 |
| Kápolna |
Sitke
Rockzenészek a templomért
A kisközség a
Kemeneshát és a Kemenesalja határán, Celldömölk és Sárvár közt félúton fekszik.
A ma közel hétszáz lakosú települést 1946-ban Kissitke
és Nagysitke egyesítésével hozták létre. Első okleveles említése Sitka
néven 1251-ből
való. A korai település a 15. században vált ketté, addig a Sitkei család
birtoka volt
Sitke patináns, sokszínű kis község, ahol építészeti,
kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással, nyugodtan
mondhatjuk, hogy Kemenesalja egyik ékköve.
 |
| Sitke, Légifotó |
Első okleveles említését 1251-ből ismerjük, ám a régebbi, izgalmas történelmi múltra utal a falu határában feltárt római leletek sora. Műemléki védettségű épületeink közé tartozik a Felsőbüki Nagy-kastély, amely jelenleg szállodaként üzemel. A falu legrégebbi épülete a római katolikus plébániatemplom, amely1767 és 1774 között barokk stílusban épült, melynek oltárképét Dorfmeister István festette. A falu belterületi határát övező domboldalon, a Kövesen 1871-ben magánbuzgóságból építették a Kálvária-kápolnát. A neogót kis kápolna megmentését szolgálják az évente ismétlődő kápolnakoncertek. Az I. és II. világháborús hősökre emlékezve állították fel Németh Mihály alkotását, a falu központjában lévő emlékparkban.
A kulturális programok jól felszerelt művelődési házban
zajlanak, amely otthont ad a könyvtárnak és civil szervezeteknek is. A Népi
Díszítőművészeti Szakkör, a Citerazenekar, a Nyugdíjas Klub, a Baba-mama Klub,
és két rockzenekar a BAD és a TAIS TOI! is itt tartja foglalkozásait.
A település földrajzi adottságai miatt kiválóan alkalmas
szőlőtermesztésre, borászatra, de pihenésre is.
A Hercseg-hegyen 1860 óta bányásztak bazaltot. 1870-es
években olasz kőfaragókat fogadtak.
Nevezetességei:
A falu kis-sitkei részén, festői környezetben áll a FELSŐBÜKI-NAGY-KASTÉLY, amely
még középkori alapokon nyugszik, igaz, jelenleg külsejét már a romantikától kölcsönözte.
A kövesi részen áll a neogótikus stílusú kálváriakápolna (1871), amelynek megmentéséért
minden évben a rock-zenészek adnak segélykoncertet.
1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (historizáló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erődítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét építettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta 1734-ben.
Plébániatemplom - 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben vették el az evangélikusoktól.
A falu kis-sitkei részén, festői környezetben áll a FELSŐBÜKI-NAGY-KASTÉLY, amely
még középkori alapokon nyugszik, igaz, jelenleg külsejét már a romantikától kölcsönözte.
A kövesi részen áll a neogótikus stílusú kálváriakápolna (1871), amelynek megmentéséért
minden évben a rock-zenészek adnak segélykoncertet.
1986-ban kezdődött a romos sitkei kápolna felújítása, amikor Balázs Fecó zeneszerző megszervezte a Sitkei Kápolna Kulturális Egyesületet, amelynek elnöke is lett. A művész koncerteket szervezett, amelyek bevételeiből elkezdődhetett a felújítás. A teljes rekonstrukció 1991-ben fejeződött be.
Kéttornyú műemlék kálváriakápolna (Kissitkén, a kastélyfogadó mellett), amelyet Felsőbüki Nagy Sándor építtetett 1871-ben, romantikus (historizáló neogót) stílusban. A kápolnadomb könnyűzenei fesztiválokról lett országosan ismert, az épület felújítását a bevételből támogatják.
A kálváriához közeli Felsőbüki Nagy-kastély eredetileg erődítményszerű épület volt, magas bástyákkal körülvéve, amelyeket a 19. században bontottak le. 1730 körül készült barokk stílusban, Dorfmeister István festette ki ezt is. 1851-ben romantikus stílusban alakították át. Jellegzetessége, hogy igen nagy méretű pincét építettek hozzá. 1945 után iskola volt, ma fogadóként működik. Az előtte álló kőkeresztet Felsőbüki Nagy Franciska állíttatta 1734-ben.
Plébániatemplom - 1418-ban említik először, 1636-ban bővítették, 1698-ban már boltozott szentélyét említették. 1725-ben vették el az evangélikusoktól.
 |
| Felsőbüki Nagy Kastély |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése