Csodaszép Magyarország 149. Devecser

Kastélypark (megjelölve!)

 Devecser

Csodás kastélykönyvtár

Város a  Bakony nyugati szélén, a Torna-patak mellett.
Megközelíthető a 8-as számú fő közlekedési úton, vagy a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.

A mindig is forgalmas utak mentén fekvő szép kisváros képét a mai napig a gótikus és reneszánsz hangulatú  VÁRKASTÉLY  határozza meg, amely a 15. században, a Csoron (Choron) család birtokán már állt.

Középkori emlékként látható a kőkereszt, a felvonóhíd kapunyílása, s ugyancsak megtekinthetők a külső falak támpillérei.

Kőkereszt

Az épület területének nagy részén ma az egyedülálló szépségű kastélykönyvtár található, az előtérben a költő, Nagy László bronz mellszobrával, a termekben reneszánsz emlékekkel.

A kastélyban hangversenyeket adnak, a kastély udvarán májusban rendezik meg a devecseri ünnepi heteket.

Devecseri vár (Esterházy kastély)

A város mai területén öt középkori falu volt: Devecser, Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony.
Devecser régi magyar személynév volt, de tulajdonosa ismeretlen. Később birtokosai már a faluról nevezték el magukat

1882. szeptember 5-étől 1884. január 20-áig itt volt segédtanító Gárdonyi Géza. Ez idő tájt jelentek meg első írásai a különböző dunántúli lapokban.

Látnivalók
Devecseri vár más néven Esterházy-kastély

Máltai kert, Makovecz Park

 

Makovecz Imre által tervezett Újjászületés Ökumenikus Kápolna.
A kápolnabejárattal szembeni falon Kun Éva képzőművész táblaképe látható

Magyar lakótelep: A vörösiszap katasztrófát követő újjáépítés során 2010. októbere és 2011. júliusa között Kós Károly Egyesülés keretében Turi Attila és Zsigmond László építészek tervei alapján épült. A lakótelephez orvosi rendelő és Máltai kert, sport és játszótér is kapcsolódik.

 

Szentkút

 

 

 

 

Szentkút, más néven Kolontári Szentkút, amely Devecser területén található. Egy 1805-ös feljegyzés szerint már az 1700-as években is rendszeresen jártak ide zarándokok, és hittek a kút vizének                gyógyerejében

Magyar lakótelep

Csodaszép Magyarország. 148 Ajka

Jézus Szíve Templom

Ajka

Kristályüvegek

Az ajkai kristály közel 130 éves múltra tekint vissza;  méltán szerezte meg és őrzi világhírét.

Az üzemet 1878-ban alapította Kossuch János, miután a Zichyek idetelepítették az Urkúti üveghutát.

Az egyedi megmunkálású, művészi színvonalú termékek hamar ismertek lettek a nagyvilágban: az 1900-as és 1904-es párizsi ill. St Louis-i világkiállításon egyaránt aranyérmet szereztek.

Jelenleg több mint 1500 ember készít káli és ólomüvegből kelyheket, poharakat, illetve igényes, művészi színvonalú dísztárgyakat mintegy húsz színárnyalatban.

A mai napig kizárólag kézi munkával, hagyományos szájjal fúvással készülnek az ajkai üvegtermékek.

Múzeumkert

Az Alkotmány utcai üzemet csoportosan, előre bejelentve lehet látogatni.

A KRISTÁLYMÚZEUMBAN az üveggyártás története is megismerhető.

Az egykori bányatelep, majd ipari város főterén álló városi múzeumban a helytörténeti kiállítás mellett az Ajkához kötődő hírességekről szóló gyűjtemény is megtekinthető. A Borsos Miklós szobrászművész, Molnár Gábor utazó, Braziliai őserdő kutató,  illetve Fekete István író ajkai tartózkodása emlékére rendezett kiállítás látható itt.

Borsos Miklós díszkútja é Flóra elnevezésű szobra a főtéren tekinthető meg.

Park

Az üveghuta olyan műhelyt jelent, ahol hagyományos módon, szájjal fúvással készítik az üvegtárgyakat. Először több, mint 1000 fokra felforrósítják az alapanyagot, majd a fúvócsövön keresztül kifújják az üveget. Az üveg-lufit egy fasablonba teszik, hogy megkapják a kívánt formát.

