Ürményi Kastély |
Vál
Tűzoltómúzeum
A Váli-víz partján fekvő
község 2500 lelket számlál.
Vál története a csiszolt kőkorszakig
nyúlik vissza, az itt talált régészeti leletek alapján már ekkor lakott hely
lehetett.A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a honfoglalás után. A falut Árpád „Vaál” nevű unokája kapta, róla nevezték el a települést..
Ürményi-Dreher Kastély |
A környéket birtokló Ürményi
családnak 1775-ben Mária Terézia adta
birtokul a copf stílusú Kastélyt.
Ürményi József országbíró
1824-ben római katolikus templomot építtetett a faluban, amely máig az egyik
legjelentősebb klasszicista templomnak számít a megyében.
A kegyúr márványszobra
Ferenczy István, a templom freskóinak többsége Wágner József műve.
Az Ürményi család 1834-ben
épített klasszicista Mauzóleuma a falu temetőjében található.
Vajda János (1827-1897), Vál
híres szülötte, a község melletti Vadász-völgyben álló erdészlakban töltötte
gyermekkorának egy részét.
A költő emlékét a gondosan
berendezett Emlékszoba, valamint úgynevezett Vajda-Emlékfa is őrzi.
Az 1944. évi Helységnévtár
szerint Vál területe 7033 kat. hold volt, lakosainak száma 2879 fő,
valamennyien magyar anyanyelvűek. Kültelki lakott helyek a következők voltak:
Farkaspuszta, Gyűrűsaljpuszta, Mária-Annapuszta, Újhegy.
Helyi látványosságnak számít
a Szent István téren található Tűzoltómúzeum.
1997-ben Vajda János
halálának 100. évfordulójára felújították Vajda János szüleinek házát, s itt
tartották a megemlékezést, melyen híres írók, művészek is részt vettek.
Vajda János szülőháza |
„Odabenn a mély
vadonban,
A csalános
iharosban,
Félreeső völgy
ölében,
Sürű árnyak
enyhelyében
Óh milyen jó volna
ottan,
Abban a kis
házikóban,
Élni, éldegélni
szépen,
Békességben,
csöndességben”!
Nevezetességei:
· Vajda János Emlékház A
falutól kb. 3 km-re, az Antali erdőben található az a régi, de felújított
kis erdészház, Vajda János gyermekkorának színhelye, melyet annyiszor
megénekelt a költő. A ház falán lévő emléktáblát 1934 májusában helyezte el
a Vajda János Társaság. Az emléktábla
avatási ünnepségen jelen volt Móricz Zsigmond is, aki nagy tisztelője volt a
költőnek.
· Vajda János szobor Holló Barnabás alkotása a falu főutcáján
található, 1908-ban avatták.
· Ürményi-kastély Az épületben a török
kiűzése után – egészen 1773-as
feloszlatásukig – a komáromi jezsuiták rendháza működött, majd Ürményi József státusz-miniszter kapta
ajándékba Mária Teréziától, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréseként.
Ürményi József az addig földszintes épületre még egy szintet építtetett, s
ekkor alakult ki ma is látható U-alaprajzú formája. A rossz állapotú kastélyt
jelenleg nem használják.
Tűzoltómúzeum és Községi emlékház |
· Az Ürményi család mauzóleuma
1834-ben épült. Kör alaprajzú, lapos kupolájú, felül világító ablakkal ellátott
épület, melyhez lépcső vezet fel. A főpárkány alatt empire stílusú kő virágfüzérek húzódnak.
· Római katolikus temploma 1819–1824 között klasszicista
stílusban, torony nélkül épült. Építtetője a település földesura, Ürményi
József volt. Az ország kilencedik legnagyobb templomának tartják, alapterülete 1170 négyzetméter.
Szentélye kettős korinthoszi pillérű és oromzatú.
· Középkori templomtorony a
római katolikus templom mellett.
Vadászház |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése