Csodaszép Magyarország 90.

Szűz Mária plébánia templom

Celldömölk

Marcus Aurelius szőlője

A Sárvártól keletre, a Ság-hegy tövében fekvő Celldömölk városa Kemenesalja központja.

A Marcal és a Rába közti tájegységet a sík tájból kiemelkedő Ság és Kis-Somlyó vulkáni kúpjai, dús erdei és hangulatos falvai teszik változatossá.

Celldömölk városa évszázadok óta ismert Búcsújáró-hely.
1252-től már egy okirat tudósít a búcsújárásról.
A zarándokok számára, a folyamatos növekedés miatt 1744-ben új templom építésébe fogtak.
A két, egyenként 50 méter magas toronnyal büszkélkedő BAROKK TEMPLOM  1748-ban készült el (falképeit Dorfmeister István festette), három évtizeddel később pedig a szombathelyi megyés püspök, Szily János fel is szentelte.
A mellette álló Kálvária kápolna1755-ben, míg a kolostor1864-ben készült el.
Ám Celldömölk nem csak búcsújáról ismert.
A város délkeleti részén még állnak a hajdani, 1252-ből származó Apátság romjai.

Mozdonyskanzen

A település pályaudvarára VASÚTI SKANZENT telepítettek.

Említést érdemel a környékbeli települések adományaiból 1934-ben emelt TRIANON-EMLÉKMŰ.
A város fölé magasodik az eredetileg 291 méter magas, mára azonban 278 méteresre  „zsugorodott” Ság-hegy, amely a Balatonfelvidék vulkáni tanúhegyeinek legnyugatibb tagja, egyben  TÁJVÉDELMI KÖRZET.

 

Ság-hegy

Az egykori vulkán hatalmas krátere a mai napig megőrizte a kitörések emlékét.
Ez egy  GEOLÓGIAI TANÖSVÉNY  bejárásával tüzetesebben is tanulmányozható.
A hegytetőn  EMLÉKMŰ  örökíti meg Eötvös Loránd  1891-ben itt végzett torziósinga- kísérletét.

A Ság-hegy a Kis-Somlyóval kiegészülve a  SOMLÓI BORVIDÉK  része.

Érdekes, hogy itt egyedülálló módon az északi lejtőkön is folyik szőlőművelés.

Az ókori források tanúsága szerint  az első szőlőtőkéket még a rómaiak, jelesül maga  Marcus Aurelius Probus császár ültette.

Csodatévő Mária-szobor                                                   

Kegytemplom, Mária-szobor

Celldömölk templomának csodatévő Szűz Mária-szobrát nagy tisztelet
övezet, ám a török közeledtére  a bencések a szobrot Dénesdre menekí-
tették ( A csallóközi falu ma Szlovákiához tartozik), a szobor azóta is
ott található.
Az Apátság újjáéledése az 1739-ben a faluba érkező Koptik Odó apátnak
köszönhető.
Ő Ausztriából magával hozta a mariazelli csodatévő szobor másolatát.
A szobrot eleinte egy kis fakápolnában őrizték.
Az apát a közelben kutat ásatott, s a munkálatok során egy nagy kő a
mélyben dolgozó kőműves fejére esett.  A munkás megsebesült, de cso-
dával határos módon meggyógyult.  A felépülés hírére zarándokok ezrei
látogatták a fakápolnában álló Madonna-szobrot, s a néphit szerint ezek
során további csodás imameghallgatások és gyógyulások történtek.
Az egyház többévi vizsgálódás után 1745-ben kegyelemszerzőnek és
csodatévőnek nyilvánította a Mária-szobrot.

       

Eötvös inga

                  Eötvös Loránd  ingája

  Édesapja Eötvös József az első felelős magyar kormány vallás- és nevelésügyi minisztere volt.
   Eötvös Loránd fizikus nevéhez számos megfigyelés, kísérlet, felfedezés fűződik.
  Több műszert szerkesztett, ennek egyike a gravitációs tér helyi változásainak mérésére szolgáló eszköz a torziós inga, amely a város múzeumában található.