Csodaszép Magyarország 93.

Hármashatárkő (három oldala)

 

Felsőszölnök

A három határ találkozása

Felsőszölnök község Vas megye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett.

A Szölnök helységnév a szlovénből került a magyarba, jelentése: kaszáló, szénapadlás, szénapajta. A falu korai névváltozatai káposztaföldekre is utalnak (szlovénül: zelnik), így Zelnuk (1387), Zewlnek (1538), Felsőzelnek (1548), feölseo Zelnik (1594).

Hazánk legnyugatibb települése.

A falu hamisítatlan vendvidéki település, ahova festői környezetben kanyargó út vezet.
A Vendvidék portái abban különböznek a szeres településszerkezettől, hogy itt a telkek szétszórtabban helyezkednek el, s ez inkább az alpokaljai dombvidékek sajátja.

A magyarországi szlovén közösség legnagyobb falva, lakói 90%-ban vendek (magyarországi szlovének).

A faluból a piros háromszög túrajelzésen haladva közelíthető meg a magyar-orsztrák-szlovén határterületet jelző  Hármashatár-Kő.

A falut a Szölnök-patak szeli át, mely a Hármashatár közelében, a Szlovéniához csatolt Türke (Trdkova) alatt ered.

A falut tíz domb öleli körül, köztük: a falu legmagasabb pontja az Ezüst-hegy (404 m),

Lujza-hegy (384 m), Hegyes-h. (370 m), Martinjei-h. (363 m), Kakasdomb (362 m), Ónz-h. (362 m), János-h. (353 m), Török-h. (343 m), Északi-h. (349 m), Szabó-h. (323 m).

Felsőszölnök területe egymástól jól elkülönülő részekre tagolódik.
Innen könnyen elérhető a János-hegy és a Hampó-völgy,  s az úton értékes népi építészeti emlékeket, így egy 19. századi darálót, egy vizimalmot, valamint egy olajprést (amiben tökmagot sajtoltak) tekinthetnek meg az erre járó kirándulók.

2005 szeptemberétől Felsőszölnökön több utcanevet hoztak létre, korábban ugyanis az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt.
Hazánkban egyedülálló volt ez az adminisztratív lépés, hiszen a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet. A létrejövő 11 új utcanév meghatározásakor helyi nevezetességeket vettek figyelembe.

Felsőszölnök, faluközpont

A falu Szentgotthárd felőli közigazgatási határán túl lévő 15 épületből álló házcsoportot  Tanyának nevezik A terület ma közigazgatásilag Alsószölnökhöz tartozik, bár ennek legutolsó házától 3–4 kilométerre helyezkedik el. Lakói Felsőszölnökről származnak, s mivel a „Tanya” településrész történelmileg Felsőszölnök meghosszabbítása, lakói hagyományosan itt élik hétköznapi, kulturális és spirituális életüket (pl. temetkezés, házasodás).

1941–45 között buszjárat közlekedett a falun keresztül Szentgotthárd és a szlovéniai Muraszombat között. Rendszeres autóbusz-viszonylat a falu és Szentgotthárd között az 50-es években indult meg; a vonalon először ún. fakaruszokat (fa karosszériájú és ülésű Ikarus-buszokat) közlekedtettek,

A legközelebbi magyarországi vasútállomás Szentgotthárd (15 km)

A falu több turistaútvonalon is elérhető (Kétvölgy, ill. Apátistvánfalva felől).

Alsószölnök, kat. templom

Hihetetlen szokások:  Szülés: 1954 előtt az asszonyok otthon szültek, kórházba csak császármetszés miatt kerültek. A szülési fájdalmak megindulásakor a férj vagy a legidősebb gyerek szaladt a bábáért, akit sikeres szülés után a keresztanya megvendégelt a falu kocsmájában. A halva született gyermeket a bába és a nagyanya az asztal alatt dobálta egymásnak, hogy életre keljen.

Nevezetességei, látnivalók

Hármashatárkő
XIX. századi vízimalom és olajütő                           II. világháborús emlékmű
katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal
Götz-major
régi paplak (állandó kiállítás, szálló)
Mintagazdaság
Gyümölcsfeldolgozó - Almalak

A Kórus