Csodaszép Magyarország 204. Moha

Mohai Ágnes Kft

Moha

Az Áldó-kút vize

A Móri-árokban, a Gaja-patak mentén fekszik. A legközelebbi város Székesfehérvár (9 km).
2009-ig megközelíthető volt a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon, ekkor állomása megszűnt.

Moha rakodó

Első írásos említése az 1240-es évekből származik, de a település határában a neolitikumból és a bronzkorból származó leleteket is találtak. A faluban 1330-ban már kőtemplom állt.

Az alig 400 fős települést az Ágnes-forrás savanyúvize (Mohai Ágnes) tette híressé, amely elsősorban légzési és emésztési problémák esetén javallt.

Az első palackozó

A forrás már 1374-ben ismert volt Áldó-kút néven.

A falu a török időkben elnéptelenedett, és a kút is betemetődött.

Az 1750-es években a község tulajdonosa a neves költő, báró Amade László (1703-1764).
Amadé Máté nyitotta meg újra 1742-ben, ezután nem sokkal a víz kereskedelmi forgalomba is került és nagy sikert aratott.

Nevezetességei

Mohai Ágnes víz: évszázadok óta ismert kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos, de nátriumot és káliumot is tartalmazó ásványvíz, mely elsősorban légzési és emésztési hurutos
bántalmakra ajánlott. (Nevét Bajzáth Ágnesről, a birtokos család tagjáról kapta 1880 körül).

A 18. század végén Bajzáth József  veszprémi püspök és udvari kancellár családja részére megvásárolja Mohát, s így kerül pészaki Bajzáth György tulajdonába, aki a 19. század elején:  „nem messze a mostani vasúti indóház fölött, 5 ölnyi mélységben fekvő forrást megásatta, azt faragott kövekkel kirakatá s melléje vendégházat építtetett, sétányt ültetett, annak használatát a közönség számára megnyitá, mi által, főleg a közel vidékiek számára, látogatott multatóhelylyé vált.”

A forráshoz vezető platánsor. (Eredetileg a birtokos család ültette a XIX. sz. végén)

 

Tikverőzés

Tikverőzés: minden évben húshagyókedden tartott vidám esemény, mely során a falu fiataljai korommal kenik be a lányokat, nőket.

  A tikverőzés minden évben Húshagyó Kedden kerül megrendezésre.
A fiúk, férfiak összegyűlnek a faluközpontban, és onnan elindulnak közösen tojást szerezni. Minden házhoz bekéredzkednek, a pajtákban összeszedik a tojásokat, a tojók fenekét megütögetik botjaikkal, és alaposan bekormozzák a szárnyasokat. A háziak adományokkal kedveskednek a tikverőknek, és rogyásig megrakott farsangi asztalok mellet látják őket vendégül. Este kezdődik a bál, ahol a faluban begyűjtött tojásból óriási adag rántottát sütnek, és a tikverők közösen fogyasztják el.
 A korom eltávolítása az arcról történhet szappannal, sminklemosóval, krémmel.

Tikverőzők

                                    Temetőkereszt.

Magyarországon itt a legtöbb az egy emberre jutó kutyák száma.

Régi présház

Csodaszép Magyarország 203. Fehérvárcsurgó

Károlyi Kastély

Fehérvárcsurgó

Amerigo Tot szülőhelye

Fehérvárcsurgó község Fejér megyében, a Móri járásban. A Móri-árok egyik meghatározó települése.
A falu védőszentje Szent Katalin, a Katalin-napi búcsút november 25. körüli vasárnapon tartják.
A megye északnyugati részén, a 81-es főút, a Móri-víz és a Gaja-patak mellett található település, regényes, szép vidéken.

Vasútállomás

Vonattal a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalon, autóbusszal a Székesfehérvár-Bakonycsernye-Zirc vonalon. A buszjáratok sűrűn járnak, a falu megközelíthetősége jó.
Neve a „csurgó” főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerő-hely mellé épült. A „Fehérvár” előtag talán Székesfehérvár (Fehérvár) közelségére utal. Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, „fehér” előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta.

