Csodaszép Magyarország 125. Hahót

Szent Margit templom

Hahót

Ahol a HAHÓTI KÓDEX készült

Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyaránt 25 km-re helyezkedik. A 74-es számú főút mellett terül el, annak egy szakasza elkerüli a műút mellett elterülő szokatlanul hosszú – 6 km – települést.
Magyarország egyik leghosszabb községének is szokták nevezni. Eredetileg egyutcás volt. Határának keleti fele a Szévíz-csatorna árterébe tartozik, lapályos, áradásoknak kitett. A műúttól nyugatra eső terület partos; szántó, erdő és szőlőhegy található itt. 

Molnár vendégház

Alsó- és Felső-Hahót már teljesen összeépült, 1901-ben egyesítették Hahót néven.

A régészeti kutatások igazolják, hogy már a késő vaskorban volt itt település a mai tsz-major helyén. A középkorban avar település volt a Sárkány-szigeten. (Az ásatások még 2006-ban is folytak.) A település "folytonosságát" az eddigi kutatások is bizonyítják (pl.: Cseresznyés-dűlőben talált római sírok). A település nevét először 1234-ból olvashatjuk Hoholt alakban

Nevét a Hahót-Buzád nemzetség ősétől kapta, a német származású Hadolt vagy Haholttól.

Nevét a Hahold nemzetségtől vette ez a Zala megyei apátság; s annak harmadik íze emelte azt a Szent Margit vértanú és szűz tiszteletére szentelt monostort, mely egyházi joghatóság tekintetében a veszprémi püspök alá tartozott.

Földvár a Sárkány szigeten

Az alapítás idejére egy későbbi oklevél vet világot, mely szerint Szent László király a hahóti, másként piliskei monostort egyenesen a somogyvári apát főhatósága alá rendelte, s átokkal fenyegette azokat, akik a monostor javait háborgatni merészelnék.

A középkorban bencés apátság működött itt, s annak szerzetesei készítették a Hahóti kódexet.

Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve a Hahóti kódex.

A kódex a legrégebbi ismert Magyarországon készült sacramentarium. Mérete 180×255 mm. A zágrábi Mikulić püspök a 17. században új kötéssel látta el, és a lapokat egyforma méretűre körülvágták.

A Zágrábi Egyetemi Könyvtárban őrzött kötetet a történészek az egyik legkorábbi ismert magyar zenei kottás kéziratként tartják számon (1075-92).

Tájház

Érdekes látnivalót kínál a környék cselédségének életét bemutató Zrinyi utcai TÁJHÁZ, ahol a vendéget beavatják a kenyérsütés rejtelmeibe, és szalonnasütéssel is kedveskednek a turistáknak.