Csodaszép Magyarország 100. Szentgyörgyvölgy

Református templom

Szentgyörgyvölgy

Megtanulható korongozás

A Hetés, a Göcsej és az Őrség határán épült, szeres szerkezetű falu.
A szereket itt többnyire szegeknek nevezik. Szegei:
Cséplak, Asszonyfa, Kógyár (Kolgyárszeg, Kolgyári fordulat), Kisszeg, Tiborszeg, Domjánszeg, Cilinkó, Csekeszer és Farkasi (Alsó- és Felsőfarkasi).

A mai faluközpont három szeg: Kisszeg, Tiborszeg és Domjánszeg összeépülésével alakult ki.A  dombtetőkön (két-három portából álló) kis szerek állnak még ma is.

Az erdők közelsége miatt a házakat fából építették: a szentgyörgyvölgyi házak 80 százaléka még a huszadik század elején is faépület volt. Az erdők fogyásával változott az építőanyag: egyre többen építkeztek téglából és kőből. Már csak ritkán látható egy-egy kisebb, hagyományos boronaépület.
Cseresnyés Vilma Kisszegen fennmaradt több száz éves, zsúptetős boronaházát, aminek eredeti berendezése is megmaradt, lebontották, és a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban állították fel újra.

GÓ-NA szabadidőpark

A honfoglalás után az Őrség része lett.
1957-ben megkezdték a termelőszövetkezet szervezését, ez azonban csak 1961-től tudott maradéktalanul megfelelni a szocialista mezőgazdálkodás céljainak”. Igazi sikereket  sosem tudott elérni, és 1990-ben végleg megszűnt.
Eközben sikeres lett tsz melléküzemágaként 1960-tól működő kerámiaüzem – ezt 1998 óta szlovén tulajdonos működteti.

A Szentgyörgyvölgyi-patak tiszta vize több védett halfaj megmaradását teszi lehetővé. A falu határa az itt található ritka növények és növénytársulások, valamint az országban csak itt megmaradt szálaló erdőgazdálkodás megőrzése érdekében az Őrségi Nemzeti Park része.
Szentgyörgyvölgyhöz olyan közel esik Szlovénia, hogy akár gyalog is át lehet sétálni. Autóval az osztrák határ sem esik túl messze.

2000-ben, nemzetközi zsűri döntése alapján Európai falu-felújítási különdíjat kapott.

Fazekasok

A faluban a fazekasság mesterfogásait el is lehet lesni, hiszen Csotár Rezső népi iparművész
portája bárki előtt nyitva áll.

A falu református templomában látható Zala megye egyetlen festett kazettás mennyezte.

Katolikus templomát szent György tiszteletére építették a falu középkori templomának helyére. (A korai templomot a hagyomány 1202-ből származtatja.)

Kazettás mennyezet

1995-ben a szentgyörgyvölgyi Pityer-dombon tárta fel egy 7500 éves neolitikus falu maradványait Bánffy Eszter régész. A leletek között a szentgyörgyvölgyi tehénszobrot, amely a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemléke. A székely írás jeleivel rokonítható szójelekkel írt kőkori írásemléket a szomszédos Veleméren élő Varga Géza írástörténész olvasta el. A tehénszobor hiteles másolatát a veleméri Sindümúzeumban lehet megtekinteni.

Tehénszobor

Falunap gulyásfőzéssel, népi tánccal, színjátszó körrel, régi cserépedények és eszközök kiállításával, ismeretterjesztő előadásokkal.

Csodaszép Magyarország 99. Magyarszombatfa

Fazekasmúzeum

Magyarszombatfa

Fazekasország

A település megközelíthető: a 8-as főúton Csákánydoroszlóig, onnan déli irányban Őriszentpéteren és Bajánsenyén keresztül, onnan 6 km-re. Lenti és Csesztreg felől Velemér érintésével érhető el a falu. 2004-től Pártosfalva felől, Szlovénia irányából is elérhető.

