Eris -versek: Csodaszép Magyarország 147. Városlőd

Iglauer Park

Városlőd

Szép kerámiák

Városlőd, Veszprém megyében. Az országos kéktúra egy részlete. A 8-as főút és a 83-as Pápa–Győr-műút elágazásától egy észak–dél irányú völgyben hosszan elnyúlva fekszik a Bakony egyik legmegkapóbb természeti szépségekkel megáldott települése. Autóval, busszal a 8-as főútról közelíthető meg. A helyközi járatok Ajka, Pápa és Veszprém felől is bejönnek. A távolsági járatok az elágazóban megállnak.

Városlőd - Kislőd

Vonattal elérhető a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalán. Van egy Kislőddel közös vasútállomása a falutól kb. 2 km-re, és egy megállója a faluban. A személyvonatok megállnak.

Városlőd eredeti, a középkor folyamán használt neve Leveld/Lövöld volt. Mivel a 13. századi okleveles adat szerint (1270: Lueld, 1274: Leveld) a települést erdőőrök lakták, valószínű, hogy neve a lő igével függ össze, s így ma is egykori lakóinak foglalkozására utal.

Emlékpark

Városlőd elsősorban az itt készülő kerámiáról vált ismertté.

A település középkori múltjához szervesen hozzátartozik az I. Lajos által 1347-ben alapított karthauzi kolostor, melynek romjai még ma is láthatók a Fő-téren álló katolikus templom mellett.

Itt állította össze az Érdy-kódexet a Karthauzi Névtelenként ismert szerzetes.

Mátyás király híres könyvtárnak kincse egy ősnyomtatvány, az úgynevezett Lövöldi Corvina volt. I. Mátyás magyar király 1480. január 25-én felesége, Beatrix királyné és annak bátyja, Aragóniai János pápai követ társaságában meglátogatta a városlődi (lövöldi) karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett Lövöldi Corvinát, amelyet ma az esztergomi székesegyház könyvtárában őriznek.

Róm. kat templom

A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség, Gróf Eszterházy Imre püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra bajor és cseh nyelvterületről érkeztek letelepülők, ennek a településnek a neve Pille lett (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent). Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton püspök 1747-50 között megépíttette a római katolikus Szent Mihály-templomot. A torony csak 20 évvel később épült.

Nagyon sokáig két oldalajtaja volt a templomnak. Szóbeszéd szerint az alsó falusiak a nyugati, míg a felső falusiak ezen a keleti ajtón érkeztek a templomba.

Fő tér

Két szobor Szent Antalt és Szent Terézt ábrázolja. A jelenlegi orgonát 1930-ban építették. 2011-ben lett nagy összefogással felújítva. A toronyban három harang lakik: egy 310, egy 114 és egy 18 kg-os; ez utóbbi a lélekharang.

Hölgykő vára vagy „Herend vára” a mai Csehbánya és Városlőd között található, a Csigahegynek (más néven Schlossberg) nevezett, észak-déli irányú hegyvonulat északi meredek nyúlványán, a Torna-patak keleti ága által északról fél körívben közrefogva.

Hölgykő neve a magyar „hölgy” (jelentése hermelin) és a hegyi váraknál szokásos kő szó összetételéből származik.

Nevezetességei

Hölgykő vára, a település külterületén található várrom
Helytörténeti gyűjtemény
Német nemzetiségi tájház
Római katolikus templom
Kálvária
Majolika