Ezt először hűteni majd csiszolni illetve díszíteni kell.

A csiszolómester a mintát rárajzolja az üvegre, ezután történik nagy kézügyességgel, gyakorlattal a finom-csiszolás.

A színeket különböző oxidokból nyerik

(arany-oxid, réz-oxid stb).

Csónakázó tó

Az 1959 óta városi rangú, több, mint 30000 lakosú Ajka színfoltja a VÁROSLIGET, benne e a csónakázótó és az uszoda.
A tavat szegélyező parkban Borsos Miklós Fekete Istvánt ábrázoló mellszobra és Samu Katalin állat-mese figuráit mintázó szobrok.

A  BÁNYÁSZATI  MÚZEUMBAN a hajdani bányászat tárgyi és írásos emlékei láthatók.

Egyéb látnivalók, a barokk stílusú katolikus templom (1783), a barokk evangélikus templom a Hősök terén és a gyönyörű parkerdő a Csingervölgyben.

Magyarpolányi kálvária

Csodaszép Magyarország 147. Városlőd

Iglauer Park

Városlőd

Szép kerámiák

Városlőd, Veszprém megyében. Az országos kéktúra egy részlete. A 8-as főút és a 83-as Pápa–Győr-műút elágazásától egy észak–dél irányú völgyben hosszan elnyúlva fekszik a Bakony egyik legmegkapóbb természeti szépségekkel megáldott települése. Autóval, busszal a 8-as főútról közelíthető meg. A helyközi járatok Ajka, Pápa és Veszprém felől is bejönnek. A távolsági járatok az elágazóban megállnak.

Városlőd - Kislőd

Vonattal elérhető a MÁV 20-as számú Székesfehérvár–Veszprém–Celldömölk–Szombathely-vasútvonalán. Van egy Kislőddel közös vasútállomása a falutól kb. 2 km-re, és egy megállója a faluban. A személyvonatok megállnak.

Városlőd eredeti, a középkor folyamán használt neve Leveld/Lövöld volt. Mivel a 13. századi okleveles adat szerint (1270: Lueld, 1274: Leveld) a települést erdőőrök lakták, valószínű, hogy neve a lő igével függ össze, s így ma is egykori lakóinak foglalkozására utal.

Emlékpark

Városlőd elsősorban az itt készülő kerámiáról vált ismertté.

A település középkori múltjához szervesen hozzátartozik az I. Lajos által 1347-ben alapított karthauzi kolostor, melynek romjai még ma is láthatók a Fő-téren álló katolikus templom mellett.

Itt állította össze az Érdy-kódexet a Karthauzi Névtelenként ismert szerzetes.

Mátyás király híres könyvtárnak kincse egy ősnyomtatvány, az úgynevezett Lövöldi Corvina volt. I. Mátyás magyar király 1480. január 25-én felesége, Beatrix királyné és annak bátyja, Aragóniai János pápai követ társaságában meglátogatta a városlődi (lövöldi) karthauzi kolostort. A lakoma után a király súlyosan megbetegedett, de a gondos ápolás gyorsan meggyógyította. Ekkor hálából a pénzbeli adomány mellett egy könyvet is adományozott a szerzeteseknek, az úgynevezett Lövöldi Corvinát, amelyet ma az esztergomi székesegyház könyvtárában őriznek.

Róm. kat templom

A török veszedelem csaknem teljesen elpusztította a települést. Mivel azonban a munkák elvégzéséhez, földműveléshez munkaerőre volt szükség, Gróf Eszterházy Imre püspök nagyarányú betelepítésének köszönhetően a környék is benépesült. Az 1720-as években a kolostori romoktól keletre a Mainzi választófejedelemségből németek érkeztek, ez volt Városlőd, míg innen nyugatra bajor és cseh nyelvterületről érkeztek letelepülők, ennek a településnek a neve Pille lett (Pila cseh nyelven deszkametszőt jelent). Mindegyik településnek volt szalmával fedett fa temploma, különálló haranglábbal, temetővel. Ezért van Városlődön ma is két temető. 20 év alatt a két település szinte összenőtt. Ezért Padányi Bíró Márton püspök 1747-50 között megépíttette a római katolikus Szent Mihály-templomot. A torony csak 20 évvel később épült.

