Csodaszép Magyarország 178. Vértesszőlős

Őstelep

Vértesszőlős

Samu, az előember

A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik.

Itt halad az M1-es autópálya is, és Vértesszőlős megállóhelyen megállnak a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal személyvonatai.

Megállóhely

A települést írásban 1244-ben említik először.

A Gerecse dombjain fekvő néhány ezer fős község hálás lehet Samunak.
A főként szőlőművelésből élő (szlovák, német és magyar) lakosság hétköznapjait jelentősen megváltoztatták Vértes László (194-68) régész 1962-ben kezdett kutatásai.

Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai járásban található. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlősi Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a Homo erectus leleteit tárták fel.

Bemutatóhely

Homo erectus palaeohungaricus

A mésztufa bányában végzett ásatások során a régészek egyedülálló leletet tártak fel, Európa egyik legrégebbi, 350 ezer éves előemberéről, amelynek megkövesedett nyakszírt-csontját, sőt tűzhelyét és kavicseszközeit is megtalálták.

A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert „Sámuel”-nek keresztelték.
Közszájon elterjedt – kedveskedő hangvételű – elnevezése: Samu.

A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.

Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is.

Szlovák tájház

A települést a török korban sokszor feldúlták, Az elnéptelenedett faluba Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékből katolikus szlovák telepesek érkeztek, akik ettől kezdve a lakosság többségét alkották.
1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.
Érdemes a községben meglátogatni
a szlovák tájházat, amely a településen élő nemzetiségek népművészetét és hétköznapjait mutatja be, illetve az
 

Katolikus templom

 1792-ben épült barokk katolikus templomot, amelynek szószéke és oltára a szomszédos majki remeteség kolostorából származik.
Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom

Látnivalók

Római katolikus Kisboldogasszony templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század)
Vértesszőlősi Őstelep: a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Szabadtéri Bemutatóhelye
Szlovák tájház és udvar a paraszti élet eszközeivel

Samu vendégház

Kétszer halt meg a vértesszőlősi előember

2009. 02. 09.

Egy fiatal lány széttaposta a vértesszőlősi előember maradványait. 350 ezer év állt szemben 14-gyel. Egyenlőtlen küzdelem volt. Az okozott kár felbecsülhetetlen, Vértesszőlős tanácstalan.
Lehet, hogy nem ez, de valami nagyon nem tetszett a helyi általános iskola 14 éves lánytanulójának, aki egy filctollal a kezében bement a múzeumba, a vitrineket popzenei ízlésének közlésére találta alkalmasnak, és Samu (anyakönyve szerint Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus) maradványait széttaposta. A fiatal lány részben elismerte a tettét.

A cselekmény január 28. és február 4. között történhetett – a múzeum munkatársai csak most fedezték fel, mivel időszakos kiállításról van szó. A szakemberek most kezdhetik felmérni az okozott kárt, már ha ebben az esetben van ennek értelme.

Európa legidősebb fellelt ősembermaradványáról van szó. Nem esik jól viccelődni, csak hát nincs más választás.

Csodaszép Magyarország 177. Győrújbarát

Evangélikus templom

Győrújbarát

Gyermek és ifjúsági tábor

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 8 km-re, a Sokorói-dombság és a Kisalföld találkozásánál helyezkedik el. Győrtől délre, a Sokorói-dombvidék Ravazd-Csanaki vonulatának északi végén helyezkedik el.

Elsősorban autós turisták számára ajánlható.
A megyeszékhelyről a sűrű autóbuszjáratok révén ugyancsak könnyű ide jutni.
Közvetlenül szomszédos települések Győr-Ménfőcsanak és Nyúl, amelyekkel egybeépült településláncot alkot.

A domboldalak mikroklímája kiválóan alkalmas szőlő- és gyümölcstermesztésre.
Az erdő közelsége egyúttal a vadállomány gyakori belterületi „látogatását” is jelenti. Madárvilág nagy fajgazdaságban képviselteti magát. Itt található a Dunántúl egyik legjelentősebb, védelem alá helyezett gyurgyalag telepe. 

Francia-kő kilátó

Közeli hangulatos kirándulóhelyek a Lila-hegy (300 m), a Francia-kő (234 m), a Rákóczy-fa (183 m), a Várkő (278 m).
A környék vonzerejét csak növeli, hogy minden irányba kedvező kilátást biztosít a győri medencére.

 

Az első írásos emlékek (13. század) az ide tartozó falvak és hegyek együttesét Barath néven említik.

Településrészei: Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy.