„Az őrségi föld sütve jó” – tartja a mondás errefelé, arra célozva, hogy az itteni föld művelésre szinte alkalmatlan,  ám cserépedények készítésére kiváló.

A helyiek ki is használták ezt az adottságot, s az egész falu fazekassággal foglalkozott s foglalkozik manapság is.

Első okleveles említése 1366-ból származik. A település szerkezete az Őrségtől eltérően Magyarszombatfa településrészen utcás faluképét mutatja. A házak az utcával párhuzamosan vagy merőlegesen helyezkednek el.

Egy régi csúfolódó mondóka szerint:  „Gödörházán mindenki gerencsér, csak a biru bugyiga csinálu”.  (Itt mindenki fazekas, hiszen még a falu bírója is bugyigát, vagyis cserépkorsót készít).
A falu közepén, egy ódon parasztházban cserépedény kiállítás tekinthető meg.

A gerencsér kifejezés az ősi fazekas mesterséget jelenti.

A keveset termő, sovány földek mellett az agyag nagyon sok családnak nyújtott ezen a tájon megélhetést. Megrakott szekereikkel az itt lakó gerencsérek valaha messzi vidékeket is felkerestek, hogy az általuk készített cserépedényeket gabonára cseréljék.

Kiállítás egy része

A mindig mostoha körülmények, az elzártság ellenére az itt élők fogékonyak a világ fontos dolgai, minden új iránt. Téglaépítészetére a kódisállásos lakóház a jellemző oromfalas kialakítással.

Az 1950-es évektől 1998-ig a kerámiaüzem volt a falu fő foglalkoztatója, volt idő, amikor 150-nél is többen dolgoztak itt. Végül félszázan váltak munkanélkülivé. Az elhagyott üzemet 2005-ben vette bérbe egy fiatal zalai vállalkozó, aki határközeli telephelyet keresett. Felújíttatta a három kemencét és az öntőhelyiséget, egyre több dolgozót vett fel, s közben új gépeket is vásárolt. Ma már évente 6-700 kályhát gyártanak az üzemben.

"Kódisállásos" ház

2002. óta minden évben nyár derekán megrendezésre kerül a Nemzetközi Fazekas Találkozó! melyen a fazekas hagyományokat őrzők és a hagyományokat keresők találkozhatnak.

1978. január 1-jén hozzácsatolták a tőle 1 km-re délkeletre levő Gödörháza községet. A gödörházi falurészen álló műemlék református harangláb 1790-ben készült. A szoknyás fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. Helyreállítására először az 1970-es években, majd 1998-ban került sor.

Harangláb

Gödörháza Magyarszombatfa utcás települési alaprajzával szemben szórvány település képét mutatja, ahol a házak egymástól elszórtan, kisebb bokorban helyezkednek el. Az újabb épületek azonban itt is a települési fő utca mentén létesültek. 

Őrségi házikó

Csodaszép Magyarország 98. Kercaszomor

Római katolikus templom

Kercaszomor

A legbátrabb község

Kercaszomor, község Vas megyében, a Körmendi járásban. 2008. november 20-tól Communitas Fortissima, a „Legbátrabb falu” címet viseli.

A falu határában folyik a Kis-Kerka vagy más néven Kerca-patak.
Kb. 5 km hosszú, egyutcás falu. Bajánsenye és Magyarszombatfa között.

A község közelében, a Puszta-temető-dűlőben található a romos Szent Visztó (Vencel) Templom, amelyről először 1208-ban tesznek említést írásos források.
Ez a szakrális épület egyben az Őrség legrégebbi, ma is látható temploma.
A bátor szomoróciak az első világháborút követően fegyverrel foglalták vissza a megszállóktól falujukat.
Az esemény emlékére  a község lakói harangot öntettek, amely ma is megtekinthető az 1877-ben épített, egyébként műemléki védettségű, református Szoknyás fa harangláb  tetején.