Nagyon sokáig két oldalajtaja volt a templomnak. Szóbeszéd szerint az alsó falusiak a nyugati, míg a felső falusiak ezen a keleti ajtón érkeztek a templomba. 

Fő tér

 
Két szobor Szent Antalt és Szent Terézt ábrázolja. A jelenlegi orgonát 1930-ban építették. 2011-ben lett nagy összefogással felújítva. A toronyban három harang lakik: egy 310, egy 114 és egy 18 kg-os; ez utóbbi a lélekharang.

Hölgykő vára vagy „Herend vára” a mai Csehbánya és Városlőd között található, a Csigahegynek (más néven Schlossberg) nevezett, észak-déli irányú hegyvonulat északi meredek nyúlványán, a Torna-patak keleti ága által északról fél körívben közrefogva.

Hölgykő neve a magyar „hölgy” (jelentése hermelin) és a hegyi váraknál szokásos kő szó összetételéből származik.

Nevezetességei

Hölgykő vára, a település külterületén található várrom
Helytörténeti gyűjtemény
Német nemzetiségi tájház
Római katolikus templom
Kálvária
Majolika

Hölgykő vára

Alpesi faház

 

Napórás ház

Kálvária hegy

 

 

Csodaszép Magyarország 146. Herend

Porcelánmúzeum

Herend

 Világhírnév

Herend a 8-as főút és a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonal mentén, az Északi- és Déli-Bakony találkozásánál, a Herend-Szentgál medence közepén fekszik, 341 méter tengerszint feletti magasságon. Átfolyik rajta a Séd patak, de az országút nem vágja ketté.

Nehéz lenne válogatni

Nevét világszerte ismerik porcelángyárának köszönhetően.
Már Fényes Elek (1807–1876) országleírásában oly jelentősnek vélte a települést, annak ellenére, hogy puszta volt, a veszprémi járás községei között önálló szócikket szentelt neki.

Herend neve aligha lenne világszerte ismert, ha 1826-ban Stingl Vince nem hozta volna létre itt a porcelánmanufaktúrát, és ha a Fischer Mór által alapított dinasztia nem alkotott volna maradandót a porcelánművészet területén.

"Herendiek"

Kossuth szerint a herendi kerámiák egy hercegi asztal igényeinek is megfelelnek.

Fischer Mór, aki az eladósodott Stingl Vincétől megvette a gyárat, számos magyar   előkelő család asztalára készített étkészleteket és különböző dísztárgyakat. 
Ferenc József nemesi címet adományozott neki, aki ezután felvette a  Farkasházy nevet.

Porcelánium

A Porcelánművészeti Múzeummal szemben, a kemence formájú Porcelániumban a látogatók végigkísérhetik a porcelánkészítés fázisait.

Herend ugyancsak a porcelánhoz köthető nevezetessége a római katolikus templom. Az épületben található – a világon egyedüliként – az úgynevezett porcelánablak, amely II. András király lányát, Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja.

A manufaktúra világhírét az 1851-es londoni Crystal Palace (kristálypalota) megrendezett világkiállítás hozta meg.
viktória angol királynőt annyira lenyűgözték az egyedi tervezésű lepkés, virágos edények, hogy a windsori kastély számára egy teljes étkészletet rendelt.
A minta Queen Victoria nevet kapta és ma is a legjellegzetesebb herendi motívum.

Porcelánfestés

Napjainkbn a vendégek száma eléri az évi hatvanezret.

A porcelán szó egy tengeri kagyló olasz neve. Marco Polo ehhez hasonlította a kínai porcelánt.
1709-ig titok volt a készítése, emiatt kapta a „fehér arany” nevet.

A település 1999. július 1-jétől városi rangot kapott.

A bejárat felett

Látnivalók

Porcelánmúzeum (1964 óta)

Porcelanium épületegyüttese (1999 óta): Minimanufaktúra, Apicius Étterem és Kávézó, Viktória Porcelánbolt

Porcelánablak

Római katolikus templom a porcelánablakkal

litofán kerámia - öntött vagy nyomtatott képpel díszített mázatlan fehér porcelán. A kép általában egy festmény reprodukciója, amely a rajta átvilágító fényben ...