A község ősidők óta lakott hely volt, amit a Kisbarát határában talált Hallstatt-korabeli tokos véső és a neolitikumból származó szintén itt talált kézi eszközök tanúsítanak. Későbbi korok bizonyítékait a Győrt elkerülő autópálya építését megelőző régészeti feltárások során találták meg.

Látnivalók

Római katolikus templom

 

Kisbaráti római katolikus templom - az 1700-as évek első felében épült barokk stílusban. Templomkertjét temetkezési helynek is használják, ezzel egyedülálló ezen a vidéken.
Nagybaráti római katolikus templom - mintegy 200 éves, főoltára és szószéke eredeti, mellékoltárai Győrből, a ferencesek templomából kerültek ide a rend feloszlatását követően.
Evangélikus templom - 1786-1787-ben építették késő barokk stílusban, tornyát a 20. században emelték.

 

Kossuth mellszobra

Kisbaráti és nagybaráti világháborús emlékművek
Tájház
Harangláb
A Francia-kő kilátó, tőle jobbra a turista elődök tiszteletére, 1997-ben állított kopjafa.
Kossuth Lajos mellszobra
II. Rákóczi Ferenc szobra a Faluház előtt

 

 

II. Rákóczi Ferenc szobra

A Csobolyó néptáncegyüttes Rábaközi faragással díszített kapuja a Dr. Timaffy László Művelődési Otthon és Faluházzal szemben.

 

Csobolyó  "cseperedők"

Gyermek és Ifjúsági tábor

Felújított harangláb

Még nem látom a nevemet a falu díszpolgárai között, pedig….
10 éven keresztül tanácstag voltam. Intéztem a körzet ügyes-bajos dolgait.
Három utca egy néven szerepelt, amíg nem kértem a módosítást.
1985-ben (Takács Géza bácsi után)  egy hajszál híján tanácselnök lettem.
Az utolsó pillanatban léptem vissza. (Már ezért díszpolgárságot érdemelnék)
Ha én lettem volna a tanácselnök, ma a Győrújbarátiak vonattal utazhatnának a Balatonra.  A Községrendezési tervben szerepelt, hogy Kismegyerről  Baráti felé vezettetjük a vasutat, így közvetlenül utazhattunk volna az ország legszebb vasútvonalán.
Persze én lettem volna az állomásfőnök.
Régi szép idők!  Rajtam kívül erre már senki nem emlékezik!

Csodaszép Magyarország 176. Nyúl

Csillagvizsgáló

Nyúl

Illegális kilátó

A község Győrtől 13 km-re dél-délkeletre, a Sokorói-dombságon terül el. Elérhető a 82-es főúton, vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon.

Az első adat Nyúl község nevéről Szent István pannonhalmi alapító levelében található

1037-ből, ahol a község Villa Nuul ( Nyúl község ) néven szerepel.

Valószínűleg a Nyúl nevű család birtoka lehetett.
Szent László korában, 1086-ban a község neve Nulu alakban szerepelt. Már akkor szőlőtermelőhelyként tartották számon

A faluról az első hiteles adat egy 1086-os összeírásból való, amikor már létező helynek írták le. Az először egységes faluból a tatárjárás után vált szét Kisnyúl, Nagy-, és Káptalannyúl.

Aranykapu udvar

Nevezetességei:

Kökörcsin-körút - A település nevezetességeit érinti, a turisták számára kiépített „Kökörcsin-körút”, mely a katolikus templomtól kiindulva, végigkíséri az utazót Nyúl legszebb helyein. A körútnak több leágazása is van, melyeket az itt megtalálható énekesmadarakról neveztek el: gyurgyalag, cinege, búbos banka, fakopáncs, sárgarigó, tengelic.

Szurdokvölgy

Szurdik - A Sokorói-dombság nyúlványainak (népiesen: Nyúli Havasoknak nevezett lankák) legmagasabb pontja 312 m. Innen csodálatos kilátás nyílik a Kisalföldre.

a Sárkányliknak nevezett, U alakban kimélyített pince, mely a feltételezések szerint legalább 500 éves, és egykoron dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet

Templom

Római katolikus templom - a késői barokk stílusú, 35 méter magas épületet Fellner Jakab tervei szerint építették 1769 és 1776 között, Mária Terézia magánpénztárából. Felszentelésre a császárnő egy 1750-ből származó kelyhet és egy olyan ereklyetartót küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis darabkáját őrzi

Márványkereszt

A templom előtti kőkereszt

Keresztelő Szent János szobra - a templomkertben,

Szent Donát kápolna - a kápolnát Szent Donát püspökről nevezték el, aki római kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje.

