Csodaszép Magyarország 139. Székesfehérvár

Tác,  Gorsium

Székesfehérvár

A királyok városa, a magyar királyok koronázási és temetkezési helyeként kiemelkedő fontossággal bírt a középkorban.
a város ma is hű fénykorának örökségéhez.

Székesfehérvár ma a Dunántúl legfejlettebb ipari városainak egyike.

Barokk belvárosa, hangulatos sétálóutcái a település gazdag történelmi multjára és kulturális hagyományaira utalnak.

Iskoláiban olyan hírességek tanultak, mint Vajda János, Reguly Antal, Semmelweis Ignác vagy a város nagy szülötte Ybl Miklós.

A dicső múlt:

A hagyomány szerint Árpád vezér a mai Székesfehérvár helyén állíttatta fel első szálláshelyét és Géza fejedelem a mai belvárosnak számító dombon építtette fel 974-ben az első templomot.

István tovább építtette a települést:  királyi várat építtetett.

A Szűz Mária tiszteletére emelt bazilikát királyi  „kápolnájává” tette – ez lett később a királyi koronázó templom és temetkezőhely, ahol harminchét magyar királyt kentek fel és tizenötöt temettek el.

Székesegyház

Nemzeti emlékhely

A 21. század embere csak az alapjait láthatja annak a bazilikának, amely hajdan az ország szakrális központját jelentette.

A mai középkori Romkertben látható egykori koronázó-templom alapfalai sejtetni sem engedik a történelem viharos korszakai során elpusztult több, mint 60 méter  hosszú, 26 méter magas és 12 méter széles, impozáns épületet.

Érdemes belegondolni, mit érezhetett a kor embere a hatalmas templom láttán, amelynek környezetében akkor a legmagasabb épületek is csupán néhány méter magasra emelkedtek.

A fehérvári bazilika nemcsak szakrális központja volt a középkori Magyarországnak, hanem közjogi és nemzetközi jelentőséggel is bírt, mivel a 13. század közepétől érvényes királykoronázás csak itt történhetett.

Később több ízben tartottak itt országgyűlést az ország főméltóságai. (pl.1222)

A fehérvári prépost őrizte a koronát, az országalmát, István király kardját, ékszereit, sőt zászlaját is.

A bazilikában felállított kőtrónra ötszáz éven keresztül 37 király ült, az utolsó Szapolyai János, 1527-ben.

Törvényház (1902)

Történelmi nevezetességek:
A Liszt Ferenc utcában Melocco Miklós Mátyás-emlékműve, a város legöregebb épülete az Arany János utcai hófehér kápolna, mellette a római katolikus püspöki székesegyház emelkedik.  A romkerti mauzóleumban elhelyezett kőkoporsó valószínűleg I. István földi maradványait fogadta magába.

A koronázási ékszerek az Országház kupolacsarnokában tekinthetők meg.
A becses értékekre díszőrség vigyáz.

 A bazilika ma látható alapjaiból jól kivehetők a korabeli épület hatalmas méretei: a félköríves apszissal lezárt széles főhajó és a négyzetesen zárt mellékhajók, melyeket két pilléres oszlopsor választott el egymástól.

A szentélyben István király legendáit sorra bemutató mozaikképek kaptak helyet, a templomba érkezők márványlapokkal kirakott padlón jártak.

Emlékhely