Református harangláb

A Kerca é s Szomoróc egyesítésével (1942) létrejött falu mindig is részét képezte az Árpád-házi királyok alapította  Őrség védvonal déli részének, amelynek Őriszentpéter volt a központja.
Ám 1918-ban, miután Magyarország kapitulált az első világháborúban, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállták a területet, noha a békekötésig kijelölt határ a Dráva vonala volt.
Az ellenség a békedekrétumok ellenére bekebelezett további hét községet.
A nyugati nyomás hatására ezeket később elhagyták, Kercaszomort azonban nem.
A helyiek ebbe nem törődtek bele és 1921 augusztusában fegyveres felkeléssel kikergették a túlerőben lévő hadsereg katonáit.
Igaz, pár órával később – az erősítésnek köszönhetően – az idegenek visszavették Kercaszomort.
Ám a bátor fegyveres felkelés híre eljutott az antanthoz, és a királyságot kötelezték csapatainak kivonására.
Erre végül 1922-ben került sor, s a falu azóta is Magyarország része.
Ezért áll tábla a falu határában, amelyen ez a felírat olvasható:  Köszönjük Szomoróc!

Világháborús emlékmű

         Egy korabeli jelentés szerint „a beleegyeledett szomoróczi polgári egyéneket           rettenetesen elverték és Muraszombatba kísérték. Muraszombatban az utcára néző községi fogdába zárták el őket s minthogy több napon át nem adtak nekik eledelt az éhségtől ordítottak, úgy hogy az ott járó kelő közönség szerzett tudomást a jugoszlávok barbár viselkedéséről. Muraszombati úri asszonyok panaszt emeltek emiatt az ottani rendőrbiztosnál, hogy kulturállamban még a rablógyilkos élelmezéséről is gondoskodnak, ki erre azt választ adta, hogy ezek nem érdemlik meg és úgy is az a céljuk, hogy éhen pusztuljanak. A közönség a szomoróciakat őrző őrséghez fordult, kik emberbaráti érzéstől indíttatva megengedték, hogy titokban élelmezhetik őket”

Érdekesség:

2011-ben itt mérték az ország legmagasabb éves csapadékösszegét, amely 756 mm volt.

A lakott területet elhagyva a szomoróci temetőhöz érkezünk, melynek északi részén még látható néhány „sökfa” (süvegfa – őrségi reformátusoknak állított fejfa). A temető keleti, részén a „millenniumi hársfák” állnak 1896-ból, középen ötven évvel idősebb társuk.

Jurtaszállás az Őrségben

Csodaszép Magyarország 97. Bajánsenye

Református templom

Bajánsenye

Öreg malom a tó partján

Címere

A címert az összevont kis falvak eredeti címereinek motívumaiból vonták össze, kihagyva az azokban szereplő mezőgazdasági motívumokat (búzakalász, szőlőfürt). A Nap, a Hold és a csillagok megjelenítése erősen hasonlít Erdély címerében szereplő ábrázolatukra – ez az egyik oka annak, hogy az őrségiek székely eredetűnek tartják magukat. Az eredetileg Senyeháza címerében szerepelt őrdarut a címertanban az őrködés jelképének tekintik.


A Kerka völgyében, Vas megye délnyugati sarkában épült az Őrség peremén. A tájegység második legfontosabb települése, gazdasági és kulturális központ.
Határátkelőhely Szlovéniába.
Az Őrségi Nemzeti Park része.
Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon. 2000-ben épült meg az V. számú páneurópai vasúti közlekedési folyosó részeként a szlovén–magyar nemzetközi vasútvonal, aminek első magyarországi megállója Bajánsenye.

Völgyhíd

Négy településből alakult ki:
Őrbajánháza, 1428-ban már említik. Neve 1907-ig Bajánháza, azután Őrbajánháza. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Senyeházával.
Senyeháza. A Kerka mellett épült falut 1428-ban említik először. A jobbágytelepülés mezőgazdálkodással foglalkozott. 1853-ban az addigi faépület helyett téglából építettek iskolát.  Két szerből (Alsószer, Felsőszer) állt.
Dávidháza  1428-as írásos emlék magyarok által lakott jobbágyfalut említ Senyeházától Ny-ra. Földesura Batthyány Ferenc volt.
Kotormány  Bajánsenye legrégibb falurésze. Korábbi neve Könyeháza, tehát a Könye család lakhelye volt – ez a honfoglaláskori személynév török eredetű.

Kotormányt 1939-ben csatolták Dávidházához;
Ugyancsak 1939-ben Őrbajánháza és Senyeháza Bajánsenye néven egyesült;
Bajánsenyéhez 1950-ben csatolták Dávidházát (és a vele korábban összevont Kotormányt).

A helység határában egy  Kétszáz éves Malom  fogadja az utazót .
 Bár az épületben régóta nem őrölnek búzát – ma panzióként üzemel – az átalakítás során tulajdonosai ügyeltek a műemléki jelleg megtartására.
Így a jelenlegi faszerkezet szinte teljesen azonos azzal, amelyet 1800-ban, a malom építésekor készítettek.

Milleniumi Emlékpark

Őrségi Nemzeti Park
Református templom
Kossuth-fa Senyeházán, a református templom kertjében. Az emlékfát Kossuth halála után ültették, és a hársfa csemete törzsébe belemetszették Kossuth Lajos nevét – a felirat azóta hatalmas betűkké tágult. A helybéliek minden márciusban körülállják, és koszorút helyeznek el tövében.
Katolikus templom
Robinson-horgásztó, a régi téglagyár bányagödréből alakították ki.
Horgásztó, nagyobb kiterjedésű tó, mely a Kerka duzzasztása révén született meg, idegenforgalmi hasznosítás alatt áll.
Szent István-szobor – A bronz mellszobor a körbejárást biztosító kúp-henger szerkesztményű. Millenniumi Emlékpark
Kis-hegy - régi présházak

Hagyományos rendezvények
rönkhúzás (A farsang része; régen csak akkor tartották, ha a faluban az előző évben nem volt lakodalom.)
húshagyó kedd (Februárban; a farsang része. Napközben álarcos, jelmezes maskarák – főleg gyerekek – járják a szereket, és fánkot, csokoládét, esetleg némi aprópénzt kapnak a háziaktól. Este a maskarás felnőttek a Határcsárdában találkoznak zenés-táncos maskarabálra. Jönnek a környék falvaiból, így Szlovéniából is.)

Húshagyó kedd

búcsú (május 2. vasárnapján, a falu központjában)
májusfaállítás (a Kis-hegyen)
az Őrségi Vásár rendezvényei (június utolsó hétvégéjén)
falunap (augusztus 3. hétvégéjén, az őrségi Hétrétország fesztivál idején) szüreti felvonulás (október első szombatján)

Berek, Halászkert

Csodaszép Magyarország 96. Pankasz

Harangláb

 

Pankasz 

A 250 éves harangláb tövében

A település Szentgotthárdtól délkeletre 30 km-re fekszik, Őriszentpéter (6 km) és Zalalövő (7 km) között.
Vas vármegye 1898-ban kiadott monográfiájában "Pankasz ősnemes őrségi község, 90 házzal és 470 legnagyobb részben ev. ref. vallású, magyar lakossal. Postája Őri-Szt.-Péter, távírója Körmend. A község határában téglagyár van. Földesurai a Batthyány grófok voltak." Vonattal elérhető a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon.

Vasútállomás

A Zala völgyében fekvő, Őriszentpéterhez közeli vasi község leglátványosabb műemléke az 1755-ben felállított Zsindelyes tetejű harangláb.
A vidéken talán ez a legszebb épségben megmaradt ilyen jellegű építmény.
Bár a harang kötele szabadon lóg, az utazót tábla figyelmezteti arra, hogy ok nélkül ne húzza meg azt.
A bronzból öntött harang ugyanis lélekharang, vagyis azt a helyiek csak temetéskor kongatják meg.

