Csodaszép Magyarország 14.

                                              Pázmány Péter Katolikus Egyetem

                                             Csaba királyfi katonáival a Hadak útján

14.  Piliscsaba

Piliscsaba a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben, kb. 200 méter magasan megtelepült falu.
Területén ered a Kenyérmezői-patak.
Az erdők uralkodó fafaja a tölgy.
Igen fontos utak haladnak át a vidéken. A Buda és Esztergom közötti, Bécs felé vezető országos jelentőségű út, a mai 10-es számú főút az Árpád-kortól kezdve adatolható, de egyes szerzők szerint már a rómaiak idején is használták.
A legújabb időkben ehhez az úthoz kapcsolódik az Esztergom-Budapest vasútvonal.

Piliscsaba nevének eredete
„Pilis, régi nyelvünkben a papi tonzúra neve … a magyar hegyek elnevezésében kopaszt jelent.”

Így a Piliscsaba határában lévő Kis és Nagy Kopasz hegyek is Pilisek, Kis és Nagy Pilis.
De Kopasz hegy a neve a Pilisszántó és Piliscsév közötti, 376,8 m  hegynek is, mely a hegység névadó, legmagasabb, 756 m  magas Pilistől délre található.
Így a Kopasz hegyek neve nem csak a csúcsok kopárságára, egykori erdőtüzek okozta kopaszságára utalnak, hanem ezek is Pilisek.
A Pilis hegységtől délre, Nagykovácsi-Telki-Pély-Budakeszi községek által határolt térségben is található Nagy Kopasz  és ettől délre egy Kis Kopasz  hegy is.

A község nevét a néphagyomány Csaba királyfira vezeti vissza.
A monda szerint Piliscsaba és Tinnye határán volt Attila fiainak, Csaba királyfinak és Aladárnak az összecsapása.
A helynév valószínűleg török eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással

A hun-magyar mondák „Csaba királyfi” mondái nem egy személy élettörténetét tartalmazzák.
Nagy valószínűséggel három, egymástól évszázadokra élő fejedelemfi (királyfi) életét gyúrták össze a keresztény történet írók, főleg Kézai Simon 1285 körül.
A névazonosság alapja talán az is lehetett, hogy egyes vélemények szerint a hun-magyar családokban, a legkisebb, későn született, már nem várt idős szülők fiát nevezték „csabának” a családban.
Hasonlóan a későbbi „öcsi” szinonimájaként.

Csaba királyfit a Hadak útján, a Tejúton várják vissza seregével együtt. ”.

József nádor után a falu birtokosa fia, József Károly főherceg lett. 

Az ő felesége volt Klotild szász-koburgi és gothai hercegnő, akiről Klotildliget a nevét kapta.
1949-ben Klotildliget nevét Pilisligetre változtatták, 1950-ben pedig visszacsatolták Piliscsabához.
Neve hosszú időre Piliscsaba-alsó lett.
Klotildligetre, a korábbi nyaralótelepre gyanakodva tekintett az új rendszer és Budapestről „osztályidegeneket” telepített ki ide.

1895-ben nyílt meg az Esztergom-Budapest vasútvonal.

A Piliscsaba mellett épített alagút máig az ország egyik leghosszabb vasúti alagútja.

Az 1989-es rendszerváltozással beköszöntő korszak alapjaiban változtatta meg a község életét.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ideköltözése, a szerzetesrendek visszatelepülése és új intézmények létrehozása eldöntötte, hogy Piliscsaba oktatási-kulturális központ lesz

1991-ben alakult meg az 1019. számú Csaba királyfi cserkészcsapat.
A községben lehetőség nyílik gyógy-lovaglásra és a karate gyakorlására is.

Piliscsaba nevezetességei:
A piliscsabai római katolikus plébániatemplom
A templom a Templom téren található, a 10-es főút mellett. A falu első újkori templomát 1728-ban építették a klarisszák a Szent Szűz nevének tiszteletére.
Az egyházzenei napok rendezvénysorozatának egyik helyszíne.
Lazarista rendház és kápolna
József Károly főherceg és Klotild főhercegnő ötödik gyermeke volt László főherceg, aki 1895-ben egy vadászbalesetben vesztette életét.
József főherceg fia emlékére piliscsabai vadászkastélyát a lazarista szerzetes atyáknak kívánta adományozni. A tartományfőnök arra hivatkozva, hogy kevés a magyar anyanyelvű lazarista, nem akarta elfogadni az adományt, s a társaság generálisa is visszautasította.
József főherceg ekkor XIII. Leó pápához fordult, akinek kívánságára végül is a missziós atyák elfogadták a kastélyt, amely mellé a főherceg kápolnát építtetett számukra.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara
A kar a piliscsabai északi tábor, Perczel Mór laktanya területén épült fel.