Kastélykert

A Móri-árok déli részén és a Keleti-Bakony lábainál fekvő közel 2000 fős település meghatározó épülete a Károlyi-Kastély.
Építtetője az a Károlyi György, aki nagylelkű adományával egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia alapítóinak, és 1830-tól a reformmozgalom fő támogatói közé tartozott.
Az 1844-ben klasszicista stílusban emelt, s eredetileg 100 szobát, udvari kápolnát, számos szalont magába foglaló kastélyt Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban átépítették.

Gaja-völgyi Tájmúzeum

A kastély parkjából igen szép kilátás nyílik a Gaja-patakra, a település határán fekvő víztározóra, amely a csurgóiak kedvelt fürdőző- és horgász helye.
Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava.
Újdonság, hogy a WWF munkatársai hódok jelenlétére bukkantak a víztározó és a Gajavölgy közötti területen.
Fehérvárcsurgó híres szülötte a világhírű szobrász Amerigo Tot (Tóth Imre, 1909-1984).  Egyik korai alkotása, a Csurgói madonna megtekinthető a középkori eredetű – a 19. században átalakított – helyi római katolikus templomban, amelynek közelében 1997-ben emlékkövet emeltek a művész tiszteletére.

Amerigo Tot Múzeum

Amerigo Tot-emlékszobor, rajta a híres szobrász idézete:
"Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni mindörökké."

A Károlyi-Kastély teljes felújítását 1991-ben kezdték el, az épület ma kulturális központ, valamint nemzetközi kert- és dísznövény-bemutató otthona.

Csurgói Madonna

Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke jegyezte meg a településről, hogy "a csurgói káposzta magva külföldön is igen keresett árucikk".
Innen eredeztethető ez a falucsófoló:   "Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába."
Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a környékbeli települések lakóinak is volt egy-egy humoros neve.     A Magyaralmásiak a tormások, a Sárkeresztesiek a savósok, a Csákberényiek a bugylisok, a Sörédiek a magbékások, a Zámolyiak a bornyusok, a Csurgóiak pedig a pulutykások.

Katolikus templom

A katolikus templom az 1700-1800-as években készült Szent Katalin tiszteletére, majd 1873-ban átépítették. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes. A templom nemrég díszkivilágítást kapott, így sötétben is teljes pompájában látható.

Református templom

A református temploma 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású.
Az evangélikus templomának alapkövét 1856. szeptember 25-én rakták le.

Táncsics Mihály, miután a takácsmesterséget kitanulta, először Fehérvárcsurgón állt munkába

Világháborús Emlékhely

Csodaszép Magyarország 202. Vál

Ürményi Kastély

Vál

Tűzoltómúzeum

A Váli-víz partján fekvő község 2500 lelket számlál.

Vál története a csiszolt kőkorszakig nyúlik vissza, az itt talált régészeti leletek alapján már ekkor lakott hely lehetett.
A megye területe a hagyományok szerint az Árpád családbeliek birtoka volt a honfoglalás után. A falut Árpád „Vaál” nevű unokája kapta, róla nevezték el a települést..

Ürményi-Dreher Kastély

A környéket birtokló Ürményi családnak  1775-ben Mária Terézia adta birtokul a copf  stílusú Kastélyt.

Ürményi József országbíró 1824-ben római katolikus templomot építtetett a faluban, amely máig az egyik legjelentősebb klasszicista templomnak számít a megyében.

 

Római katolikus templom

A kegyúr márványszobra Ferenczy István, a templom freskóinak többsége Wágner József műve.

Az Ürményi család 1834-ben épített klasszicista Mauzóleuma a falu temetőjében található.

 

Ürményi Mauzóleum

Vajda János (1827-1897), Vál híres szülötte, a község melletti Vadász-völgyben álló erdészlakban töltötte gyermekkorának egy részét.

A költő emlékét a gondosan berendezett Emlékszoba, valamint úgynevezett Vajda-Emlékfa is őrzi.

Az 1944. évi Helységnévtár szerint Vál területe 7033 kat. hold volt, lakosainak száma 2879 fő, valamennyien magyar anyanyelvűek. Kültelki lakott helyek a következők voltak: Farkaspuszta, Gyűrűsaljpuszta, Mária-Annapuszta, Újhegy.

Helyi látványosságnak számít a Szent István téren található Tűzoltómúzeum.

1997-ben Vajda János halálának 100. évfordulójára felújították Vajda János szüleinek házát, s itt tartották a megemlékezést, melyen híres írók, művészek is részt vettek.

Vajda János szülőháza

 

Vajda János emlékház

„Odabenn a mély vadonban,

A csalános iharosban,

Félreeső völgy ölében,

Sürű árnyak enyhelyében

Óh milyen jó volna ottan,

Abban a kis házikóban,

Élni, éldegélni szépen,

Békességben, csöndességben”!

Nevezetességei:

·  Vajda János Emlékház A falutól kb. 3 km-re, az Antali erdőben található az a régi, de felújított kis erdészház, Vajda János gyermekkorának színhelye, melyet annyiszor megénekelt a költő. A ház falán lévő emléktáblát 1934 májusában helyezte el a Vajda János Társaság. Az emléktábla avatási ünnepségen jelen volt Móricz Zsigmond is, aki nagy tisztelője volt a költőnek.

·  Vajda János szobor Holló Barnabás alkotása a falu főutcáján található, 1908-ban avatták.

·  Ürményi-kastély Az épületben a török kiűzése után – egészen 1773-as feloszlatásukig – a komáromi jezsuiták rendháza működött, majd Ürményi József státusz-miniszter kapta ajándékba Mária Teréziától, a népoktatás terén szerzett érdemei elismeréseként. Ürményi József az addig földszintes épületre még egy szintet építtetett, s ekkor alakult ki ma is látható U-alaprajzú formája. A rossz állapotú kastélyt jelenleg nem használják. 

                                                                         

Tűzoltómúzeum és Községi emlékház

·  Az Ürményi család mauzóleuma 1834-ben épült. Kör alaprajzú, lapos kupolájú, felül világító ablakkal ellátott épület, melyhez lépcső vezet fel. A főpárkány alatt empire stílusú kő virágfüzérek húzódnak.

·  Római katolikus temploma 1819–1824 között klasszicista stílusban, torony nélkül épült. Építtetője a település földesura, Ürményi József volt. Az ország kilencedik legnagyobb templomának tartják, alapterülete 1170 négyzetméter. Szentélye kettős korinthoszi pillérű és oromzatú. 

                                                                                                                

Középkori templomtorony

·  Középkori templomtorony a római katolikus templom mellett.

Vadászház                       

Csodaszép Magyarország 201. Mór

Lamberg Kastély

Mór

Az ezerjó városa

A város Fejér megye északnyugati területén, a Vértes és a Bakony hegységek között fekvő völgyben, a Móri-árokban helyezkedik el.

 

Vasútállomás

A tizenötezer lakosú város a térség gazdasági és kulturális központja.

A Móri-árkot és a Vértes oldalán fekvő települést már a rómaiak idején lakták.

Vajalpusztán egy nagyobb római villagazdaság (villa rustica) nyomaira bukkantak.

A török időkben elpusztult szőlőtőkesorokat a betelepített német lakosság és a kapucinus barátok újították fel, ők honosították meg a borvidéket híressé tevő ezerjót.

Bormúzeum

1758-ban Mór Mária Teréziának köszönhetően mezővárossá lett

A móri Vén-hegyen számos présház s a pincesor várja a látogatókat.

A móri Lamberg Kastély színes programoknak ad otthont.

A Fellner Jakab tervei alapján, 1765-ben épült barokk kastélyban ma a helytörténeti gyűjtemény mellett a németség néphagyományainak szentelt sváb szoba, illetve a városban született Wekerle Sándor (1848-1921) egykori miniszterelnök életútját bemutató kiállítás  is látogatható. 

Lamberg Kastély

1848. december 30-án Perczel Mór honvédtábornok és Jellasics horvát bán seregei a város határában vívták móri ütközetet, amely a magyar csapatok vereségével végződött.

A kastély a szőlészeti és borászati kiállításnak, valamint a Radó Antal Városi Könyvtárnak is otthona.

A móri születésű Lamberg Ferenc Fülöp az 1848-as forradalom idején a király által kinevezett teljhatalmú kormánybiztos volt, akit a pesti tömeg – hírt szerezve Jellasics közeledéséről – felkoncolt.

