Református templom |
Őriszentpéter
A déli védvonal központja
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer (ez utóbbi szintén a Zala déli partján).
Az egykori, kilenc szerből álló település egy része mára
teljesen egybeépült, mi több, kiépült városközpont fogadja az Őriszentpéterre
látogatót.
Hársfa fogadó |
A faluba Szalafő felől érkező rögtön egy műemlékre bukkan: az Árpád-korban emelt, egyhajós, magas tornyú templom a vidékre jellemzően erődként is oltalmazta a híveket – mivel az Őrségre nem volt jellemző a kővár.
A falu – amely a
honfoglalás korában a határ-és védősáv centrumában volt – napjainkban kedvelt
üdülőhely, kirándulások kiindulópontja, továbbá a 2002-ben létrehozott Őrségi
Nemzeti Park központja.
Őriszentpéter, Vasútállomás |
1980-ban
megszűnt az őrségi vasútvonal, majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal
újra a vérkeringésbe kapcsolta a települést, összekötve azt Szlovéniával,
Budapesttel
és Zalaegerszeggel.
Rendszeres kapcsolatban van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal. A vasútállomást a város déli oldalán, új helyen építették fel.
Rendszeres kapcsolatban van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal. A vasútállomást a város déli oldalán, új helyen építették fel.
A városi rangot 2005-ben kapta meg.
A művelődési házban a tájegységre jellemző néprajzi kiállítás fogadja a látogatókat.
Az egykori szerek közt kirándulva több megmaradt régi épület áll még.
Keserűszeren a 15. számú ház a fekvő boronafalas építkezés szép példája, de rakott kéménye is igazi ritkaság.
A 10. szám alatt a 19. század végén emelt kódisállásos épület érdemel figyelmet (téglából épült ház, ahol a konyha elé kis háromszög alakú tornácot, úgynevezett kódisállást emeltek).
A Templomszer portáit nézegetve több helyen is látni kerekes kutakat rejtő ún. kútházakat.
A helyi patakon átkelve Siska- és Kovácsszeren is érdemes a régi portákat szemügyre venni.
(28, 33, 45, 78. számú házak).
A művelődési házban a tájegységre jellemző néprajzi kiállítás fogadja a látogatókat.
Az egykori szerek közt kirándulva több megmaradt régi épület áll még.
Keserűszeren a 15. számú ház a fekvő boronafalas építkezés szép példája, de rakott kéménye is igazi ritkaság.
A 10. szám alatt a 19. század végén emelt kódisállásos épület érdemel figyelmet (téglából épült ház, ahol a konyha elé kis háromszög alakú tornácot, úgynevezett kódisállást emeltek).
A Templomszer portáit nézegetve több helyen is látni kerekes kutakat rejtő ún. kútházakat.
A helyi patakon átkelve Siska- és Kovácsszeren is érdemes a régi portákat szemügyre venni.
(28, 33, 45, 78. számú házak).
Őriszentpéter látnivalói
Árpád-kori
római katolikus templom
A román kori Szent Péter
templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században
kapta. Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belső festés XVII.
századi kora barokk munka..
Őrségi Nemzeti Park |
A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.
Téglaégető |
Téglaégető
Az Árpád-kori templom közelében található a középkori téglaégető. A XV. századi téglaégetőhely maradványait az 1980-as években tárták fel. Föléje védőépületet emeltek, de szabadon látogatható.
Református templom
A késő barokk stílusú templom 1790 körül, a türelmi rendelet után épült. Az orgonaház és a szószék szintén XVIII. századi, de népies copf stílusú munka.
Szikszai Edit Helytörténeti Gyűjtemény
Az őriszentpéteri művelődési ház emeletén alakították ki az őrségi tanárnő, Szikszai Edit gyűjteményéből rendezett kiállítást.
Néprajzi gyűjtemény |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése