Csodaszép Magyarország 136. Mezőföld

Dunaföldvár, Duna

Dunaföldvár, Dunahíd

Mezőföld

Löszfal a Duna mentén

A Mezőföld Magyarország egyik földrajzi középtája a Dunától nyugatra, a Sió és a Duna között.
Földrajzilag az Alföldhöz tartozik, bár a köznapi felfogás a Dunántúl részének tekinti. Közigazgatásilag Fejér megye és Tolna megye területére esik. Tengerszint feletti magassága 100–180 m. Földje főleg homokos és kőzetlisztes, ezt az anyagot a Dunántúli-középhegység patakjai rakták le.
A Duna felől nagyobb szintkülönbség (tereplépcső) választja el az Alföld többi részétől. Eredetileg füves puszta volt, ma jó minőségű mezőgazdasági terület.

Fejér megye déli területe átmenet az Alföld síksága és a Dunántúli-dombság között.
Klímája hasonló az Alföldéhez, jóval melegebb és szárazabb a Dunántúlnál, olyannyira, hogy Vajtánál futóhomokos területek alakultak ki.

Dunaföldvár

Talajának anyaga a lösz, amely a Duna mentén meredek partfalakat alkot.

A lösz sárga, nagy porzású, finom szemcsés, törmelékes kőzet, amely hazánk területének mintegy harmadát borítja, néhol 60 méteres vastagságban.

Mezőföld nyugati határa a mai Sárvíz völgye, amely a Séd és a Gaja patak szabályozása során mesterségesen alakult ki.

A patakok mentén halastó rendszert hoztak létre.

Különleges nedvességkedvelő növények, kosborfélék élnek itt.

Mezőföld a legkorábbi időtől lakott terület volt.

Igar mellett egy hatalmas, 190 méterhosszú, 60 méter széles földvárat találtak, Vámszőlőhegy határában egy avar vezér halomsírja található.

A honfoglalás időszakában Géza fejedelmi székhelye volt itt. A nagy, füves területek lehetővé tették a hadsereg lóállományának nevelését.

Később besenyők telepedtek le Mezőföldön.

A török korban elnéptelenedett a terület, ám a 17-18. században németeket és délszlávokat telepítettek be.

Paks

Mezőföldi települések:  Adony,  Enying,  Ercsi,  Dunaújváros,  Paks,  Perkáta,
                                               Dunaföldvár,  Pusztaszabolcs, Sárbogárd,  Igar….

Igari földvár: A település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit a környékén (Galástya, Vámszőlőhegy) talált bronzkori leletek igazoltak. Az avar korból származó előkelő leletei^[7] (a közeli ozora-tótipusztai leletekkel együtt), és a falu határában található Árpád-korból származó földvár a terület jelentőségére mutatnak rá a kora középkortól kezdve.
Igar nevét az oklevelekben 1324-ben említik először, ekkor Igor-ként írták.

Árvalányhaj