaló őseink a 9.–10. század fordulóján.
1529-ben a Bécs ellen vonuló török csapatok felgyújtották a templomot, 100 év múlva a jezsuiták újították fel.
1683-ban a törökök ismét feldúlták és felégették a falut
1809-ben Napóleon katonái telepedtek a falu népére.
1841-ben tűzvészben 96 ház, két iskola és két templom leégett.

Államigazgatásilag Lébény önállóan működött 1973-ig, amikor egyesült Mosonszentmiklóssal, és a Lébénymiklós nevet vette fel, majd 1979-ben Mecsér is csatlakozott társközségként.
Mosonszentmiklós 1988. december 31-én, Mecsér az 1990-es önkormányzati választások után vált külön.
Lébény újra önálló nagyközségként működik, önálló óvodát, iskolát üzemeltet
1963-ban, majd 1966-ban felépült a gimnázium épülete is, az oktatás 1977-ig működött.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.
 Lébény egyébként látnivalókban gazdag település. Van itt pálos rendház, bencés műemléktemplom, római mérföldkő és ezek szerint sörgyártásra alkalmas üzem is. Egy próbát megér a vizit. És persze nem árt, ha kéznél van 43 millió. Ugyanis ennyiért hirdetik.
Egyes források szerint 1206-ban, mások szerint 1212-ben épült a település bencés temploma és kolostora, mindkettő fehér mészkőből
A háromajtós templom félköríves apszisokkal, nyugati toronypárral és kegyúri karzattal épült.
A templom falán több „névjegy”, különleges épületplasztika figyelhető meg, amelyeket  -  a kor szokásának megfelelően – az építőmesterek hagytak az utókorra.
Érdekes a szentély felőli oldalon a boltozatot tartó kőgerendák végződése is.
Az ördög és a boszorkányfej feladata, hogy a démonokat elűzze a Mindenható házából.

A KŐVÉ VÁLT BÁRÁNYOK   -  SZENT JAKAB TEMPLOM LEGENDÁJA
 Szent István korában a Duna mellékágánál két vízfolyással határolt dombon ütötték fel tanyájukat a szerzetesek.
Szállásul faházat építettek és fatemplomot emeltek az Isten szolgálatára. Innen járták szerről-szerre, szállásról-szállásra hirdetni az igét és ide hívták össze a környék népét a vasárnapi közös ájtatosságra.
Amikor megszaporodott a hívek száma a jóságos barátok nagyon szerettek volna a kicsike fatemplom helyett kőtemplomot emelni az Isten dicsőségére.
De a vizenyős, erdő övezte mocsaras helyen nem volt kő hétnapi járóföldre sem.
Sokat bánkódtak a templom miatt.
Egyszer aztán a legidősebb, legjámborabb szerzetes botot vett a kezébe és vándorútra indult. Induláskor azt mondta társainak:
- Sokat és buzgón imádkozzatok értem, mert a templom megépítéséhez szükséges kő miatt megyek szerencsét próbálni.
Nagyon sokára érkezett vissza az idős szerzetes, és rengeteg nagy birkanyájat, töméntelen sok bárányt terelgetett maga előtt. A társai és a falu népe bámulva nézték a nagy nyájat.
Megkérdezték tőle, hogy mit akar csinálni vele?
- Vonuljatok be a templomban, és imádkozzatok még buzgóbban, mint eddig tettétek! -felelte a jó öreg szerzetes szelíd mosolygással.
A nyáj csendesen letelepedett a kis fatemplom körül, a szerzetesek, és a hívők pedig imával virrasztották át az egész éjszakát a kis fatemplomban. Reggel azután mikor énekszóval kivonultak a templomból, elakadt a szó ajkukon a meglepetéstől.
CSODA TÖRTÉNT. A SOK SZÉP FEHÉR BÁRÁNY ÉS  BIRKA MIND-MIND KŐVÉ VÁLTOZOTT.
Ott feküdtek mereven, élettelenül a zöld gyepen.
Ezekből, a kövekből építették meg azt gyönyörű, büszke templomot a jámbor szerzetesek, aminek még most, sok-sok évszázad után is csodájára járnak messzi városok és falvak népei.

Pálos rendház

Csodaszép Magyarország 49.

Templom a kápolnákkal

 

Mosonszentmiklós

A község a Győr, Mosonmagyaróvár és Csorna közötti háromszögben fekszik, pontosan a háromszög középpontjában.
Két un. "kinti" községrész tartozik még a településhez: Gyártelep, régi nevén Fábrika és Mosonújhely, amely korábban Jánosházapuszta néven volt ismert.
Vonattal megközelíthető a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vasútvonalon.
A vasútállomásról autóbuszok közlekednek a faluba.

