Csodaszép Magyarország 35.

Balf, Szent Farkas kápolna

Balf

Sopron belvárosától 7 km távolságra délkeletre, a Fertő-tó mellett bújik meg ez az alig 1000 fős településrész, megőrizve eredeti falusias jellegét

A Sopronba tartó távolsági illetve helyközi autóbuszoknak is van megállóhelye. A városrészt érinti a Győr–Sopron-vasútvonal, de a megállóhelyen a gyorsvonatok nem állanak meg.

A soproni borvidék egyik jellegzetes és ismert szőlő és bortermelő helyszíne. Az egyéni termelők szinte minden családi házban fogyasztják és árusítják saját termésű vörös boraikat. Kellemes természeti környezetben fekszik, és sok műemlék épület található ezen a falusias városrészben. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
Nevének eredete:
Egy 1199-es oklevél Farkasd néven említi, 1278-ban azonban már Wolf néven szerepel az írásokban. A német névből keletkezett magyar (torzítású) hangzású név, ma is használatos elnevezés.

A fürdőhely 1876-ban, a vasút kiépülésével indult igazából fejlődésnek.
A település kénes gyógyforrásait már a rómaiak felfedezték.
A 16. században e helyen szedtek először pénzt a gyógyvíz használatáért Magyarországon.

Evangélikus templom

A trianoni békeszerződést követően, más hazai üdülőhelyekhez hasonlóan a balfi is virágzásnak indult. A második világháborúban munkaszolgálatos tábort rendeztek be a községben, ahol mintegy 2000 ember lelte halálát, közöttük Szerb Antal író, irodalomtörténész, aki a Szent Farkas-templom melletti temetőben nyugszik.

Nevezetességei:

Szent Farkas templom
A Temető-domb tetején, a temetőben áll dísztelen egyszerűségben a templom. Hajdani erődfal töredéke által védve. A település korábbi elnevezésére utal a templom jelenlegi megnevezése.

Nemzeti Emlékhely

A temető kerítése mellett közvetlenül található meg a második világháború végén, az itteni munkatáborban meggyilkolt zsidó és kényszermunkások (munkaszolgálatosok) emlékére örök mementóként emelt Winkler Barnabás és Kutas László tervei alapján felújított, Füredi Oszkár 1948-ban állított emlékműve.

Szent József fürdőkápolna

A kápolnát Sopron városa építtette 1773-ban. Késő barokk stílusú épület, jelenleg külső tatarozása folyik. Az oltárt Sedlmayer András soproni kőfaragó mester faragta még a kápolna építése évében. Oltárképe Szent Józsefet a gyermekkel^[6] ábrázolja. A képet feltételezhetően Dorfmeister István festette. A tabernákulum tetején lévő kép bizonyítottan az ő műve.^[7] A kép egy leányt ábrázol galambbal

Evangélikus templom
Késő barokk épület. 1795-ben emelték, de a tornyát csak 1940-ben építették meg.

Gyógyfürdő Kórház és Gyógy-Kastélyszálló

A szállodában magyaros és nemzetközi étel specialitásokat kínáló étterem található, ahol a hagyományos szolgáltatásokon kívül lehetőséget biztosítanak diétás étkeztetésre is.

Érdekes kémény