Litofán ablak

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csodaszép Magyarország 145. Szentgál

Vasútállomás

Iskola

Szentgál

Az ősember nyoma

A Herend szomszédságában (Veszprémtől 16 kilométerre), festői szépségű hegyek között fekvő ősi település egyike azon kevés falvainknak, amelyek sohasem néptelenedtek el.

Szentgál a Dunántúlon, Veszprém megyében található. A 8-as számú fő közlekedési úton haladva Veszprémtõl Nyugatra tűnik fel Szentgál táblája. Innen még 3 km-t kell haladni a bekötőúton, hogy a községbe érjünk...

Szentgál

A Bakony erdei veszik körül. Az erdőt, amely a falut teljesen körülvette és szinte elzárta a külvilágtól, a hosszú évszázadok során nagyon megritkították.
Vasúton megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon.
Nevét a hagyomány szerint egy Sankt Gallenből ékezett térítő papról kapta, aki Géza megbízásából járt a környéket, amely a királyi vadászok faluja volt.

A monda szerint a falu alsó részén, a mai katolikus templom mellett volt egy barlang és az első lakos egy remete, abban lakott. Mivel Gál nevű volt és ez az ember szent életet élt, így alakult ki a falu neve.

Tiszafa

A falu nevezetessége a Miklóspálhegy és a Balog-szeg északnyugati oldalán található ŐSTISZAFÁS ERDŐ, amely Európa legnagyobb őshonos tiszafása.

A Mecsek-hegy oldalában található a KŐ-LIK barlang és a TŰZKÖVES barlang, ahol ősemberre utaló nyomokat, valamint réz-, bronz- és római kori leleteket találtak.

Szépek a nagyteremben található cseppkövek is.

Mindkét terület engedéllyel, kísérővel látogatható.

Jártál-e már valaha a szentgáli tiszafásban?  Amíg el nem látogattál oda, talán el sem tudod képzelni kedves olvasó azt a hangulatot, amikor több mint százezer különböző korú tiszafa vesz körül – mint a szentgáli erdő esetében. (t.zs.)

A tiszafás természetvédelmi terület, nagysága 213 hektár. Kezelő: HM VERGA Rt.

Kapcsolódó hiedelmek:
A tiszafa mérge télen fejti ki hatását leginkább, ekkor négyszer több a taxin koncentrációja, mint nyáron. Mérgező volta a régiek hite szerint megnövelte a fájából készült íjak erejét. Mindazonáltal nem csak borús képzetek fűződtek hozzá. Sírok díszeként nemcsak a halálra emlékeztetett; örökzöld és igen hosszú életű lévén az "örök életet" is jelképezi

KŐ-LIK: Az indított túrák száma naponta legfeljebb 10, ezen belül az alaptúrák maximális napi száma 5, az extrém túrák maximalizált napi száma ugyancsak 5.

Kő-lik

Barkóca berkenye

Miklós Pál -hegyi kilátó

 

Tűzköves barlang:

Szentgál vasútállomásától nyugati, északnyugati irányban körülbelül 630 méternyire egy nem működő kőbányában nyílik a Tűzköves-hegyen. Két bejárata is van, mindkettő a sziklafal aljában található. Kora jura (liász) kori tűzköves mészkőben alakult ki. Ráccsal lezárták, csak engedéllyel látogatható.

Csodaszép Magyarország 144. Sümeg

Sümegi vár

Sümeg

Látványos várjátékok

A Bakony délnyugati szárnyán, a Tapolcai-medencét a Kisalfölddel összekötő völgyben helyezkedik el. Délről Tapolca határolja.
A városon áthalad a 84-es főút, amely a Sopron felől Balatonhoz vezet. Közúton Győrből, Zalaegerszegről és Veszprém irányából közelíthető meg, de Nyiráddal is egy mellékút köti össze.
Sümeg vasútállomása a Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalon található. Az Ukk–Sümeg szakaszt 1888-89-ben, a Sümeg–Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg.