Kovácsműhely

Nevezetessége még a 19. századi kovácsműhely, melyet egy boronafalú régi pince anyagából építettek. Az egykori kovácsműhelyek eszközei, berendezése látható benne. Az egyhelyiséges épület nyitott előterű. Benne működőképes kovácsműhely berendezése látható.
Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény

Helytörténeti Múzeum

 

Az 1885-ben épült egykori iskolában kialakított néprajzi gyűjteményben több szalmából font terménytároló edény, kópic is látható, az egyik ácsolt láda 1780-ban készült, de van itt egy 1838-as öreg szövőszék is. A kis múzeum létrehozása Kováts Béla (1922-1994) tanítónak köszönhető, aki tanítványaival együtt összegyűjtötte a faluban még fellelhető régi tárgyakat.

Csodaszép Magyarország 95. Őriszentpéter

Református templom

 

Őriszentpéter

A déli védvonal központja

A település az Őrség dombjain terül el. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó, amely innen mintegy 10 kilométerre ered.
A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot a Zala folyó déli partján lévő Városszer és Baksaszer, valamint az északi oldalon fekvő Alszer adja. Jelentősek továbbá az ettől nyugatra fekvő Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer és Galambszer (ez utóbbi szintén a Zala déli partján).

Az egykori, kilenc szerből álló település egy része mára teljesen egybeépült, mi több, kiépült városközpont fogadja az Őriszentpéterre látogatót.

Hársfa fogadó

A faluba Szalafő felől érkező rögtön egy műemlékre bukkan: az Árpád-korban emelt, egyhajós, magas tornyú templom a vidékre jellemzően erődként is oltalmazta a híveket – mivel az Őrségre nem volt jellemző a kővár.

A falu – amely  a honfoglalás korában a határ-és védősáv centrumában volt – napjainkban kedvelt üdülőhely, kirándulások kiindulópontja, továbbá a 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park  központja.

Őriszentpéter, Vasútállomás

1980-ban megszűnt az őrségi vasútvonal, majd a 2000-ben átadott Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal újra a vérkeringésbe kapcsolta a települést, összekötve azt Szlovéniával, Budapesttel és Zalaegerszeggel.
Rendszeres kapcsolatban van Zalaegerszeggel, Zalalövővel és Őrihodossal. A vasútállomást a város déli oldalán, új helyen építették fel.

A városi rangot 2005-ben kapta meg.
A művelődési házban a tájegységre jellemző néprajzi kiállítás fogadja a látogatókat.
Az egykori szerek közt kirándulva több megmaradt régi épület áll még.
Keserűszeren a 15. számú ház a fekvő boronafalas építkezés szép példája, de rakott kéménye is igazi ritkaság.
A 10. szám alatt a 19. század végén emelt kódisállásos épület érdemel figyelmet (téglából épült ház, ahol a konyha elé kis háromszög alakú tornácot, úgynevezett kódisállást emeltek).
A Templomszer portáit nézegetve több helyen is látni kerekes kutakat rejtő ún. kútházakat.
A helyi patakon átkelve Siska-  és  Kovácsszeren is érdemes a régi portákat szemügyre venni.
(28, 33, 45, 78. számú házak).

Őriszentpéter látnivalói
Árpád-kori római katolikus templom
A román kori Szent Péter templom 1230 körül épülhetett, a gótikus bővítést pedig a XIV-XV. században kapta. Különösen figyelemre méltó a bélletes kapuzat. A belső festés XVII. századi kora barokk munka..

Őrségi Nemzeti Park

A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Ennek nyomai ma is jól látszanak.