A falu felé közeledve messziről szembetűnik a 47 méter magas templomtorony.
Itt működik az a 18. századi óraszerkezet, amely osztrák mesterek munkája.
Az egyhajós, barokk templom oltárképe Szent Miklóst ábrázolja.
A XVI. században épült a templom jobb oldalán a Szent kereszt kápolna.
A másik kápolnát a falu lakóinak adományaiból 1929-ben építették, azon mosonszentmiklósiak emlékére, akik az első világháborúban haltak meg. A második világháború áldozatainak névsora is ebben a kápolnában található, márványoszlop őrzi az emléküket. Gyakran mondják, hogy a templom és a két kápolnával olyan, mintha egy anya két gyermekével állna a falu közepén
A jobboldali (Szent Kereszt kápolna) a 16. században, a baloldali az első világháborúban elesettek emlékére épült.

A gyönyörű barokk templom 47 méter magas tornyával, jobb és bal oldalára épített két kápolnájával egy dombra épült.

1770-től 1775-ig épült a templom, melynek költségeit gróf Zichy Ferenc győri püspök saját vagyonából fizette. Halála után a szívét a mosonszentmiklósi templom oltára alatti kriptában helyezték, ahogy ezt a gróf végakaratában kérte. A templom tornyának óráját osztrák mesterek készítették.

A településről az 1208-ban keletkezett okirat tesz először említést. Neve többször is megváltozott: ismerték Szilasszentmiklós, Rábcaszentmiklós, Lébényszentmiklós néven is. Mostani neve, Mosonszentmiklós a Mosoni-síkságra utal.
A falut 1973-ban Lébénynyel egyesítették Lébénymiklós néven, majd 1989-ben a két település elvált.
A község tagja az 1993-ban alakult Szent Miklós Szövetségnek, amelynek keretében a Kárpát-medence azonos nevű települései kulturális kapcsolatokat ápolnak.

Tűzoltóverseny

Csodaszép Magyarország 48,

Világháborús emlékmű

 

Abda

Radnóti nyughelye.

1944 november 9-én Abda határában elcsigázott menetoszlop ért a Rábca folyó partjára.

A sorban ott lépdelt a mindössze 35 éves Radnóti Miklós is.
Nem bírta tovább az erőltetett menetet ,  a nácik meggyilkolták.
A tömegsír helyét  EMLÉKMŰ jelzi, míg Győr felé haladva a régi bécsi út egykori kövein Melocco Miklós szobrászművész alkotása állít emléket Radnóti Miklósnak.
                  Utolsó költeményeit az 1946-oa exhumálásakor nála talált  Bori notesz rejtette.

Radnóti felújított sírhelye

Abda   Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.

A községet Obada néven a 13. században említették először, egy 12. századi eseményre való utalásként. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletébe a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal a meghagyással kapott, hogy újbóli férjhezmenetele esetén azok a Pannonhalmi Bencés Főapátságra szállnak.

1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahy Ferenc győri várkapitány és Zrínyi Miklós veje, Batthyány Boldizsár itt vette át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezír a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves jóindulatom jeléül legbátrabb vezéretek fejét, kire még nagy szükségetek lett volna.”

Tavaly november közepén ledöntötte  egy autós a műalkotást; a szobor olyan súlyosan károsodott, hogy nem volt javítható.
(A tettest, egy 24 éves pápai férfit, aki egy szórakozóhelyre tartva tévedt el éjszaka a sűrű ködben, közúti közlekedés rendjének megzavarása miatt – az MTI értesülése szerint 50 ezer forintos – pénzbírsággal sújtotta és három hónapra eltiltotta a járművezetéstől a Győri Rendőrkapitányság.)

A költő szobrának újraalkotása és a tereprendezés mintegy 15 millióba került, és a győri önkormányzat állta;   olyan erős megvilágítást kap az alkotás, hogy véletlenül se fordulhasson elő még egyszer, hogy egy autós nekimegy és kidönti.

A Radnóti emlékművön kívül  -  ami, végeredményben nem is Abdán van  -  megtekintésre érdemes a Római katolikus templom:
Műemlék jellegű, klasszicista stílusú templom. Berendezése 1840 körüli mellékoltárokból, szószékből és padokból áll. A falfestményeket (secco) Samodai József készítette (befejezte Hertay Mária).