Sümegi vár

Sümegen áll a Dunántúl legnagyobb, hazánk egyik legjobb állapotban megmaradt vára, amely soha nem került török kézre.
Sümeg ma a turisták kedvelt helye, ahol változatos programok idézik fel a lovagkor hangulatát.

A közel kétezres lélekszámú városka 20 kilométerre fekszik a Balaton északi partjától.
Sümeg legvonzóbb látványossága a város feletti vár (amely a 270 méter magas hegy tetején áll), de magában a városban is számos látnivaló várja az érdeklődőket.

A várról először 1282-ben tesz említést egy oklevél.
A kezdetben csak egy Öregtoronyból álló várat a 15. század közepén bővítették először, és 1526 után kezdték megerősíteni.

A töröknek sikeresen ellenállt, s miután Veszprém 1552-ben török kézre került, a püspök –

hivatalával együtt -  a sümegi várba menekült.
Ezt követően a település kétszáz évig püspöki székhely maradt.
1701-ben tűzvész pusztított, 1705-ben a kurucok kezére került, 1709-ben az osztrák seregek vették birtokba, 1713-ban hadgyakorlat közben történt robbanás során részben elpusztult.

Plébánia templom

Sümeg főterének meghatározó épülete a püspöki palota és a szomszédságában található plébániatemplom:
A 31 szobás palota ma felújításra vár, de egy része látogatható.
A bormúzeumban egy több száz éves pince látható eredeti állapotban.
(A palackos borok egy része vásárolható).

A plébániatemplom oltárképe bravúros technikával, érzelmekkel telítetten, élénk színekkel készült. Az Ó- és Újtestamentum jeleneteit ábrázoló barokk freskó, hazánk egyik legjelentősebb emlékeként nyilvántartott, ami miatt a templomot a magyar Sixtus-kápolnának is nevezik.

Kisfaludy Sándor szülőháza ma a városi múzeumnak ad otthont.
A költő és feleségének, Szegedi Rózának síremléke a Tapolca felé vezető út mentén fekvő temetőben látható.

A templom belsőtere

A plébániatemplom festésekor a festő – Franz Anton Maulbertsch – önmagát is belekomponálta.   Aláírása a szentély oldalszárnyán jobbra található, a Dávid képen sárgakaftános, térdelő férfi szintén a művész, a Pásztorok imádása képen pedig a tálcán sajtot kínáló alak a mester maga.

A várban hajdan lovagi tornákat rendeztek békeidőben, hogy legyen alkalmuk a kardforgatásra és, hogy a lovagok és persze a hölgyek előtt bizonyíthassák ügyességüket.

A lovagi cím nem volt örökölhető. Származástól, rangtól függetlenül bárki kiérdemelhette hősies cselekedetei révén.

Lovagi torna

Látványos bemutatók:

1989-től új várkapitánya lett a romos várnak, Papp Imre személyében.
A családi munkamegosztásban a várkapitány felesége a táncosok betanítója, a nagylány a vár népszerűsítésével foglakozik, a kisebbik lány a lovasság parancsnoka, az ifjú Papp Imre a várnagyi teendőket látja el.

Várjátékok

A történelmi lovasjátékaik már messze földön híresek. A látványos bemutatók után a kapitány földalatti lovagtermében fenséges lakomát tálal a vendégeknek.

Hotel Kapitány

Csodaszép Magyarország 143. Komárom

Monostori erőd

Komárom

Az erődök városa

A szlovák-magyar határvonal mentén, Komáromban épült ki egykor a magyar Gibraltárnak is nevezett erődrendszer, amely joggal pályázik a világörökségi címre.

Nem hivatalosan Dél-Komárom város Magyarországon a Duna folyó jobb partján fekvő kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi központ. Népességszámot tekintve Komárom-Esztergom megye negyedik legnagyobb városa, és a Komáromi járás székvárosa. Komárom stratégiai helyen, a Duna 1768. folyamkilométerénél, a Vág és a Csallóközi Duna-ág torkolatánál fekszik. A Kisalföld keleti szélén elhelyezkedő város fontos közúti és vasúti csomópont.
 Közúton az Erzsébet híd, vasúton a Komáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze a Szlovákiához tartozó Komárommal, illetve Érsekújvárral.
A Budapesttől és Bécstől egyforma távolságra lévő várost a délre húzódó M1-es autópálya és a várost átszelő 1-es vasúti fővonal kapcsolja be a gazdasági vérkeringésbe.

