Csodaszép Magyarország 112 Kemendollár

Kemendi vár a dombtetőn (volt)

Kemendollár

Kápolna a hegy tetején

A Zalaegerszegtől jó 10 kilométerre, a Zala partján fekvő községnek furcsa neve ellenére nincs köze a fizetőeszközhöz.

Neve ugyanis a Kemend és Ollár község összevonásából alakult ki.

A Kemend a szláv kámeny (kő) szó magyar „d” képzővel ellátott változata, az Ollár valószínűleg francia eredetű személynévből származik (vö. fr. Aulard „hentes”).

A megye északi részén, a Zala folyó partján fekvő aprófalu.

A már 14. századból is ismert KEMENDI VÁR gyakran nézett farkasszemet a törökkel,
a hódoltság után elpusztult.

Kemend várát az oklevelek 1370-ben említették először Castrum Kemend néven Károly Róbert király alatt.

A hegytetőn áll a Festeticsek által emelt kápolna.

Tornácos ház

Kemendollár közvetlen a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal mellett fekszik. Egy vasúti megállóval rendelkezik. Az elővárosi vonatok többsége megáll a településen, de pár távolsági járat is szolgálja település közlekedését. A községből Zalaegerszeg és Celldömölk könnyen elérhető, naponta többször jár vonat Budapestre is.

Vasútállomás

A település a Zalaegerszeg–Zalabér–Sümeg fontos mellékút mellett fekszik, amely Zalaegerszeg összeköttetését biztosítja Zalaszentgróttal és Sümeggel, de a Veszprém és Győr felé történő közlekedésnek is egy lehetséges útvonala.

A település északnyugati részének, Ollár, első említése 1292-ből való, lakói nemesek voltak. A délkeleti rész, Kemend első említése pedig 1328-ból származik.
Ekkor már állt a település határában egy vár, amely a törökök idején fontos szerepet játszott a védekezésben. Mindazonáltal a két települést a törökök pusztításai felszámolták.
A terület újabb benépesítését az új birtokosok, a Festeticsek végezték a 18. században
A két falu egyesítése a 19. század közepén történt, majd fejlődésnek nagy löketet adott az 1890-ben elkészült Ukk–Csáktornya vasútvonal létrejötte, amely keresztezte a települést.
.

Sertéstelep