A templom előterében Mária-szobor, első és második világháborús emlékművek láthatók.

Nepomuki Szent János-szobor: Az 1700-as évek közepéről származó barokk alkotás. A templom mögött áll.

Emlékkápolna: A falu régi helyét őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, Kossuth Sándor vezetése alatt álló honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt.
A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket.

Rákóczi-emlékmű:
1701. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe: „Magyarok nagy Istene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!”
 E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.

Ezeken kívül    megtekintésre nem érdemes  az abdai állomás valamikori emeletes felvételi épülete, amelyben egykoron a forgalom irányító és az állomásfőnök (itt is lakott) végezték szolgálatukat, de ma már a jobb sorsra érdemes épület az enyészeté.

Fogathajtó verseny

Csodaszép Magyarország 47.

Szent Bertalan apostol templom

 

Hegyeshalom

Ausztria felé a legnagyobb határátkelőnk.
Évezredek óta lakott település.

Hegyeshalom nagyközség a Bécs-Budapest vasúti fővonal, az egyes számú (E-5) főútvonal,
valamint az M-1-es autópálya által bezárt szögben hazánk észak-nyugati peremén Ausztria szomszédságában fekszik.
Új autóutas kapcsolata (M-15) van Rajkán keresztül Szlovákiával is.
Hegyeshalom történetét elsősorban földrajzi helyzete határozta meg.
A nagyközség a több ezer éves (királyi út) mentén egyaránt fontos volt az Imperium Románum, majd a népvándorláskor népei és az ezer éves Magyarország számára.
 II. Endre 1217-ből származó adománylevele már Hegelshalmként említi, amely név egy csúcsos tetejű dombra utal.
A halmon felépült római katolikus templomot annak idején Szűz Mária (Sancta Maria) tiszteletére szentelték. Hegyeshalom nagyközség több mint 200 éves címerében a strucc a gyorsaság és az éberség királyi tulajdonságát jelképezi, az ezüst patkó pedig a jómódnak, jó szerencsének a szimbóluma.
Évszázadokig vegyes, majd főként német nemzetiségű falu. A nagyközség máig kétvallású.
 A műemlék római katolikus templom és az evangélikus gyülekezet 1850-ben felszentelt temploma ennek kifejezője. A 20-30-as évek jelentős fejlődése után a II. világháború és az 1946-os német származású lakosság szervezett kitelepítése súlyos veszteséget eredményezett.

Az egykori útifaluból a XXI. századra sokutcás polgári település alakult ki, jelentős infrastruktúrával. A település déli határán mintegy 75 ha -on fekvő bányató a horgászok, strandolók, szörfözők, búvárok kedvelt nyári találkozási helye.
A gyerekek, felnőttek kedvenc sportolási, pihenő -és szórakozási helye a Stettni-tó és környéke. A Hegyeshalmi Vasutas Sporthorgász Egyesület pihenőházas otthona is.

Stettni-tó

A nagyközség külső területei észak felé a bezenyei útról megközelíthető Márialiget és a dél felé fekvő Csemeztanya.
A szolgáltatások alapvetően üzleti, vállalkozói alapon működnek. A kereskedelmi, vendéglátói infrastruktúra az átmenő forgalom és a bevásárló turizmus igényeit is kielégíti.
Vasúti érdekesség:
A vasúti határállomás egyedi kialakítású. Mivel az osztrák és a magyar  felsővezeték más-más

feszültséggel rendelkezik, ki kellett alakítani olyan vágányokat, ahova az osztrák mozdonyok
be tudnak járni.
Ha erre a vonatra magyar mozdony jár, a feszültséget át tudják kapcsolni 25 kV-ra.
A 80-as években a nemzetközi vonatok nem voltak gazdaságosak a határállomási hosszú várakozási idő miatt, amire a mozdonycsere miatt volt szükség. A mozdonycsere a két ország eltérő felsővezeték-, és vonatbefolyásoló rendszere miatt elkerülhetetlen volt.

Az ÖBB 1146 volt az első olyan sorozat, amely képes volt üzemelni az osztrák 15 kV 16,7 Hz, és a magyar 25 kV 50 Hz–es felsővezetékrendszer alatt. A prototípuspróbák, és a MÁV vonatbefolyásoló berendezések beszerelése után a mozdonyok 1988-ban a Lehár EuroCity-vel megkezdték a menetrendszerű közlekedést a két ország között.

Vasútállomás

Csodaszép Magyarország 46.

