Csodaszép Magyarország 172. Kisbér

Városháza, volt Tisztikaszinó

Kisbér

Kincsem földje

A Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el.

Nagyboldogasszony templom

A város közlekedés-földrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton megközelíthető.

A városban keresztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is – ez utóbbin azonban 2007. március 4. óta nem közlekednek vonatok.

A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: Batthyány-tó, Nagy-tó, Kőmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak.

A Bakonyalja fővárosának is nevezett Kisbér szintén az itt folyó lótenyésztésről vált ismertté.

Kisbér az 1800-as évektől a II. világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. 1874. március 17-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál,

Kincsem

 

Imperiál szobra a Kincsem Parkban

Bár szerepét a későbbiekben Bábolna vette át, a kisváros lovasmúltjának számos emlékét őrzik épületei és köztéri szobrai.

Kisbér főterén a Batthyány téren áll az egykori Magyar Királyi Lovarda, előtte a helyi lótenyésztés kiválósága, báró Wenckheim Béla lovas szobra látható.

A kisbéri lótenyésztés kiválósága a legendává vált angol telivér Buccaneer, amely kivívta a világ leggyorsabban futó lova címet.

A kiváló tulajdonságokkal rendelkező mén hosszú időre meghatározta a kisbéri lovak vérvonalát.

Református templom

Nagyboldogasszony római katolikus templom

A város nevezetessége még az 1783-ban emelt, majd 1825-ben átépített római katolikus templom, amelynek egyik festményét Mária Terézia ajándékozta a településnek, a templom főoltárképét pedig Ferenc József császár 1889-es látogatása során avatták fel.
Batthyány-kastély
1770-ben épült barokk stílus-ban, majd 1840-ben klasszicista stílus-ban alakították át. Az épületben sokáig kórház működött.
Királyi lovarda
Az magyar királyi lovarda 1858-ban épült. Máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.
Tiszti kaszinó
A tisztikaszinó épületében a háború után kollégium, ma a polgármesteri hivatal működik.
A királyi lovarda előtt áll Wenckheim Béla szobra, Fadrusz János alkotása.

Nagy népszerűségnek örvendenek Kisbér díjugrató és fogathajtó versenyei.

Makettpark

Debrecen, ref. templom

 

Czifra Palota, Kecskemét

 

Kőszeg

 

Diadalív, Vác

Kilenclyukú híd, Hortobágy

Az egész család számára kiváló időtöltés a kisbéri Mini-Magyarország Park megtekintése

A kisbéri tó partján virágágyások szegélyezik a kicsinyített miniatűr remekműveket.

A park április 15-től októberig áll nyitva naponta 9 órától 17 óráig a látogatók számára.

Kincsem 1874-ben született. Európa 13 városában, 54 versenyen indult, s mindig nyert.  1887 március 17-én, 13. születésnapján Kisbéren múlt ki.