Walter István: Az
életművész
Híres tengerésztiszt volt még a
nagyapa
Ki a züllött fiát korán
kitagadta
Sok erkölcstelen tett útját
szegélyezte
Mivel az Őrült Jack nevet
érdemelte.
Őrült Jack megnősült, elvett egy
gazdag nőt,
Aki három lánnyal ajándékozta
őt.
Később a feleség és még két
leánya
Meghalt így nem maradt csak egy
lány utána.
Feleségül eztán csúnya skót
nőt vett el.
A tivornyázásnak nem lett vége
ezzel.
Született egy fiú e furcsa
családba,
Akinek akadt egy kis testi
hibája.
Túl befelé fordult az egyik bokája,
Emiatt lett aztán jobb lábára
sánta.
Még jobban kiugrott ez a hiba
rajta,
Mivel legendásan nagyon szép volt
arca.
Két éves korában az apja
elhagyta,
Rosszul esett nagyon szenvedett
miatta.
Szorgalma azonban kitartóvá
tette,
Bokszoló, lovas és úszó lett belőle.
A bicegést gyakran csak úgy
palástolta,
Hogy az egyik lábát mindig csak
csúsztatta.
Tíz éves korában sorsa
megváltozott,
Mert örökölt akkor hatalmas
birtokot.
A sorsa hirtelen túl kedvezőre
vált,
A dicsőség neki ettől fejébe
szállt.
Iskolában nyegle, gyakran önfejű
lett,
Éjszakába nyúló mulatásba
kezdett.
Nagyon sokat sportolt, lovagolt,
evezett.
Bámulatos könnyen írt remek
verseket.
Sokat utazgatott, kalandot
keresett.
Még egy török pasa is
beleszeretett.
Közben volt számtalan szerelmi
kalandja,
Beleszeretett sok lányba és
fiúba.
Emellett könnyedén írta a
verseket.
Közérthető nyelven ragyogó
rímeket.
Verses regényében gyűltek a szép
versek,
Rövid idő alatt elismert költő
lett.
Szerelmi vétkeit osztálya
elnézte,
Mígnem kalandjait rútul
betetézte.
A féltestvérével egymásba
szerettek.
A társadalomból kiközösíttettek.
Külföldön keresett vigaszt és
kalandot.
Írta szép verseit s folytatta a
sportot.
Végül a természet fogott csak ki
rajta.
Egy lovaglás közben csúf eső
elkapta.
Csontig átfagyott és lázroham
gyötörte.
Életerős embert ez nagyon
megtörte.
Orvosának mondta: életem nem féltem,
Amit csak lehetett én azt mind
kiéltem!
Eddig tartott csak egy rövid
emberöltő.
Így ment el örökre Lord Byron, a
költő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése