Csodaszép Magyarország 203. Fehérvárcsurgó

Károlyi Kastély

Fehérvárcsurgó

Amerigo Tot szülőhelye

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében, a Móri járásban. A Móri-árok egyik meghatározó települése.
A falu védőszentje Szent Katalin, a Katalin-napi búcsút november 25. körüli vasárnapon tartják.
A megye északnyugati részén, a 81-es főút, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település, regényes, szép vidéken.

Vasútállomás

Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon, autóbusszal a Székesfehérvár-Bakonycsernye-Zirc vonalon. A buszjáratok sűrűn járnak, a falu megközelíthetősége jó.
Neve a „csurgó” főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerő-hely mellé épült. A „Fehérvár” előtag talán Székesfehérvár (Fehérvár) közelségére utal. Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, „fehér” előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta.

Kastélykert

A Móri-árok déli részén és a Keleti-Bakony lábainál fekvő közel 2000 fős település meghatározó épülete a Károlyi-Kastély.
Építtetője az a Károlyi György, aki nagylelkű adományával egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia alapítóinak, és 1830-tól a reformmozgalom fő támogatói közé tartozott.
Az 1844-ben klasszicista stílusban emelt, s eredetileg 100 szobát, udvari kápolnát, számos szalont magába foglaló kastélyt Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban átépítették.

Gaja-völgyi Tájmúzeum

A kastély parkjából igen szép kilátás nyílik a Gaja-patakra, a település határán fekvő víztározóra, amely a csurgóiak kedvelt fürdőző- és horgász helye.
Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava.
Újdonság, hogy a WWF munkatársai hódok jelenlétére bukkantak a víztározó és a Gajavölgy közötti területen.
Fehérvárcsurgó híres szülötte a világhírű szobrász Amerigo Tot (Tóth Imre, 1909-1984).  Egyik korai alkotása, a Csurgói madonna megtekinthető a középkori eredetű – a 19. században átalakított – helyi római katolikus templomban, amelynek közelében 1997-ben emlékkövet emeltek a művész tiszteletére.

Amerigo Tot Múzeum

Amerigo Tot-emlékszobor, rajta a híres szobrász idézete:
"Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni mindörökké."

A Károlyi-Kastély teljes felújítását 1991-ben kezdték el, az épület ma kulturális központ, valamint nemzetközi kert- és dísznövény-bemutató otthona.

Csurgói Madonna

Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke jegyezte meg a településről, hogy "a csurgói káposzta magva külföldön is igen keresett árucikk".
Innen eredeztethető ez a falucsófoló:   "Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába."
Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a környékbeli települések lakóinak is volt egy-egy humoros neve.     A Magyaralmásiak a tormások, a Sárkeresztesiek a savósok, a Csákberényiek a bugylisok, a Sörédiek a magbékások, a Zámolyiak a bornyusok, a Csurgóiak pedig a pulutykások.

Katolikus templom

A katolikus templom az 1700-1800-as években készült Szent Katalin tiszteletére, majd 1873-ban átépítették. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes. A templom nemrég díszkivilágítást kapott, így sötétben is teljes pompájában látható.

Református templom

A református temploma 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású.
Az evangélikus templomának alapkövét 1856. szeptember 25-én rakták le.

Táncsics Mihály, miután a takácsmesterséget kitanulta, először Fehérvárcsurgón állt munkába

Világháborús Emlékhely