Szent Donát kápolna - a kápolnát Szent Donát püspökről nevezték el, aki római kori vértanú volt és a szőlősgazdák védőszentje.

Kápolna

Sípálya A Győr és környékén lakók körében egykor népszerű nyúli sípálya egy rendkívül kezdetleges, kampós felvonóval volt ellátva, amelynek használata megfelelő lécbiztonságot és rutint követelt. A felvonó szerkezete mindössze a meghajtó villanymotorból, egy visszafordítóból és egy tartóoszlopból áll.

Borospincék

Lila:  "Kilátó!"

Magántulajdonban lévő csillagvizsgáló.

Kilátók: Lila-hegy geodéziai mérőtoronnyal (313 méter), Hegyes-magas URH toronnyal (309 méter), Zsidó-domb (241 méter), Pojt (239 méter), Gerha (200 méter).

 Ezt olvastam:

„Győrben és környékén nem ismeretlen a “Nyúli-havasok” kifejezés, a túrázók között mindenképpen. És itt, a Kisalföldön azon sem lepődünk meg, hogy havasoknak becéz a népnyelv egy 324 méteres csúccsal rendelkező dombságot. A Nyúl község melletti dombság izgalmas kirándulóhely. Pincesorral, jól járható túra utakkal, kiépített pihenőkel és egy remek helyen álló kilátóval. Azaz nem kilátóval, csak egy annak látszó toronnyal.

Az 1970-es években Magyarország vízszintes alapponthálózata fölé kezdtek el úgynevezett geodéziai mérőtornyokat építeni. Feliratok is hirdetik, hogy felmenni rájuk tilos és életveszélyes, de az állapotuk sem bizalomkeltő. Ilyen tornyot találhatunk a Nyúl melletti dombságon is. A Lila-csúcson álló tornyot a község honlapja kilátónak aposztrofálja, és ezzel a kirándulók is így vannak: geoláda rejtekhely és sok túra célpontja az itt felejtett torony, holott ki se nyithatnánk az ajtaját.

Gyönyörű a rálátás Pannonhalmára, a Kisalföld síkságára, a Sokoró erdős dombvonulatára. Persze ne mondják el, ha látták. Hiszen: “Felmenni tilos és életveszélyes!”

A földmérőknek már nincs rá szükségük, a kirándulók pedig hivatalosan nem vehetik birtokba, így marad az illegalitás.”

Ma Megállóhely egy vágánnyal

Személyes kötődésem:

1957-től 1965-ig Nyúlon laktam.  Anyám forgalmi szolgálattevő volt az állomáson. (Akkor még állomás volt, rakodóvágánnyal!)

Ekkor engem még úgy ismertek, hogy az Ilonka néni  fia. Őt mindenki ismerte, mert a falu zöme bejárt Győrbe dolgozni, és akkor még vonattal.

Igyekeztem változtatni a helyzeten.  A focicsapat kapusa lettem, a sakkcsapat tagja lettem (ha nem is első táblás), részt vettem a színjátszó csoportban és ott voltam minden bálban, mulatságban.     Alaposan megismertek..
Ekkor már Ilonka néni a Walterpista anyukája volt!

Nem is tudtam a faluba nősülni!

Szabadtéri kocsimúzeum

Csodaszép Magyarország 175. Bakonybánk

Evangélikus templom

Bakonybánk

Bánki Donát szülőhelye

A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik.
Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.

Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a település.
Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút, posta és távírda.

Voltak vágányok

Az állomásépület

Egykoron kisvasútja is volt Bakonybánknak, ami az állomás rakodója mellé futott be, a vasút az 1970-es években szűnt meg, vágányait felszedték
Az állomáson már évek óta nincsen szolgálat, az épület üres. Csak a második, átmenő vágányt használják, egyébként az állomás három vágányos. Az első vágány vágányzáró sorompóval biztosított és rakodó ill. raktár tartozik hozzá. Jellemző volt a farakodás. A harmadik vágány megkerülővágány lehetett, valószínű, hogy ezt hagyták fel legkorábban, ma már fák, bokrok nőnek a pályatestből. Az állomáson kijárati jelzők nincsenek, mindössze két alak bejárati jelzőt találunk előjelzőkkel.

Stróbel kastély

A Bakony északi kapuja címet viselő, alig 600 fős település világhírű szülöttével büszkélkedhet.
A Bánk Donátnak (1859-1922), a vízturbina és a porlasztó (karburátor) feltalálójának  munkásságát bemutató kiállítás a Stróbel kastélyban látható.