Komárom állomás

Komárom egy ősidők óta fontos hadi és egy kereskedelmi útvonal metszés-
pontjában épült, s ez meghatározta a település újkori történelmét is.

Komárom ma virágzó kisváros, gyógyfürdővel és egyedülálló erődrendszerrel.

A Komárom név eredetére számos magyarázat született, de egyik sem bizonyítható minden kétséget kizáróan. Az elfogadottabb szerint a Kamar-Komar alak szláv személynévi eredetű. A közismert feltevés, ami szerint a szláv komár szó (magyarul szúnyog) adta a város nevét, vitatott. A Camarum név a latin aurum („arany”) szót rejtheti magában. Anonymusra hivatkozva egyes kutatók a kunok latin nevét (cumanus) veszik a név alapjául, mások szerint egy valamikori főispán nevéből származik. Alapy Gyula szerint a Kama folyó mellékéről származó törzsek adták nevét, s „vízkanyarulatot” jelentene.  Blaskovics József turkológus professzor véleménye szerint a magyarokhoz csatlakozott kabar nép nevéből származhat a Komárom név.

Komáromi erőd

Öregvár ostromára  1594-ben került sor, és bár a törökök elpusztították Rév Komáromot, maga az ostrom sikertelen volt. Ezt követően eredeti helyétől körülbelül 1 kilométerre nyugatra, a mai Erzsébet híd helyén lévő hajóhídnál épült újjá Rév Komárom, immár Szőny település részeként.

Rév Komárom 1777-ben elszakadt Szőnytől, és Új Szőny néven önálló községgé vált.

A trianoni döntésig a most „odaát” fekvő terület volt Komárom, s a most itteni rész az elővárosa.
Az eredeti városmag – Révkomárom -  a révhatáron túlra került.
Ott született Jókai Mór, Lehár Ferenc, s ott tanult Selye János a stresszelmélet kidolgozója, akinek nevét 2004-ben Komárnóban nyílt magyar nyelvű egyetem vette fel.

Erzsébet híd

A Duna és a Vág összefolyásánál épült vár a 15. században fényes reneszánsz palota volt, ahol Mátyás király és Beatrix királyné mindig szívesen tartózkodott.

A mohácsi csata után, a végvárrendszer részeként Bécs és Pozsony védelmét biztosította.

A 16. században a vízivár helyén itáliai mérnökök építették az Öregvárat, majd később az Újvárral bővítették ki.

A mai Komárnót háromszor veszítette el a város.
Először 1919-ben lerohanta a csehszlovák hadsereg,   másodszor 1920-ban a trianoni szerződés hatására.
1938-ban visszacsatolták, ám a második világháború utáni rendezés nyomán harmadszor is Csehszlovákiához került.
A két városrészt összekötő Erzsébet-híd szimbolikus jelentőségű.
Már az uniós csatlakozás előtt személyigazolvánnyal át lehetett járni Komárnóba, ahol az utcán, üzletekben, éttermekben sokan beszéltek magyarul.

Gyógyfürdő

A városháza alagsorában dr. Juba Ferenc hajóskapitány gyűjteményéből  Tengerészeti múzeum nyílt (1987-ben).

1965-ben len áztatásához kerestek vizet, amiért 1263 méter mélyre fúrtak le, ahonnan 59 Celsius-fokos gyógyvíz tört fel.
A vízzel nem lent áztatnak, hanem fürdőkomplexumot alakítottak ki.
A termálvizű medencék mellett mini-golfpálya és kemping-szauna várja a vendégeket.

Révkomárom

A vár erődjellegét 1809-ben I. Ferenc császár fedezte fel, amikor Napóleon seregei elől kényszerűségből ide menekült.
Ekkor ismerte fel a vár különleges földrajzi adottságait és parancsba adta, hogy itt épüljön a birodalom és Közép-Európa legnagyobb erődrendszere.

Klapka György

 

 

 

Városháza