Csodaszép Magyarország 143. Komárom

Monostori erőd

Komárom

Az erődök városa

A szlovák-magyar határvonal mentén, Komáromban épült ki egykor a magyar Gibraltárnak is nevezett erődrendszer, amely joggal pályázik a világörökségi címre.

Nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon a Duna folyó jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ. Népességszámot tekintve Komárom-Esztergom megye negyedik legnagyobb városa, és a Komáromi járás székvárosa. Komárom stratégiai helyen, a Duna 1768. folyamkilométerénél, a Vág és a Csallóközi Duna-ág torkolatánál fekszik. A Kisalföld keleti szélén elhelyezkedő város fontos közúti és vasúti csomópont.
 Közúton az Erzsébet híd, vasúton a Komáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze a Szlovákiához tartozó Komárommal, illetve Érsekújvárral.
A Budapesttől és Bécstől egyforma távolságra lévő várost a délre húzódó M1-es autópálya és a várost átszelő 1-es vasúti fővonal kapcsolja be a gazdasági vérkeringésbe.

Komárom állomás

Komárom egy ősidők óta fontos hadi és egy kereskedelmi útvonal metszés-
pontjában épült, s ez meghatározta a település újkori történelmét is.

Komárom ma virágzó kisváros, gyógyfürdővel és egyedülálló erődrendszerrel.

A Komárom név eredetére számos magyarázat született, de egyik sem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Az elfogadottabb szerint a Kamar-Komar alak szláv személynévi eredetű. A közismert feltevés, ami szerint a szláv komár szó (magyarul szúnyog) adta a város nevét, vitatott. A Camarum név a latin aurum („arany”) szót rejtheti magában. Anonymusra hivatkozva egyes kutatók a kunok latin nevét (cumanus) veszik a név alapjául, mások szerint egy valamikori főispán nevéből származik. Alapy Gyula szerint a Kama folyó mellékéről származó törzsek adták nevét, s „vízkanyarulatot” jelentene.  Blaskovics József turkológus professzor véleménye szerint a magyarokhoz csatlakozott kabar nép nevéből származhat a Komárom név.

Komáromi erőd

Öregvár ostromára  1594-ben került sor, és bár a törökök elpusztították Rév Komáromot, maga az ostrom sikertelen volt. Ezt követően eredeti helyétől körülbelül 1 kilométerre nyugatra, a mai Erzsébet híd helyén lévő hajóhídnál épült újjá Rév Komárom, immár Szőny település részeként.

Rév Komárom 1777-ben elszakadt Szőnytől, és Új Szőny néven önálló községgé vált.

A trianoni döntésig a most „odaát” fekvő terület volt Komárom, s a most itteni rész az elővárosa.
Az eredeti városmag – Révkomárom -  a révhatáron túlra került.
Ott született Jókai Mór, Lehár Ferenc, s ott tanult Selye János a stresszelmélet kidolgozója, akinek nevét 2004-ben Komárnóban nyílt magyar nyelvű egyetem vette fel.

Erzsébet híd

A Duna és a Vág összefolyásánál épült vár a 15. században fényes reneszánsz palota volt, ahol Mátyás király és Beatrix királyné mindig szívesen tartózkodott.

A mohácsi csata után, a végvárrendszer részeként Bécs és Pozsony védelmét biztosította.

A 16. században a vízivár helyén itáliai mérnökök építették az Öregvárat, majd később az Újvárral bővítették ki.

A mai Komárnót háromszor veszítette el a város.
Először 1919-ben lerohanta a csehszlovák hadsereg,   másodszor 1920-ban a trianoni szerződés hatására.
1938-ban visszacsatolták, ám a második világháború utáni rendezés nyomán harmadszor is Csehszlovákiához került.
A két városrészt összekötő Erzsébet-híd szimbolikus jelentőségű.
Már az uniós csatlakozás előtt személyigazolvánnyal át lehetett járni Komárnóba, ahol az utcán, üzletekben, éttermekben sokan beszéltek magyarul.

Gyógyfürdő

A városháza alagsorában dr. Juba Ferenc hajóskapitány gyűjteményéből  Tengerészeti múzeum nyílt (1987-ben).

1965-ben len áztatásához kerestek vizet, amiért 1263 méter mélyre fúrtak le, ahonnan 59 Celsius-fokos gyógyvíz tört fel.
A vízzel nem lent áztatnak, hanem fürdőkomplexumot alakítottak ki.
A termálvizű medencék mellett mini-golfpálya és kemping-szauna várja a vendégeket.

Révkomárom

A vár erődjellegét 1809-ben I. Ferenc császár fedezte fel, amikor Napóleon seregei elől kényszerűségből ide menekült.
Ekkor ismerte fel a vár különleges földrajzi adottságait és parancsba adta, hogy itt épüljön a birodalom és Közép-Európa legnagyobb erődrendszere.

Klapka György

 

 

 

Városháza