Csodaszép Magyarország 114. Kallósd

Kerek templom

 

Kallósd

Árpád-kori kerek templom

Kallósd a Zalai-dombság keleti vonulatán, a Zala folyótól kissé nyugatra helyezkedik el. Közúton a Zalaszentgrót–Zalacsány–Galambok útra vivő bekötőúton érhető el. Almásházával és Bezeréddel földutak kötik össze. A településre Zalaszentgrótról jár pár busz, melyek közül kettő Keszthely irányába továbbközlekedik.

Polgármesteri Hivatal

Zalaegerszegtől keletre fekszik Kallósd, ez az alig 150 lakosú apró település.
Egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga.
Az 1950-es évektől erős elvándorlási kedv jellemezte, sokan Zalaszentgrótra költöztek. 1961-ben indult el az első busz a településre.

Kallósd

Az 1990-es évektől kezdve a település szőlőhegyére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.

A falu legféltettebb kincse az Árpád-korból származó, ma már ritka építészeti megoldásnak számító  Szent Anna körtemplom.(rotunda).

A kicsiny kápolnát román stílusban emelték, később gótikus kiegészítésekkel látták el.

Mivel a település Magyarország hagyományos nyugati határvidékén, a gyepűkhöz közel épült, a vidéket a háborúk elkerülték, így a templom jól mutatja eredeti állapotát. 

Szomorúfűz a temetőben

A kő alapzaton téglafalak állnak, és azokat harang alakú lemeztető fedi. A keleti oldalon a körtemplomhoz alacsonyabb, félkör alakú apszis csatlakozik. A templom külsejét sűrűn falsávok tagolják.

A török idők után az idetelepülők csak véletlenül, az épületet körülölelő sűrű erdőben bukkantak rá 1735-ben.

Róm. Kat templom

Az imaház nyaranta komolyzenei hangversenyek helyszíne.

Páduai Szent Antal kápolnája a falu központjától mintegy háromnegyed kilométerre, egy dombon áll.
Ez a kápolna is búcsújáróhely, a misére sokan összegyűlnek. A mindössze 10 ülőhelyes épületben ritkán esküvőket is tartanak.
(Búcsú minden évben a június 13-a utáni vasárnapon van.)

Tourist Goude