Magyarkimle, Sarlós Boldogasszony templom

Kimle

Három nemzetiség falva.
A Mosoni-Duna szeli ketté, híd köti össze  (tíz hasonló település van Magyarországon).

Négy kisebb község egyesítéséből jött létre 1966-ban  Horvátkimle, Magyarkimle és Novákpuszta,  (Károlyháza – 2002-ben kivált) .
Megközelíthető vasúton, az M1-es autópályáról (Lébénynél), vízen (Mosoni-Dunán)

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már a honfoglalás előtt évezredekkel lakott hely volt.
A magyarkimlei templom környékén római edénytöredékek és terra sigillaták kerültek elő – talán egy római őrtorony állhatott itt.

A terra sigillata (latin, kb. 'pecsételt föld'; kis képekkel díszített agyagra utal)
                          kifejezésnek legalább három jelentése ismert:

1. Orvosi célra használt föld régi neve; azért nevezték pecsételtnek, mert Artemisz istennő fejét pecsételték rájuk, később az oszmán szultán pecsétjét. A reneszánsz idején úgy tartották, megvéd a mérgezéstől.
2. a régészetben a Római Birodalom bizonyos részein készült, fényes felületű vörös kerámiaedényekre használt összefoglaló kifejezés; nevének jelentésével ellentétben nemcsak domborműves, hanem díszítetlen edényekre is használják,
3. a kortárs képzőművészetben egy keramikustechnika, amelyet feltehetőleg az ókori fazekasmesterek művei inspiráltak.
   
   A helynevek a szláv lakosság ittlétéről tanúskodnak. A nyelvtudomány mind a Novák (=újak, új telepesek), mind a Kimle helynév szláv eredetét bizonyítottnak véli.
   Kimle első okleveles említése „Kamana” alakban a „kő” szóval hozható össze-függésbe a szláv nyelvekben.
   A helyi szájhagyomány viszont a „Kémles”-ből származtatja a falu nevét mondván, hogy „innen lesték az ellenség kémeit a gyepűrendszer idején”.
   Háromszáz éve itt a Mosoni-Dunán kis fahíd ívelt át, amelynek cölöpjei még ma is láthatóak az új híd közelében. A hídnál áll IV. Béla király szobra (2001-től).
   A temetőhöz vezető gesztenyesort 1932-ben az első világháborúban elesettek emlékére ültették.  A fák közé fából faragott stációt állítottak.
   Magyarkimlén híres turistalátványosság  a SARLÓS BOLDOGASSZONY-TEMPLOM,

A horvátkimlei részen  a Szent Mihály templom mellett álló horvát letelepedési emlékmű.
A templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére építették (1780)

Novákpusztai látványosság a 2004-2007 között épült Apor Vilmos templom és a sokak által
ismert Kastély.

Novákpusztai Kastély

Kastélytörténet
Andrássy Aladár vadászkastélya a múlt század húszas éveiben került Mautner Henrik tulajdonába.       A második világháború idején tulajdonosa menekülni kényszerült.

 A Mosoni-Duna partján álló épület a hatvanas évektől KISZ-táborként működött, majd a rendszerváltás után a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány tulajdonába került.
 1991-től a Kimlei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány üzemeltette.
1998-ban adták el, azóta többször váltott gazdát.  Úgy is néz ki !

Novákpuszta Csipkerózsikája:
Kibontott falak, omladozó tető, kinőtt fa a teraszon – siralmas látvány az egykori novákpusztai vadászkastélyban.

Iskola 1961-ig, a ’80-as évekig mozi is működött Novákpusztán, 1998-ig klubkönyvtár is.
A közösségi házat tizenöt éve nem használták, így állaga folyamatosan romlik.
Most elsősorban a vizesedő falak jelentenek veszélyt az épületre.

A jelenlegi, osztrák tulajdonos a falakat kibontatta, a melléképületeket felszámolta.

Ám miután a lovardát nem tudta megvalósítani, Máriakálnokon ruházott be. Most, mint mondta, se pénze, sem ötlete nincs, viszont magától az ingatlantól sem válna meg,de a faluvezetés ultimátumot adott a jelenlegi osztrák tulajdonosnak.

„Végül az ügyeink összefogására hoztuk létre a helyi baráti kört, melyet jelenleg öten alkotunk.”  – tudtam meg a novákpusztaiakat a kimlei testületben képviselő Miklósi Istvántól, (aki, mellesleg valamikor,  tanítványom volt).