Csodaszép Magyarország 30.

Nagycenk         

A nyugat-magyarországi peremvidék Sopron-Vasi-síkságán helyezkedik el.
A határ délnyugati része dombos és a Soproni-hegység nyúlványaihoz kapcsolódik.

A község nevét 1291-ben írták le először egy latin nyelvű birtokeladási oklevélben, ekkor Zenk-nek hívták.
A két Cenk megkülönböztetésére időnként jelzős nevek is feltűnnek, például 1359-ből: Gudurzenk (Gödörcenk)
A Nagy Czenk név 1544 óta ismeretes. Kiscenk első ismert neve Tótcenk volt.
1544-től már Dávid Czenknek írják.
Nagycenk és Kiscenk sokáig két önálló község volt. Közigazgatásilag 1893. október 1-jén egyesítették őket Nagycenk néven, de máig sem épültek össze teljesen. Az uradalom és a község 1945-ig a Széchenyiek birtoka volt.

A legnagyobb magyar szülőháza.
Kastélyépítészetünk egyik kiemelkedő alkotása.
A kastélyt a 18. századközepén kezdte el építeni Széchenyi Antal, majd minden generáció
hozzátett valamit.
A kétségkívül leghíresebb sarj, Széchenyi István gróf (akit még 1840-ben először Kossuth Lajos nevezett a legnagyobb magyarnak.), aki 1814-ben kapta hitbizományul.
Mintabirtokká fejlesztette és átépíttette a kastélyt.
A bejárat mellett Széchenyi Péter festőművész képén egy szerteágazó labirintusként rajzolódik ki a híres família családfája Széchenyi Mihály veszprémi várkapitánytól,
Matthew Széchenyiig, aki 1989-ben Amerikában született.
A kastély ma szálloda és emlékmúzeum.

A Széchenyi István Emlékmúzeumot a kastélyban rendezték be.
Az alsó szinten a család története.
Széchenyi Ferenc lánya, Fanni, remek életképeken örökítette meg a fontosabb családi eseményeket.
Az emeleti részen a legnagyobb magyar munkássága követhető nyomon.
A kastély bejárata előtt indul a védett hársfasor.
Európa egyik legszebb hársfasora, a magyar növénykultúra világcsodája a nagycenki hársfa-allé. A kettős hársfasort 1754-ben telepítette Széchenyi Antal és felesége, Barkóczy Zsuzsanna. A sétányt lovaglásra használták, ez magyarázza méreteit.

A hársfasor végén találjuk a legnagyobb magyar fia, Széchenyi Béla és ifjú, szép nejének, Erdődy Hannának gyönyörű síremlékét.
A Széchenyi család mauzóleumát (jelenleg ravatalozóként is üzemel) a plébániatemplom mögött, balra találjuk.
Szent István tiszteletére szentelt templom előtti téren áll Széchenyi István szobra.
Érdemes végigsétálni a védett hársfa soron és felülni a kisvasútra, amely Fertőbozzal köti össze Nagycenket.  A muzeálisnak számító gyönyörű kismozdonyok által vontatott kocsik a Fertő vidékén zakatolnak.
A Széchenyi kastély közelében, 1972-ben épült meg a 760 mm nyomtávú, Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút.
A Nagycenk és Hidegség közötti Ilona major területén lovas bázis működik.
A környék kedvelt kilátója a gróf Széchényi Ferenc által építtetett Gloriette, amit a páratlan kilátás, a csodálatos panoráma élménye miatt érdemes felkeresni.
Nagycenk múltjáról mesélnek az útmenti barokk szobrok és a Népszavazási emlékkút
Az 1921-es népszavazás emlékét őrzi a Hűségkút.
A nagycenki Hűségkutat 2002. szeptember 21-én avatták fel a Széchenyi téren, amelyen a következő felirat olvasható:
 "A nemzethez és a hazához való hűségről 1026 igen - 5 nem arányban tettek tanúságot a nagycenki polgárok"

Nagycenk látképe