Petőfi: Akasszátok fel a királyokat: …”Lamberg szívében kés, Latour nyakán kötél…”

 

Magyar templom

Mór központjában áll a 18. századi copf stílusú Láncos Kastély, amely ma városháza.  Nevét az épület előtti kovácsoltvas kerítésről kapta.

A Széchenyi téren álló, 1701-es építésű barokk Kapucinus templom altemplomában lelt örök nyugalomra a Lamberg  család számos tagja.

A tér műemléke az 1787-ben emelt református templom, illetve a 48-as honvédek emlékműve is.

A Kecske-hegyen áll a Szent Orbán kápolna, az Orbán napi búcsú központja.

 

Vendel Kápolna

A Lamberg Kastélyt nyaralónak építették. Az 1810-es  földrengés jelentősen megrongálta. A barokk kastély első és hátsó homlokzatát rizalit, illetve sávos mintázat, erkélyét kovácsoltvas korlát, ablakait kovácsoltvas ablakkosarak díszítik.

Mór 1984-ben – akkor 100. magyar városként – városi rangot kapott

2002. május 9-én ebben a városban, a Dózsa György utcában történt a magyar kriminalisztika eddigi legvéresebb bankrablása, a köznyelvben csak „Móri bankrablásként vagy Móri mészárlásként” ismert eset, mely 8 halálos áldozatot követelt.

 

Szent Sebestyén szobor

Szent Sebestyén szobor, első pillanatra elárulja, hogy ezt a szobrot Mór község lakói a nagy pestis emlékére állították 1739-ben.

Votív jellegű a Vendel-kápolna, melyet 1746-ban a három évvel azelőtti marhavész emlékére építtetett a Lamberg-uradalom jószágkormányzója. 

Régi sváb pince

 Nevezetességei
Láncos-kastély
Lamberg-kastély
Kapucinus templom és rendház
Magyar templom
Pincesor

Bormúzeumban

Csodaszép Magyarország 200. Csókakő

Csókakő

Csókakő

Fenséges panoráma

Csókakő a Vértesben helyezkedik el közel Mórhoz. Többféleképpen megközelíthető: Budapest felől az 1-es főútról Bicske felől, Bodmér, Vértesboglár, Csákvár, Csákberény, Söréd vonalon, illetve Győrből vagy Székesfehérvár felől a 81-es úton. A bekötőút Mór és Söréd között található Északi irányban a 81-es útról.

Csókakői vár

A legnagyobb látványosság a Csókakői vár ami a település felett egy sziklatömbön helyezkedik el. A vár 479m magasan egy sziklatömbön épült és már a török időkben is megvolt. A várat már 1299-ben is említik egy dokumentumban. 

 

 

A vár alatti terület

A település végén levő területről a várba némi erdei séta és jó pár lépcsőfok megmászásával lehet feljutni.

A vár alatt egy szabadidős tevékenységre, kikapcsolódásra kiválóan használható sík rész helyezkedik el, tűzrakó-hellyel, padokkal, parkolóval és nagyméretű sportolásra alkalmas füves területtel. Ott jártunkkor sokan voltak itt, de nem volt zavaró a tömeg nagysága.

 

Erdős rész

Komoly erdők vannak a közvetlen közelben ahol jókat lehet túrázni, és a tájban gyönyörködni.

A Vértes területe több, mint 300 km2. Több barlang (Gánti, Csákvári, összesen 72 barlang) és vár (Várgesztes, Vitányvár) is található itt. A hegység legmagasabb pontja a Nagy Csákány a maga 487 méteres magasságával.

A Vértes erdei, völgyei kedvelt célpontok a turisták és természetjárók körében, a túrázás egyből a falu végén elkezdhető. A terület a Vértes natúrparkhoz tartozik, amely számos természeti értékkel büszkélkedhet, többek között számos ritka ragadozó-madár (kerecsensólyom, sasok) lelhető fel a területen.

A Fehérvárcsurgói tározó szintén nagyon közel van, ami az egyik legszebb tó a Vértesben, és komoly horgászparadicsomnak számít.

A 13. században, a tatárjárás után a Csákok birtokán épült vár – a végvár-rendszer egyik fontos részeként – egykor bevehetetlen volt, ám ma igen romos állapotban vár felújításra.

