Csodaszép Magyarország 25

 Győr

Arrabona  -  ahogy az ókori rómaiak hívták Győrt  -  évezredek óta kereskedelmi és kulturális centruma a térségnek, ahol három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca hullámai érnek egybe.
A Káptalan-dombon épült kelta eredetű Arrabona nem véletlenül lett a vidék központja.
Győr vára  -  amely feltehetően már Géza fejedelem idején megvolt  -  sokáig ellenállt a törököknek is. Végül 1595-ben elesett (ami a bécsi udvarban nagy riadalmat keltett) viszont az 1598-as visszavétele felért egy legendás nándorfehérvári diadallal.

    A bástyán billegő érckakas annak idején a szélirányt mutatta. Máig úgy mesélik, hogy a várat elfoglaló csapatok vezére, Szinán pasa hitt abban, hogy az erődítmény bevehetetlen, és megjövendölte, hogy amíg a kakas meg nem szólal, Győr török kézen marad. A kakas azonban a győztes ostrom éjszakáján megszólalt, és kukorékolni kezdett. Hangját a legenda szerint egy suszterinas kölcsönözte.
    A legényt Bajusz Ferkónak hívták, ő mászott fel a torony tetején magát illegető kakashoz, és kukorékolással adott jelt a vár alá érkező katonáknak. Trombitáját szólaltatta meg úgy, hogy azt kukorékolásnak vélhette bárki a hajnali derengésben. A törökök pánikba estek, azt hitték, beteljesedett a nagyvezér jóslata: a vaskakas megszólalt, elérkezett a végórájuk.
    Hogy kukorékolt-e a bátor suszterinas, nem tudhatjuk biztosan, a vaskakas viszont létezik, a győri Xántus János Múzeum őrzi.

A legenda is tovább él egyebek között a győri bábszínház jóvoltából, amely büszkén viseli a Vaskakas nevet. Sőt az időről időre rendezett kukorékoló versenyek ötlete is a vaskakas történetét idézi derűs-humoros felhangokkal

A könnyező Madonnáról pedig úgy szól a legenda, hogy a 17 században Linch, ír püspököt az angolok elüldözték, aki Győrben lelt menedékre. Hagyatékában egy Madonnát ábrázoló festményt találtak, amit a székesegyháznak szánt. Egy nevezetes napon a Madonna többek szem láttára verejtékezni kezdett és vért könnyezett. Letörölgetése után még három órán át könnyezett.  Búcsújáró hely lett, ahova még az ír katolikus hívek is ellátogatnak.
Szent László hermája 1406-ban készült  és a híres ötvös-remek kalandos utat járt be, ami Naprágyi Demeter püspök életútjával magyarázható, ugyanis mindig magával vitte. Váradról Gyulafehérvárra, majd Prágába, Pozsonyba, Veszprémbe, végül Győrbe került a híres fejszobor.

Győrben sétálva szinte megszámlálhatatlan barokk építészeti emlékkel találkozhatunk.
A Bécsi kapu tér hazánk egyik legszebb barokk tere.
Az igazi pompás barokk remekek a város főterén, a Széchenyi téren és a tér felé tartó zegzugos, mediterrán hangulatot sugalló utcákban állnak. (A város vezetése az egész barokk belvárost a világörökség részévé kívánja nyilvánítani.)
Győrben kihagyhatatlan nevezetesség a Kovács Margit keramikusművész alkotásaiból rendezett állandó kiállítás, amely a város Kossuth-díjas szülöttének munkáit mutatja be.

A ménfői csata:

1044-ben III. Henrik és Péter csapatait a német oldalon harcoló magyarok segítették a mocsaras területek történő átkelésben, és így a sereg gond nélkül át tudott kelni a gázlókon. Aba Győr alatt, Ménfőnél próbálta feltartóztatni a német sereget. A német és magyar sereg létszáma megközelítőleg azonos lehetett, azonban a német oldalon harcoltak magyarok is és Aba serege nem volt egységes, mert az őt megválasztó főurak egy része már újra inkább Péter pártján állt. A csata kimenetelét illetően ez utóbbi tényező döntőnek bizonyult, mert Aba seregének egy része megfutamodott, ezért Abának menekülnie kellett a csatatérről.

A győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. Bár a minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak, ám Laval Nugent vezérőrnagy téves felderítési adatainak köszönhetően jelentősen alábecsülték a francia sereg létszámát. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek.

Petőfi így ír erről (a nemességet gúnyolva):  A nép nevében:

                        „De ezt kérdeznem! engedelmet kérek,
                         Majd elfeledtem győri vitézségtek.
                         Mikor emeltek már emlékszobort
                         A sok hős lábnak, mely ott úgy futott?..”

A megújult Dunakapu tér különleges látványossággal gazdagodott.
A négy méter átmérőjű, emberi erővel forgatható, rozsdamentes lencse rendhagyó módon  tükrözi vissza a tér panorámáját.