Téglaégető

 

Téglaégető

Az Árpád-kori templom közelében található a középkori téglaégető. A XV. századi téglaégetőhely maradványait az 1980-as években tárták fel. Föléje védőépületet emeltek, de szabadon látogatható.
Református templom

A késő barokk stílusú templom 1790 körül, a türelmi rendelet után épült. Az orgonaház és a szószék szintén XVIII. századi, de népies copf stílusú munka.
Szikszai Edit Helytörténeti Gyűjtemény

Az őriszentpéteri művelődési ház emeletén alakították ki az őrségi tanárnő, Szikszai Edit gyűjteményéből rendezett kiállítást.

Néprajzi gyűjtemény

Csodaszép Magyarország 94.

Református templom

Szalafő

Évszázados szerek falva

Szalafő a szlovén határhoz közeli, igazi szeres település.

Érdekes falu Szalafő, mert itt kicsit úgy érzi az ember, mintha megállt volna az idő. Féltve őrzött természeti,kulturális és néprajzi értékeink egy kicsit a múltat idézik.

Szalafő hét halmon épült, ún. „szeres település”, amelynek mindegyik dombja egy-egy „szer”: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A falu őrzi a honfoglaláskori településszerkezetet.
Szalafő maga a Zala vizéről kapta a nevét, amely a Fekete-tóból ered. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.
A Szalafőn álló házak és gazdasági épületek a 19. század óta szolgáltak otthonául a helyieknek, s még napjainkban is nagyjából változatlan állapotban láthatók.

A helyi néprajzi múzeum öreg épületeiben ma már nem lakik senki.
Az épületek azt hivatottak bemutatni, hogyan éltek itt eleink.
Az egész falurész múzeum, amelynek egyik érdekessége, hogy hazánkban egyedül itt található különálló  Kostu  (a magtár helyi elnevezése).

Pityerszer, Néprajzi múzeum

Nevezetességei:

Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes – Pityerszeren eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet emlékei. Nevét valószínűleg attól a pityer nevű madártól kapta, amely itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek eredeti környezetükben állnak.
 Az ún. „kerített ház” és az emeletes kástu, amely az országban csak itt található. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, melyet az itatóvíz gyűjtésére és tárolására ástak. Ha a szükség úgy kívánta, vizét főzésre is felhasználták. A református templom 1842-ben épült, azóta többször felújították.

Fekete-tó vagy más néven Fekete-láp (vend nyelvjárásban Črná mlaká) nagy kiterjedésű szigetszerű láp.  A legenda szerint a Fekete-tó helyén valaha templom állt. Egyszer egy asszony - elkésve a karácsonyi miséről - azt mondta: bárcsak süllyedne el szégyenében. Megtörtént. Azóta minden karácsony éjfélkor a Fekete-tónál csengőszó hallatszik a mélyből.

A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható.
Jégverem

Napjainkban már nemigen használt, de érdekes tartozéka volt a régi házaknak a jégverem, amelyben a télen begyűjtött jeget lehetett tárolni még a legnagyobb meleg idején is. Szalafőn a források szerint az egykori kocsma tulajdonosa építtetett ilyen jégvermet, amelyben a kocsmába szánt bort, sört, és húst tartotta. A vermet hűtő jeget a közeli befagyott folyókról szállították ide szekéren. A közelmúltban ez a verem is felújításra került egy turisztikai célú beruházás keretében.
Szalafői életfa.

 

Életfa

 

 

Szalafő legfiatalabb, ám annál monumentálisabb nevezetessége a 2009. őszén elkészített Életfa. Az alapanyagul szolgáló, mintegy 8 méteres tölgyfára a Szala-patak partján leltek rá a helyiek. A fának éppen hét ága van - annyi, ahány szere a településnek - , s a fát úgy lehet betájolni, hogy az ágak pont a szerek irányába mutassanak.

"Őrszem" fogadó

Csodaszép Magyarország 93.

Hármashatárkő (három oldala)

 

Felsőszölnök

A három határ találkozása

Felsőszölnök község Vas megye Szentgotthárdi járásában, az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett.

A Szölnök helységnév a szlovénből került a magyarba, jelentése: kaszáló, szénapadlás, szénapajta. A falu korai névváltozatai káposztaföldekre is utalnak (szlovénül: zelnik), így Zelnuk (1387), Zewlnek (1538), Felsőzelnek (1548), feölseo Zelnik (1594).

Hazánk legnyugatibb települése.

A falu hamisítatlan vendvidéki település, ahova festői környezetben kanyargó út vezet.
A Vendvidék portái abban különböznek a szeres településszerkezettől, hogy itt a telkek szétszórtabban helyezkednek el, s ez inkább az alpokaljai dombvidékek sajátja.

A magyarországi szlovén közösség legnagyobb falva, lakói 90%-ban vendek (magyarországi szlovének).

A faluból a piros háromszög túrajelzésen haladva közelíthető meg a magyar-orsztrák-szlovén határterületet jelző  Hármashatár-Kő.

A falut a Szölnök-patak szeli át, mely a Hármashatár közelében, a Szlovéniához csatolt Türke (Trdkova) alatt ered.

A falut tíz domb öleli körül, köztük: a falu legmagasabb pontja az Ezüst-hegy (404 m),

Lujza-hegy (384 m), Hegyes-h. (370 m), Martinjei-h. (363 m), Kakasdomb (362 m), Ónz-h. (362 m), János-h. (353 m), Török-h. (343 m), Északi-h. (349 m), Szabó-h. (323 m).

Felsőszölnök területe egymástól jól elkülönülő részekre tagolódik.
Innen könnyen elérhető a János-hegy és a Hampó-völgy,  s az úton értékes népi építészeti emlékeket, így egy 19. századi darálót, egy vizimalmot, valamint egy olajprést (amiben tökmagot sajtoltak) tekinthetnek meg az erre járó kirándulók.

2005 szeptemberétől Felsőszölnökön több utcanevet hoztak létre, korábban ugyanis az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt.
Hazánkban egyedülálló volt ez az adminisztratív lépés, hiszen a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet. A létrejövő 11 új utcanév meghatározásakor helyi nevezetességeket vettek figyelembe.

Felsőszölnök, faluközpont

A falu Szentgotthárd felőli közigazgatási határán túl lévő 15 épületből álló házcsoportot  Tanyának nevezik A terület ma közigazgatásilag Alsószölnökhöz tartozik, bár ennek legutolsó házától 3–4 kilométerre helyezkedik el. Lakói Felsőszölnökről származnak, s mivel a „Tanya” településrész történelmileg Felsőszölnök meghosszabbítása, lakói hagyományosan itt élik hétköznapi, kulturális és spirituális életüket (pl. temetkezés, házasodás).

1941–45 között buszjárat közlekedett a falun keresztül Szentgotthárd és a szlovéniai Muraszombat között. Rendszeres autóbusz-viszonylat a falu és Szentgotthárd között az 50-es években indult meg; a vonalon először ún. fakaruszokat (fa karosszériájú és ülésű Ikarus-buszokat) közlekedtettek,

A legközelebbi magyarországi vasútállomás Szentgotthárd (15 km)

A falu több turistaútvonalon is elérhető (Kétvölgy, ill. Apátistvánfalva felől).

Alsószölnök, kat. templom

Hihetetlen szokások:  Szülés: 1954 előtt az asszonyok otthon szültek, kórházba csak császármetszés miatt kerültek. A szülési fájdalmak megindulásakor a férj vagy a legidősebb gyerek szaladt a bábáért, akit sikeres szülés után a keresztanya megvendégelt a falu kocsmájában. A halva született gyermeket a bába és a nagyanya az asztal alatt dobálta egymásnak, hogy életre keljen.

Nevezetességei, látnivalók

Hármashatárkő
XIX. századi vízimalom és olajütő                           II. világháborús emlékmű
katolikus templom, szlovén nyelvű freskókkal és rózsaablakokkal
Götz-major
régi paplak (állandó kiállítás, szálló)
Mintagazdaság
Gyümölcsfeldolgozó - Almalak

A Kórus