Római katolikus templom

A várat felkeresők jutalma a Vértesre nyíló igen szép kilátás.

Falainál minden év szeptemberében várjátékokra kerül sor.

Csókakő az Országos Kéktúra útvonalának része.

Az 1241-es tatárjárást valójában „mongoljárásnak” kellene nevezni.

Az „igazi” tatárokat a 13. század elején a mongol vezér, Dzsingisz kán leigázta, s népével egybeolvasztotta.

 

Helyreállítás

Átadták a Csókakői vár kápolnáját, ezzel újabb nagy lépést tett a Csókakői Várbarátok Társasága (és mindenki, aki segíti munkájukat !) a vár  - akár - teljes rekonstrukciója felé. Ebből az alkalomból idézzük fel a vár történetét, leírását és röviden szólunk a feltárásról. 

A felső vár meghatározó eleme a szabálytalan trapéz alakú, legalább három szint magas öregtorony.

Ehhez nyugatról kapcsolódott a kétrészes palotaszárny. Az öregtorony felőli része lakószoba méretű, a másik csak kamraféle, bástya, vagy kétszintes torony lehetett. Az öregtorony és a palota épületétől délre terült el a szabálytalan téglalap alakú várudvar.

A feltárások nem mutatták ki, de egy 1690-es vázlatrajzon látható egy mecset is, amelyet Evlija Cselebi is említ útleírásában.

Trianoni emlékmű

 

Horthy Miklós mellszobra

                    

Vendégház

Csodaszép Magyarország 199. Lovasberény

Cziráky Kastély

Lovasberény

Cziráky kastély

Lovasberény a Velencei-hegység északi lábánál fekszik. Megközelíthető a Székesfehérvár–Bicske (811-es főút) útvonalon, vagy a Csákvár–Velence útvonalon.

A község neve egy 1302-ben kiadott oklevélben bukkan fel Lowazberen (Lovászberény)

A termékeny sík- és dombvidéket, amelyet a Rovákja-patak szel át, a Krisztus születése előtti 2. évezredben már gondolkodó, alkotó népek lakták.

Cziráky kastéy

A Velencei-hegység és a Vértes találkozásánál fekvő 3000 fős település legismertebb nevezetessége a klasszicista stílusú Cziráky-Kastély.

Az eredetileg 17. századi kastélyt Cziráky György megnagyobbíttatta, Cziráky Antal 1820-ben klasszicista stílusban átépíttette, majd a 19. század elején Ybl Miklós újította fel.

A ma kissé elhanyagolt állapotú épület – kiváló akusztikai adottságainak köszönhetően – hangversenyeknek, különböző kulturális rendezvényeknek, időszakos kiállításoknak ad otthont.

A kastélyt körülölelő közel 120 hektáros, növénykülönlegességekkel teli védett angolpark és a mesterséges tó nem alaptalanul vonzza a turistákat.

A kastély látogatásához a gondnoknál kell jelentkezni.

Székesfehérvár irányából beérve a faluba, bal kéz felől két zord kőoroszlán fogadja az ideérkezőket. Ezek őrzik a kastélyhoz vezető bejáratot.

Mária kápolna

A park fái között előbukkanó hófehér kápolna 1770-ben épült.

Tűztorony

Látnivalók:

Tűztorony      

Református templom

 Református templom      Katolikus templom        Mária-kápolna

Izraelita temető      Katonai temetők      

Lenke Galéria      Kápolna

 

Katolikus templom

Hősi emlékmű

Hősi Emlékmű:
Az I. világháború első két esztendejében közel 400 fő vonult hadba a faluból, majd ez a szám elérte a 750-et. A frontokon és a hadifogságban 137-en hunytak el.
Az áldozatoknak emelt emlékművet 1939. július 2-án avatták fel és ekkor szentelték fel a gróf Cziráky Lászlóné adományozta országzászlót.
Az emlékművet Róna József szobrászművész, Lovasberény szülötte készítette.

 

 

Faluház

Csikváry  Faluház:   
A Lovasberényi Faluvédő Polgári Kört, rövidített nevén a Falukör egyesületét 1993-ban helyi fiatalok alapították

 

Cziráky körpince