Emlékbélyeg (2009)

Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát)  magyar gépészmérnök, feltaláló és egyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

Donát negyedik gyermekként született és később, mikor már hatan voltak testvérek átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.
A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról:

Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…

Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:

Expandálnék, hej de nem tudok,

Mert az izotermám nagyon kanyarog.

Nevezetességei                                                                   

Katolikus templom

Római-kori leletek, köztük a Bacchus-fej, mely a Pannonhalmi apátságban látható.
Minden év június 6-án Bánki Donát Emléknap.
Római katolikus templom: barokk stílusú, 1750-ből.
Hunkár-kúria - copf stílusú, ma Polgármesteri Hivatal.
Bezerédy-kúria - a posta, az orvosi rendelő és a könyvtár működik benne.
Stróbel-kastély - Bánki Donát Általános Iskola és Kúltúrház.

Bánki Donát sírja

Csodaszép Magyarország 174. Ácsteszér

Néptáncosok a Táncsics-ház előtt

Ácsteszér

Ácsteszér festői környezetben helyezkedik el a Bakony északi lábánál, Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében. A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk.

A tiszta levegőjű környezet, a vadban gazdag erdőségek vonzó úti céllá teszik a községet. A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. 

Táncsics szobor

Ácsteszér határában ma Táncsics emlékházként működik az az 1790-ben épült tornácos falusi ház, ahol Táncsics Mihály (1799-1884) született.

 

Táncsics ház

A település a kiindulópontja az évente szeptemberben megrendezésre kerülő, a szomszédos falvakon (Aka, Súr, Csatka, Réde, Bakonyszombathely) keresztül-haladó, közel 50 kilométeres Táncsics emléktúrának.

Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.

A település első okleveles említése 1392-ben Alch Thezer volt. Neve az itt lakó ácsokra utalt. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították.

Szent Márton róm.kat. templom

Nevezetességek:

 A község műemlék jellegű késő barokk katolikus temploma, mely 1792-94 között épült.
Ácsteszér helység két egymást középen kettévágó szabályos hosszú utcából áll, középen van a szentegyház.

 A Táncsics Mihály Emlékház, mely 1971-ben nyílt meg, és a község híres szülöttének állít emléket.

Rendezvények:
A minden év márciusában megrendezett Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál.
A március 15-i nagyszabású ünnepség, és koszorúzás a Táncsics Mihály emlékhelyeken
Az augusztus közepén-végén a község területén áthaladó „Sárkányi Őrület" futóverseny.
A Táncsics emléktúra.
A novemberi Búcsú.
Falukarácsony.

Ősnyomtató szobor, alkotójával

Az ország első Táncsics szobrát Ácsteszéren avatták fel 1886. október 10-én. Alkotója Andrejka József.

Vadász kúria

Csodaszép Magyarország 173. Ászár

Római katolikus templom

Ászár

Keményítőgyár

Ászár Komárom-Esztergom megye DNY-i részén, a bakonyaljai részen található, az Ászár–Neszmélyi borvidék-en.
Közvetlen szomszédja Kisbér, Ete 6, Vérteskethely 7, Császár 11 km-re fekszik a településtől.

1403-ban Zsigmond király Ászárról keltezte egyik oklevelét.
1489-ben Rozgonyi Istváné a település, aki itteni birtokát  a hántai prépostnak adományozta.
 A település az adományozó-levélen Azar.

Evangélikus templom

1896-ban hg. Schwarzenberg Alajos itt hozta létre telivér lótenyészetét. A ménesben nevelt lovakat külföldön is szívesen vásárolták.
A lótenyészet 1937-ig – tulajdonosa haláláig – fennmaradt.

Keményítőgyár

 A településnek a 20. században téglagyára és keményítőgyára is volt.

Jászai Mari

Nevezetességei
Fellner Jakab által épített sörház 1760-1769, ma borpinceként szolgál.
1831-ben épített késő klasszicista stílusú templom.

A copf stílusú templomot 1777-ben építették. Kertjében barokk, 1778-ból való sírkő látható.

Jászai Mari emlékház

Jászai Mari (1850–1926), a magyar színművészet egyik legnagyobb alakjának szobra.
1976 októberében megnyílt Jászai Mari emlékház.
A róla elnevezett utcában áll a kivételes tehetségű színművésznő szülőháza.

Kisbér-Ászár 2018-ban utánpótlás Európa Bajnokságot, 2019-ben pedig felnőtt fogathajtó világbajnokságot rendez.

Kis fogathajtó

Ászár Megállóhely

 

Mini skanzen